
Fotó: Kristó Róbert
A két évvel ezelőtti adatokhoz képest több mint felére csökkent a fűtéstámogatást igénylők száma Csíkszeredában. Sokaknak egyszerűen nem érte meg néhány lejnyi támogatásért összeállítani a fűtéspótlék igényléséhez szükséges dokumentációt. Két évvel ezelőtt 2613-an részesültek fűtéstámogatásban, tavaly ezerrel kevesebben kapták meg azt, idén pedig a mindössze 1339 kérésből 1245-öt hagytak jóvá.
2014. november 12., 17:142014. november 12., 17:14
Kövér Katalin, a csíkszeredai polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője elmondta: az idén elfogadott igénylésekből 699-en távhőre, 419-en földgázra, 57-en villanyenergiára és 76-an fával való fűtésre kértek támogatást.
Közel száz visszautasított kérés
„Vissza kellett utasítanunk azokat, akik valamilyen, a jogosultságot kizáró javat birtokoltak, például a tízévesnél újabb autók tulajdonosait” – magyarázta Kövér Katalin. Ugyanakkor elmondta, a villanyenergiával fűtők esetében a törvény környezettanulmányt írt elő, aki pedig nem engedte be – többszöri megkeresés után sem – lakásába a szociális osztály munkatársait, az is elesett a támogatástól.
„Olyan esetünk is volt, hogy valaki jóval kétezer lej fölötti jövedelemmel igényelte a fűtéstámogatást, de mivel ez a jövedelmi szint meghaladta az előírt felső határértéket, nem hagyhattuk jóvá kérését” – példázódott az osztályvezető.
Tőle tudjuk azt is, hogy akadtak olyanok, akik nem közölték jövedelemként a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA) kapott mezőgazdasági támogatásukat. Ők az ekképpen megemelkedett nettó jövedelmük alapján vagy nem kaphatják meg a fűtéspótlékot, vagy más kategóriába esnek, és kevesebb támogatásban részesülnek.
Tizenegy bani támogatás
Kövér Katalin szerint eközben a támogatást igénylők számának csökkenése egyrészt annak tudható be, hogy rájöttek az emberek, esetenként olyan kevés támogatást kapnak, hogy nem éri meg összeállítani a szükséges dokumentációt.
„A fűtéspótlékot azoknak érdemes kérni, akiknek nagyon kevés a jövedelmük”– mutatott rá. Tavaly olyan igénylő is volt, aki mindössze 11 bani támogatásban részesült. A legnagyobb támogatás értéke múlt évben 585 lej volt a távhővel fűtők esetében. A földgázt használók közül legkevesebb 7 lejt és legtöbb 250 lejt kaptak segítségül, a fával tüzelők által kapott támogatás értéke 16 és 54 lej között volt, a villamos energiával fűtők pedig 48 és 240 lej közötti összegeket kaptak.
A másik ok, amiért csökkent a támogatást kérők száma, hogy nőtt a minimálbér, az előírt egy főre eső jövedelem felső értéke viszont nem változott. Harmadrészt sokan váltak le a távhőről, nekik pedig kisebb jövedelmi hátárértékeknek kellett megfelelniük, amennyiben földgázzal vagy villamos energiával való fűtésre tértek át.
A gázzal fűtők esetében a támogatást csak azok kaphatják meg, akik családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 615 lejt. Ez kisebb, mint a távhőt használók esetében, ahol a segítség igénybe vételéhez szükséges egy főre eső jövedelmi plafon 786 lej, az egyedül élőknél pedig 1082 lej.
Nem érte meg támogatást kérni
Darvas Anna, a Pacsirta lakástulajdonosi társulás ügyintézője is arról beszélt érdeklődésünkre, hogy több mint harmincöt, hozzájuk tartozó lakrész tulajdonosa igényelt fűtéstámogatást a 2014-2015-ös téli idényre, tavaly viszont kétszer ennyien kérték ezt. „Két családról is tudok, akik idén azért nem folyamodtak fűtéspótlékért, mert a múlt évben mindössze havi öt lej körüli támogatást kaptak” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ügyintéző.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
szóljon hozzá!