Fotó: Haáz Vince
Jogerős ítéletben érvénytelenítette a Legfelsőbb Bíróság az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2014 júliusában hozott határozatát, amelyben a testület diszkriminációnak ítélte a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiányát. Marosvásárhelyen eközben a prefektúra és a románok civil fóruma is küzd a kétnyelvűség ellen.
2017. november 22., 18:362017. november 22., 18:36
2017. november 22., 19:062017. november 22., 19:06
A polgármesteri hivatalt a magyar közösség nyelvi jogaiért küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál. A polgármesteri hivatal mind a Cemót, mind a CNCD-t perbe hívta az elmarasztaló határozat megsemmisítését kérve. Az első fokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság 2015 februárjában a polgármesteri hivatal javára döntött, a másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság pedig megerősítette az alapfokon hozott határozatot. A kedden kimondott jogerős ítélet kivonatát szerdán tette közzé honlapján a legfelsőbb bíróság.
Jogerősen pert nyert Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen, mely bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a polgármestert és a város önkormányzatát.
A diszkriminációellenes eljárás és a per során a Cemo és a CNCD a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára és a román-magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak.
A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett - szükség esetén - a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar "utca" szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A CEMO számtalan akcióval kérte a kétnyelvűséget
A székelyföldi város magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy
Eközben két fronton is akadályozni próbálják Marosvásárhelyen a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Egyrészt a prefektúra jogilag aggályosnak tartja a román mellett a magyar feliratok kihelyezését szorgalmazó, a helyi önkormányzat által nemrég elfogadott két határozatot, közben a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma előzetes panaszt nyújtott be, amelyben a két dokumentum visszavonására szólítják fel a városházát. Ela Giurgea, a kormányhivatal szóvivője arról számolt be:
Lucian Goga prefektus ugyanakkor lapcsaládunknak arról számolt be: személyesen még nem volt alkalma tanulmányozni a dokumentumokat, így egyelőre arról sem tud nyilatkozni, hogy aláírja vagy sem azokat. Hangsúlyozta: a törvény szerint hat hónapja van rá, hogy megvizsgálja ezek törvényességét, a határidő pedig „még nagyon messze van”.
Fotó: Boda L. Gergely
Eközben Ioan Sabău-Pop, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma hivatalos levélben fordult a városházához, amelytől az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) által összeállított, az október végi tanácsülésen elfogadott két határozat visszavonását kéri. Az október 15-én – tehát a tervezetek elfogadása előtt 10 nappal – iktatott két előzetes panaszban azzal indokolják kérésüket, hogy a tervezeteket a napirendre tűzés előtt nem tették közzé 30 napig a városháza honlapján, ugyanakkor azt is kifogásolják, hogy a megyei névadó bizottság nem adott ezekre jóváhagyást.
Kali István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke határozottan cáfolta a civil fórum által megfogalmazott állításokat. Rámutatott: a szövetség által benyújtott tervezet nem 30, hanem 60 napig volt közzétéve a városháza honlapján, azt pedig tanulmányozta a prefektúra hatáskörébe tartozó névadó bizottság is, amelynek egyébként csak konzultatív szerepe van. Hozzátette: ez utóbbit bizonyítja, hogy a bizottság javaslatokat is megfogalmazott a dokumentum kapcsán.
Az anyagi forrásokat keresi a nagyváradi önkormányzat annak érdekében, hogy eleget tegyen az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) jogerős ítéletének, miszerint kétnyelvű táblákat kell kihelyezni az utcákban és a köztereken.
Hermann Mark Christian, a Szabad Emberek Pártjának tanácsosa felületesnek és szegényesnek nevezte a panaszlevelet, amely ráadásul elmondása szerint tele van formai hibákkal. Példaként azt hozta fel, hogy a civil fórum által hivatkozott törvény számát hibásan tüntették fel: a szervezet mindkét levélben az 545-ös számú törvényről beszél, holott egyértelműen az 554-es jogszabályra gondoltak. Utalnak továbbá a craiovai táblabíróság jogerős ítéletére, amelynek értelmében egy évtizeddel ezelőtt nem engedték meg, hogy a város visszaadja a Kossuth utca eredeti nevét.
A Hargita és a Kovászna megyei településeken évek óta törvényesen kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblák nem?” – teszi fel a költői kérdést Hermann. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma egyébként azt állítja: amennyiben a tanácsosok nem vonják vissza a két határozatot, a közigazgatási bírósághoz fordulnak, és ott kérik a dokumentumok semmissé tételét.
A Szabad Emberek Pártja által benyújtott határozat a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését szabályozza. Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vízügyi szakemberek szerint négy-öt havi esőre lenne szükség ahhoz, hogy az ország legnagyobb síkvidéki víztározója elérje a normális szintet.
A kolozsvári bíróság arra kötelezte a kolozsvári regionális út- és hídügyi igazgatóságot (DRDP Cluj), hogy több mint 11 000 lejes kártérítést fizessen egy autótulajdonosnak.
Integrált közúti ellenőrzést folytattak kedden a DN1-es főúton országszerte. Kolozs megyében a rendőrök a Bányabükk térségében végzett ellenőrzésekre meghívták a sajtó képviselőit is. A rendőrök elsősorban alkoholtesztet végeztek.
Sikerrel valósult meg múlt héten az első Erdélyi Egyetemi Börze az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) szervezésében Csíkszeredában, az Erőss Zsolt Arénában.
36 évvel ezelőtt a Tőkés László református lelkész melletti szimpátiatüntetés fordult át a kommunista rendszert megdöntő népfelkelléssé.
Szabadulószoba segítségével érzékeltetik a kommunizmus kegyetlen mivoltát a középiskolásokkal Brassóban. Az oktatási projekt célja, hogy élményszerűen bemutassa egy elnyomó rezsim mindennapi életre gyakorolt hatását.
Az Olt fölött átívelő, Szászhermányt Vámoshíddal összekötő, több mint száz éves közúti híd állapota annyira leromlott, hogy bármelyik pillanatban összeomolhat – közölték a Brassó megyei hatóságok.
Felfüggesztették a Szászsebest Tordával összekötő A10-es autópálya szakaszának végleges átvételét a munkálatok garanciális ideje alatt feltárt „hibák” miatt.
Üzembe helyezték a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete által épített kolozsvári parkolóházat hétfőn a Házsongárdi temető szomszédságában. A létesítmény átadását számos bürokratikus akadály hátráltatta.
A Wizz Air Románia 2026 márciusában kilenc új járat indítását teszi lehetővé Marosvásárhelyről. A diszkont légitársaság hétfőn jelentette be marosvásárhelyi bázisának újbóli megnyitását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!