Nem elégedettek a játszóterekkel

Noha a szakemberek elmondása szerint meglehetősen szigorúak a játszóterekre vonatkozó hazai előírások, ezek betartását nem minden gyártó, illetve megrendelő tartja fontosnak, sok esetben pedig éppen a normák miatt nem lehet egyszerre kreativitást igénylő és biztonságos létesítményeket kialakítani.

Emiatt a legtöbb erdélyi városban hiányosságok vannak a gyermekek számára kiépített tereken, az illetékes hatóságok ugyanakkor kis lépésekben próbálnak javítani a helyzeten, amennyire ezt az anyagi források lehetővé teszik.

A mozgássérültek, valamint értelmi fogyatékosok számára kialakított játszóterek ennek ellenére még mindig hiánycikknek számítanak Erdély-szerte, holott erre megvolna a lakossági igény.

Engedély nélkül építkeznek

Mandel Zoltán, a játszótérelemeket gyártó csíkszeredai Gordius Plus vállalkozás tervezője és kivitelezője a Krónikának elmondta: Romániában szigorúbb a szabályozás az EU-s normákhoz képest, de számos létesítményt a használati biztonságot szavatoló engedély nélkül építenek meg – ezt egyébként a kazánokért, magas nyomású tartályokért, valamint emelőszerkezetekért felelős országos hatóságnak (ISCIR) kell kibocsátania.

Mandel kifejtette: a gyermekek érdekes, változatos elemekre vágynak, ellenkező esetben az izgalmasabbnak tűnő építőtelepen vagy az út mellett játszanak, a szülők és a megrendelő számára pedig a biztonság a legfontosabb – a kivitelezőnek így ezt a két szempontot kell figyelembe vennie.

„Az európai biztonsági szabványokat a piacvezető gyártók éppen ezért úgy alakították ki, hogy a játszóterek ne gátolják a kreativitást, de kiküszöböljék a lehetséges veszélyforrásokat, például az ujjak vagy a nyak beszorulását, a horzsoló felületeket” – magyarázta a vállalkozó.

Rámutatott: ezzel szemben a hazai játszóterek engedélyezéséért felelős hatóság elsősorban fémszerkezetekkel foglalkozó szakértői egyrészt szigorításaikkal lebutították az európai szabványokat, másrészt a sorozatgyártást helyezték előtérbe, gátat szabva annak, hogy a játszóteret az adott helyszínekhez igazítsák a kivitelezők. Emiatt gyakran nem tudják teljesíteni a megrendelő elképzelését, egyes esetekben így engedéllyel nem rendelkező cégek építik meg feketén a játszóteret.

Mandel arra is felhívta a figyelmet, hogy sokszor az elöljárók is úgy vélekednek: az ő gyermekkorukban sem voltak a szabványoknak megfelelő játszóterek, előfordult, hogy szálka ment a kezükbe, de megtanultak vigyázni magukra.

A tervező ezzel kapcsolatban azt a néhány évvel ezelőtti târgoviºtei esetet idézte fel, amikor egy gyermek életét vesztette, miután felborult egy játszótér hintája, a hatóságokat pedig nem érdekelte, hogy azt nem rendeltetésszerűen használták – az egyetlen probléma az engedély hiánya volt. „Sajnos sok cég másolja az engedéllyel rendelkező játékelemeket, de takarékosságból vagy tudatlanságból éppen a biztonsági részek maradnak ki ezekből” – tette hozzá Mandel.

Játszótér az értelmi fogyatékosoknak

Csíkszereda játszótereinek többsége egyébként megfelelő állapotban van, de egyes, a központtól távolabb eső helyszíneken széttört elemek és padok, térdig érő fű és megkeményedett homok teszi veszélyessé a játszást. Lázár Péter, a polgármesteri hivatal városrendezési osztályának vezetője elmondta: évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – végeznek karbantartási munkálatokat a megyeszékhely 37 játszóterén.

„A létesítmények öszszességében jó állapotban vannak és biztonságosak” – vélekedett Lázár Péter. A székelyföldi városban az értelmi fogyatékosok számára is kialakítottak egy külön játszóteret tavaly ősszel, ezzel szemben továbbra sincs a mozgáskorlátozottak által is használható tér. Váta Emese, a Szent Ágoston Nappali Foglalkoztatóközpont vezetője kifejtette: a speciális létesítmény egyes elemei a felnőtt korú, fogyatékkal élő személyek kiszolgálására is alkalmasak.

„Nyáron hetente legalább egyszer ellátogatunk az értelmi fogyatékkal élő fiatalokkal a játszótérre. A fiatalok fokozott figyelmet igényelnek, ezért például a hinta elég széles ahhoz, hogy magunk mellé ültethessük őket, így biztonságban érezhetik magukat” – magyarázta.

Hetente ellenőriznek Szentgyörgyön

Sepsiszentgyörgyön már mindegyik régi, nem biztonságosnak ítélt játszóteret lebontották. Az önkormányzat jelenleg 43, gyermekeknek szánt létesítményt működtet, ezek nagy vonalakban megfelelnek a szabványoknak, hiányosságuk, hogy nincsenek bekerítve – magyarázta lapunknak Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser.

