HIRDETÉS

Nem elég a felszínes segítség: cél a pataréti telep végleges felszámolása

Kiss Előd-Gergely 2017. december 05., 16:35

Civil támogatásból elkezdődött ugyan a pataréti szeméttelep közelében élő romák felzárkóztatása, a teljes sikerig azonban még hosszú út vezet – úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzat is igyekszik segíteni.

Fotó: Facebook/Fundatia Altart‎

Nem elég új otthont találni a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep közelében élő roma családoknak, hanem folyamatosan segíteni kell társadalmi beilleszkedésüket – hangzott el azon a filmvetítéssel egybekötött hétfő délutáni beszélgetésen, amelyen a Norvég Alap által finanszírozott, a kincses város perifériáján élők felzárkóztatását célzó projektről, illetve annak eredményeiről számoltak be a program lebonyolítói és kedvezményezettjei.

Az eseményen levetítették a Szakáts István kolozsvári civil aktivista által rendezett Pata–Cluj című dokumentumfilmet, amelyben többek között arról esett szó, hogy a projekt révén 35 család költözhetett szociális otthonba a kincses városban és a környező településeken – Szászfenesen, Apahidán és Kisbácsban. Szakáts a vetítés után arról számolt be: a kedvezményezettek közül két család időközben visszatért a Patarétre, mert egyszerűen nem tudták fenntartani új életkörülményeiket. Ennek nyomán vonták le azt az egyik legfontosabb következtetést, hogy

HIRDETÉS

nem elég a nehéz sorsúaknak lakhatást biztosítani, hanem segíteni kell nekik a további boldogulásban.

Mindezek ellenére lebonyolítói sikerként értékelik a projektet, ezt pedig az egyik kedvezményezett, Alexandru Petru Fechete is alátámasztotta. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott: nagyon boldog.

„Visszanyertem az életemet. Tartom a kapcsolatot a többi család tagjaival is, akik elköltöztek, mind azt mondták, elégedettek az új életükkel, igyekeznek visszanyerni emberi méltóságukat. Csodálatos, hogy ez történt” – magyarázta a korábban Pataréten élő férfi. Fechete egyébként mindezt kifogástalan angolsággal mondta el, a beszélgetés ugyanis ezen a nyelven folyt, mivel jelen volt egy lengyel önkéntes is.

Nem volt egyszerű elérni, hogy megbízzanak bennük

Apai Emese, aki a projekt keretében főként a pataréti gyermekeknek szervezett heti rendszerességgel különböző foglalkozásokat, a beszélgetés után lapunknak arról számolt be: nem volt egyszerű elérni, hogy a szülők megbízzanak benne. Három évnyi munkájába került, amíg ez sikerült, ezért is szeretné mindenképpen folytatni, amit elkezdett.

A résztvevő civil szervezetek munkáját ugyanakkor nehezítette, hogy négy, egymással versengő közösséggel kellett dolgozniuk, amelynek tagjai eleinte meglehetősen gyanakodva figyelték, vajon mit akarnak tőlük.

Apai Emese arra is kitért: mivel a társadalom perifériájára sodródott emberek egyik napról a másikra élnek, nehezen értették meg, mit jelentenek a rendszeres tevékenységek. Ahhoz szoktak ugyanis, hogy legfeljebb alkalomszerűen kapnak a civil szervezetektől, egyházaktól egy kis segítséget. Emiatt abszolút újdonság volt számukra, hogy valaki rendszeresen, előre meghatározott időpontokban, kiszámíthatóan foglalkozik velük, eleinte ezt elképzelni sem tudták.

Emese egyik legfrissebb élményét megosztva azt is elmesélte: a nők számára is szerveztek rendszeres találkozókat, ezekre többek között rendőrnőket hívtak el, hogy az addig csak a társadalmi előítéletek alapján gondolkodó patarétiek megtapasztalhassák, milyen az, amikor a „rettegett” hatósági alkalmazottak egyenrangú félként kezelik őket. A patarétiek ezt a hétfői találkozó után meg is említették, egyikük úgy fogalmazott: „köszönjük, hogy tisztelnek bennünket”.

