Alapvető változásokat nem hozott, de átláthatóbbá, követhetőbbé tette az erdőgazdálkodást, a faanyag szállítását, ugyanakkor több adminisztrációs munkával jár – ez a szakemberek véleménye a közel egy éve bevezetett erdőradarról. Viszont a falopás mint jelenség továbbra is létezik.
2015. szeptember 28., 20:172015. szeptember 28., 20:17
Viszonylag hamar hozzászoktak az érintettek a rakományokat nyilvántartó rendszerhez, amely egy okostelefonos alkalmazás révén érhető el, forradalmi változásokra azonban ennyi idő alatt nem lehetett számítani – fogalmazott érdeklődésünkre a csíki magánerdészet vezetője, Májer Emese.
Szerinte helyenként – mint például a Hargita megyei Egerszék környékén – a mobiltelefonokhoz szükséges térerő hiánya okozott gondot a felhasználóknak. Erre a problémára már tavaly keresték a megoldást, átmenetileg meg is oldódott, de most ismét problémák vannak – mutatott rá.
Nem zavarta meg a tolvajokat
„Használjuk, többé-kevésbé működik, de hogy ettől valami változott volna azon kívül, hogy több munka van, nem mondhatnám\" – vélekedett az erdőradarról a csíki magánerdészet vezetője. Hozzátette, a táblagépeket is kell javítani, és hiába írja be az erdész az erdőben az adatokat a programba, amikor a dokumentumokat benyújtja, akkor ezeket az irodában ismét be kell vezetni a rendszerbe.
Egyre több fát termelnek ki Romániában
Az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint 2014-ben enyhén nőtt a fakitermelés aránya az országban: az elmúlt évben 4,8 millió köbméter fát dolgoztak fel, 1,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A tüzelésre használt famennyiség gyarapodott, míg az építkezésre szánt faanyag vonatkozásában csökkenést észlel a hivatal: tavaly 752 ezer köbméter fát használtak fel erre a célra, 78 ezer köbméterrel kevesebbet, mint korábban. Más hivatalos adatok szerint egyébként 2005 óta évente átlagosan kétmillió köbméter fát vágnak ki törvénytelenül.
Megjegyezte, a lopások ugyanúgy észlelhetők, mint azelőtt. „Van Szentegyháza környékén néhány ember, aki ellen hiába indul eljárás, mindig felmentik őket, minden lépésünket tudják. Őket szerintem ez a rendszer egyáltalán nem zavarta meg\" – jelentette ki.
A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője szerint is vannak lopások, de nem olyan mértékben, mint évekkel ezelőtt, és ezt elsősorban a szállítás ellenőrizhetőségével magyarázta. „Azok, akik törvénytelenül dolgoztak, jóval óvatosabbak lettek\" – vélekedett Cătălin Mutică, hozzátéve, az erdészeti hivatalokat érintő rendszer abban is segít, hogy rendszerezte az adatbázisokat, kialakult egy rend, az erdőgazdálkodás, kitermelés követhetőbbé vált. „Bár az elején tartottunk tőle, a terepen használt eszközök jól beváltak, a program pár apró hibát leszámítva nem állt le\" – összegezte a tapasztalatokat.
Kevés bejelentés érkezett
Ha bárki fával megrakott teherautót lát közlekedni az utakon, és a 112-es segélyhívó számon bejelenti a jármű rendszámát és az észlelés helyét, azonnal ellenőrizhető, hogy engedélyezett szállításról van-e szó. A hatóságokhoz ezzel együtt nem érkezett túl sok ilyen bejelentés az erdőradar beüzemelése óta – közölte Gheorghe Filip. A Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szerint az észrevételek jelentős részét ellenőrizve kiderült, hogy engedélyezett szállítmányokról van szó, de volt néhány eset, amikor faanyagot koboztak el, és kihágásokért bírságoltak.
Az erdőradar olyan informatikai rendszer, amelynek célja az illegális fakivágások megfékezése. Bevezetése óta nemcsak a hivatalos szervek ellenőrizhetik a farakomány származását, hanem az állampolgárok is kérhetik a 112-es egységes segélyhívó számon a faáru törvényes voltának ellenőriztetését. A rendszer a fa útjának valós időben való nyomon követését teszi lehetővé. Minden egyes rakomány esetében a fa kivágásáért vagy feldolgozásáért felelős szervnek, vállalatnak vagy pedig a vásárlónak regisztrálnia kell a SUMAL nevű, okostelefonról elérhető adatbázisban.
A rakományt kísérő szállítólevél adatainak helyességét a rendszer ellenőrzi (hogy a szállítólevelet törvényes keretek között állították ki, hogy az azon szereplő famennyiséget törvényesen vágták ki). Ha az adatok helyesek, a rendszer egyszeri kódot generál, amelyet fel kell tüntetni a szállítólevélen. Amennyiben az adatok nem helyesek, a rendszer nem bocsát ki kódot, hanem figyelmeztetést küld a felhasználónak, és értesíti a hatóságokat.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
szóljon hozzá!