Csíkszeredához képest a háromszéki megyeszékhelyen szigorúbban ellenőrzik ezek állapotát: a menedzser elmondása szerint két alkalmazottjuk hetente ellátogat mindegyik játszótérre, a meghibásodott elemeket pedig azonnal megjavítják vagy kicserélik. „Hatalmas a felelősség. Sajnos a szülők nem jelzik, ha meghibásodást észlelnek, mint ahogy a suhancokra, ittas felnőttekre sem szólnak rá, ha rongálják a játékokat” – fogalmazott Czimbalmos Kozma Csaba.

A marosvásárhelyi önkormányzat illetékes igazgatósága minden tavasszal ellenőrzi a játszóterek állapotát, a javító munkálatokat pedig úgy ütemezik, hogy nyárra mindegyik létesítmény fogadni tudja a gyermekeket – mondta el lapunknak Ioan Gheorghiță, a nagy lakónegyedekben található tereket rendszeresen javítani kell.

Kovács Réka, a Marosvásárhelyi Édesanyák Egyesületének elnöke szerint a létesítmények nemcsak azért rongálódnak meg, mert túl sok gyerek – időnként nem rendeltetésszerűen – használja ezeket, tapasztalatuk szerint ugyanis az elemeket nem a legminőségibb anyagból készítették. A kétgyermekes édesanya úgy vélekedett: természetes anyagokból, lekerekített fából kellene a játékokat kialakítani, emellett a minőségi homokot is hiányolják.

Az egyesület emellett azt javasolja, hogy szereljenek fel több szemeteskukát a nagy játszóterek környékére, a kóbor kutyák miatt pedig kerítsék be a gyermekeknek szánt tereket. Marosvásárhelyen is hiánycikknek számít a mozgáskorlátozottak számára kialakított játszótér: egyik létesítmény sem rendelkezik például olyan hintával, amit kerekes székkel lehet használni – tudtuk meg Jancsó Istvántól, a megyei mozgássérülteket tömörítő szervezet elnökétől.

Odafigyelnek a mozgássérültekre

Nagyváradon ezzel szemben a Petőfi park felújításánál a mozgássérültek igényeit is figyelembe vették: a játszótéren három olyan elemet is elhelyeztek, amelyet a fogyatékkal élők is használni tudnak – magyarázta Biró Rozália volt alpolgármester, jelenleg RMDSZ-es szenátor. Hozzátette: a központi nagy park játszóterét korábban korszerűsítették, akkor nem alakítottak ki speciális tereket.

„Ezáltal valóban diszkriminálva vannak a mozgássérültek, de erre vonatkozóan az Európai Unió nem kötelez, csak ajánlásokat tesz. Románia minden megegyezést aláír, de a gyakorlatba ültetésnél elakad a folyamat – hiába ratifikálja a törvényt, ha annak áthágását nem büntetik” – fogalmazott a szenátor.

Szatmárnémetiben az elmúlt hat–hét évben több játszóteret is felújítottak, illetve újakat is létesítettek, amelyek közül három az önkormányzat és az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) együttműködésével valósult meg. Márk-Nagy János, a civil szervezet ügyvezető igazgatója rámutatott: a tervezést támogatók bevonásával az EKE finanszírozta, a kivitelezés költségeit pedig az önkormányzat állta.

„Elégedetlenek voltunk a játszóterek felszereltségével, amely szegényes volt és nem eléggé biztonságos, ezért próbáltunk javítani a helyzeten. A játékokat külföldről rendeltük, nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy megfeleljenek az EU-s előírásoknak” – részletezte Márk-Nagy János. A városháza azóta további játszótereket létesített, a hivatal pedig minden esetben felhívja mind a tervező, mind a kivitelező figyelmét a biztonsági normák betartásának fontosságára.

Harsány színekben pompázik Kolozsvár

Gondozottak, harsány és vidám színekben pompáznak Kolozsvár játszóterei: a kincses város összesen 320 gyermekek számára kialakított létesítménnyel rendelkezik, ezek felújítására, illetve karbantartására tavaly 420 ezer lejt költött az önkormányzat – nyilatkozta a Krónikának Iulia Perºã, a városháza szóvivője.  Mint kifejtette: a korszerűsítésre, valamint a felszerelések, eszközök bővítésére hamarosan erre az évre is közbeszerzési eljárást hirdetnek.

A játszóterek mellett ugyanakkor a megyeszékhelyen – az önkormányzat 2011-ben elindított programja keretében – 15 helyszínen helyeztek el tornafelszereléseket, fitneszgépeket, amelyeket előszeretettel használnak a felnőtt korú, illetve idős kolozsváriak is. A szóvivő azt is kifejtette, hogy a városban mindössze egy–két olyan játékeszköz van, amit mozgássérült gyermekek is használhatnak, ennek elmondása szerint elsősorban az az oka, hogy nincs lakossági igény a speciális elemekre.

Erre némiképp rácáfolt Francisc Simon, a Romániai Fogyatékos Személyek Országos Szövetségének (ONPHR) elnöke, aki lapunknak elmondta: a mozgássérülteknek és családjuknak rendkívül fontos lenne a speciális létesítmények kialakítása, de erre az egyesület sajnos nem talált pénzt, az önkormányzatoknak pedig nem állt érdekükben, hogy pénzt fektessenek a különleges játszóterek kialakításába. Hozzátette: tudomása szerint az országban mindössze néhány magánklubban és szállodában építettek mozgássérültek által is használható játszótereket, ugyanakkor megfelelő kerti játékokat is csak elvétve találni.