A teljes siker a pataréti telep végleges felszámolása lenne

Amint arról még májusban beszámoltunk: a Norvég Alap több mint 4 millió eurós finanszírozást nyújtott a Pata–Cluj projektre, ebből a szociális lakások egy részét megvásárolták, többet pedig felépítettek. Az óriási árak miatt Kolozsváron csak 12 ingatlant vásároltak, Apahidán további 12, Szászfenesen 9, Kisbácsban pedig három lakást adnak ki a hátrányos helyzetű családoknak, akiknek szimbolikus, havi 100 lejes bért kell fizetniük.

Coraian Zoltán Csaba, a Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségfejlesztő Egyesülete igazgatója akkor úgy fogalmazott:

bár egyelőre a pataréti szeméttelep közelében élő családoknak csak 10 százalékát tudták elköltöztetni a nyomornegyedből, ez mégis lényeges előrelépés a közösség szegregációjának teljes felszámolása szempontjából.

Tonk Gabriella projektvezető ugyanakkor májusban lapunknak úgy értékelt: csak akkor lesz elégedett, amikor teljesen sikerül felszámolni a pataréti nyomortelepet. Úgy vélte: ezt legkésőbb 2022-ig meg kell valósítani, hiszen a helyzet egyre súlyosbodik. A Pataréten élők száma exponenciálisan növekszik, Tonk Gabriella szerint így, ha a polgármesteri hivatalnak nincs komoly stratégiája a szegregáció felszámolására, a telep rövid időn belül jóval nagyobb, a körülmények pedig sokkal rosszabbak lesznek. Leszögezte: csak a Norvég Alap támogatása nem elég a probléma megoldására, emellett szükség van az EU strukturális alapjaiból finanszírozott pályázatokra és a polgármesteri hivatal saját forrásaira.

A projekt során nemcsak az elköltözött 35 családnak segítettek, ugyanis

összesen 70 személynek sikerült munkát találnia, számos gyermeket pedig abban támogattak, hogy iskolába tudjon járni.

A legnagyobb gondot a személyazonossági igazolványok megszerzése jelentette, ugyanis a pataréti romák közül sokaknak nincs állandó bejelentett lakhelye, ezért csak egy évre kapnak ideiglenes személyit, amelyet évente meg kell újítani. Ezenkívül jogi és egészségügyi segítséget is biztosítottak a rászorultaknak. A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségfejlesztő Egyesület két és fél éves projektjének partnere volt az Alt Art Egyesület, a Habitat for Humanity Egyesület, valamint a Coastei utcai Romák Egyesülete.

Uniós alapokat hív le a kolozsvári önkormányzat

Úgy tűnik, hamarosan nemcsak külföldi civil forrásokból, hanem helyi szinten is további támogatást kapnak a város perifériáján élő roma családok, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere ugyanis közleményében arról számolt be:

a helyi önkormányzat közel 7 millió eurós uniós támogatásból fejlesztené a Patarét-övezetet, és járulna hozzá a gettó felszámolásához.

Az Inkluzív Kolozsvár Egyesület helyi akciócsoport hétfőn nyújtotta be pályázatát a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Program révén lehívható pénzösszegekre. A projekt, amelyre a támogatást igénylik, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégia része, és noha elsősorban a roma lakosság felzárkóztatását tűzte ki célul, a célcsoportot meghatározó feltételek nem kizáró jellegűek.

Oláh Emese kifejtette: a felzárkóztatási stratégia két szociológiai felmérésre épül. Az egyik egy népszámlálás jellegű felmérés, amelyet a Pataréten lakók körében végeztek a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, illetve a városháza szociális igazgatóságának koordinálásával. A másik tanulmányt az IRES közvéleménykutató intézet készítette el a Patarét környéki övezetben.

A felzárkóztatási stratégia kitér a lakhatási körülményekre, a foglalkoztatásra, a szolgáltatások elérhetővé tételére, az oktatásra, a városi mobilitásra, a közterek fejlesztésére, a városrész lakói érdekérvényesítési képességének erősítésére és a közmegítélésük javítására.

Az önkormányzat egyenként 3,25 millió eurót hívna le a két EU-s program keretében, a szükséges összeg fennmaradó részét az országos költségvetésből biztosítanák.

Az Inkluzív Kolozsvár Egyesület (Asociaţia Clujul Incluziv) egyébként kifejezetten a Pataréten élő több mint 1100 veszélyeztetett helyzetű személy társadalmi felzárkóztatásának elősegítése érdekében jött létre októberben. Az egyesület megalapítását a kolozsvári önkormányzat kezdeményezte, a projekthez további 11, a közszférából, a magánszférából és a civil szférából érkező partnerszervezet társult.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS