
Fotó: Romániai Baromfitenyésztők Szövetsége
Az RMDSZ nem ért egyet az országos vészhelyzeti bizottság által meghozott döntéssel, amelynek értelmében a Maros megyei Nyárádtőn néhány nappal korábban felfedezett madárinfluenza-gócpont miatt az influenza terjedésének megállítása érdekében egy hónapra országszerte leállították az élő szárnyasokkal való kereskedelmet.
2021. május 11., 19:522021. május 11., 19:52
2021. május 11., 19:562021. május 11., 19:56
A helyi polgármesteri hivatal szerint 180 ezer csirkét pusztítottak el, miután madárinfluenza-gócot azonosítottak a nyárádtői tyúkfarmon. A közlemény szerint a tetemeket elégetik, elkezdték a terület fertőtlenítését. A hatóságok epidemiológiai vizsgálatot indítottak, hogy beazonosítsák a fertőzés forrását.
Magyar Lóránd, az RMDSZ parlamenti képviselője, mezőgazdasági szakpolitikusa az ügy kapcsán úgy foglalt állást: nem volt megalapozott döntés, hogy az egész országban leállították az élő baromfikkal való kereskedelmet, és az intézkedésnek szerinte drasztikus következményei lesznek. „Úgy véljük, hogy elhamarkodott döntést hoztak, ennek eredményeként hatalmas anyagi veszteség éri mind a közvetítőket, mind pedig a szárnyas farmokat és a kisgazdaságokat egyaránt. Az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy az országos vészhelyzeti bizottság törölje el az egész országra vonatkozó megszorító intézkedéseit, és térjenek vissza az eredeti korlátozásokhoz, amelyek kellően elegendőek a gócpont felszámolására” – jelentette ki kedden a bukaresti képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.
Magyar Lóránd hozzátette, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság egy európai uniós direktíva alapján hozta meg azt a döntését, amely alapján a 3 és 10 kilométeres sugarú körben biztonsági zóna létrehozása szükséges. A törvényhozó továbbá emlékeztetett egy 2006-ban a madárinfluenza-járvány megállítása érdekében meghozott döntésre, amely szerinte káoszt és gazdasági bizonytalanságot eredményezett. Szerinte jól megfontolt határozatokra van szükség, amelyek szem előtt tartják a gazdasági- és állategészségügyi óvintézkedéseket.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!