Nem hagyta jóvá a tanügyminisztérium a MOGYE chartáját

A tanügyminisztérium átirata szerint a MOGYE szenátusának módosítania kell a charta hét pontját. A felsorolásban az első helyen szereplő módosítási javaslat szerint az egyetemen létezniük kell a multikulturális jellegből fakadó sajátos struktúráknak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a MOGYE chartájának lehetővé kell tennie, hogy létrejöhessenek az önálló magyar intézetek – ezt a román többségű szenátus hónapok óta akadályozza.

Arra is figyelmezteti a minisztérium a MOGYE vezetőségét, hogy az új tanügyi törvény előírásai szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatnak a felsőoktatás minden szintjén (alapképzés, magiszteri, doktori tanulmányok), az átirat szerint pedig a záróvizsgákat is ennek alapján kell megszervezni.

A minisztériumi átirat itt megtekinthető.

Kérdésünkre, hogy miben különbözik a kedden postázott felszólítás a két hónappal korábban megfogalmazott, semmibe vett átiratnál, Király András, az oktatási minisztérium államtitkára úgy fogalmazott, „ez az okirat jóval határozottabb”. A tisztségviselő meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetemi szenátus tagjaiban lesz annyi józanság, hogy figyelembe vegyék a második figyelmeztetést. Felvetésünkre, hogy ma is ugyanazok a személyek alkotják a testületet, akik két hónappal ezelőtt fütyültek a miniszteri utasításra, Király úgy vélte, „előbb-utóbb mindenki kinövi a dackorszakot”.

Ha a szenátus román nemzetiségű tagjai továbbra sem hajlandók a MOGYE működési szabályzatába foglalni a törvény által előírt magyar struktúrák megalakítását, az államtitkár szerint az egyetem adminisztratív szankciók elébe néz. Kérdésünkre, hogy mennyi idő áll a szenátus rendelkezésére, hogy átértékelje eddigi magyarellenes álláspontját, Király András szerint ezt harminc napon belül kell megtenni.

Mint várható volt, a minisztérium állásfoglalása elégedetlenséget váltott ki a magyar kártyát kijátszó román oktatókból és politikusokból. Silviu Morariu, a Konzervatív Párt (PC) megyei alelnöke, aki egyben az egyetemi szenátus tagja is, úgy vélekedett, Marosvásárhely nem bír el „két külön egyetemet”. A főorvos, aki 1990 elején a román diákliga vezetőjeként agitált a magyarság ellen, tegnap személyeskedő támadásokba lendült. Mint mondta, egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amelynek értelmében az oktatási minisztert évente kétszer, kötelező módon elmevizsgálatnak kellene alávetni.

Sajtóközleményében Cornel Brişcaru, az APDO Lider emberjogvédelmi egyesület elnöke szegregációt kiált, és az egyetemi autonómia megsértésével vádolja a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) és miniszterét, Daniel Funeriut. A szociáldemokrata jogász-politikus a 90-es évek elején oly sokat hangoztatott szeparatizmus rémével próbálja ijesztgetni a közvéleményt, mondván, hogy a magyar tanszékek megalakítása magyar kórlapok és kórházak létrehozását feltételezné.

Lapzártáig nem sikerült elérnünk a MOGYE vezetőségét. Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese lapunknak már Funeriu első, október elején keltezett levele után úgy vélte, a miniszteri ukáz nem lesz elegendő, a követelményeket kormányrendeletbe kellene foglalni, és azáltal a charta módosítására kötelezni a szenátust.

Az oktatási minisztérium október elején már felszólította a MOGYE szenátusát, hogy a chartában érvényesítse a multikulturalitás elvét. A szaktárca akkor a dokumentum tizenhat pontjának módosítását kérte a szenátustól, a testület azonban nem teljesítette a kérést.

Constantin Copotoiu, az egyetem rektora akkor egyértelműen leszögezte: a minisztérium kérései nem teljesíthetők, mivel a szenátus nem hagyná jóvá azokat. A rektor az egyetemi autonómia elvére hivatkozva utasítja el, hogy a politikum beleavatkozzon a MOGYE belső ügyeibe.

Ha az egyetem nem fogadja el időben a chartáját, a MOGYE elveszítheti állami finaszírozását, és a rektort is leválthatják – figyelmeztetett korábban Cătălin Baba oktatási államtitkár egy vitafórumon.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az új oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére a MOGYE román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását, ami felháborodást váltott ki a magyar lakosság körében. Júliusban az általános orvosi karon a 80 költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, 40 helyet biztosítva a magyar tagozatnak.

Marosvásárhelyen már többször is utcai tiltakozást rendezett a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a diszkriminatív egyetemi charta ellen. A RMOGYKE egyébként november végén pert indított az egyetem szenátusa ellen.

A magyar tagozat ügyéről az Európai Parlamentben is szó esett: magyar EP-képviselők azonnali fellépést sürgettek az erdélyi magyar orvosképzés érdekében.