Fotó: Archív
Számos előítélettel kell megküzdeniük azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei külföldön dolgoznak, holott nem biztos, hogy az ilyen helyzetben levő kiskorúak hátrányos helyzetűek lesznek – derült ki a BBTE szakértői által végzett tanulmányból.
2017. december 17., 11:202017. december 17., 11:20
Nem föltétlenül válnak elhagyatottá és hátrányos helyzetűvé azok a romániai gyermekek, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát – hívták fel a figyelmet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakértői, akik a témában végeztek széleskörű tanulmányt, ennek következtetéseit pedig javaslatok formájában elküldték az illetékes hatóságoknak.
Viorela Telegdi-Csetri, a BBTE népességkutató központja keretében végzett projekt vezetője a Mediafax hírügynökségnek kifejtette:
Szerinte egyértelműen ki kellene emelni azt is, hogy az úgynevezett transznacionális családok „jó része működőképes”, a külföldön boldogulást keresők pedig „gyermekeik jobb jövője érdekében hoznak áldozatot”.
Mintegy 15 700 román orvos dolgozik külföldön, derült ki egy, az egészséget népszerűsítő egyesület (ARPS) tanulmányából.
Transznacionálisnak nevezik a tanulmányban azokat a családokat, amelyeknek legalább egy tagja külföldön él.
1989 előtt viszonylag kevés romániainak volt külföldön élő családtagja, de a rendszerváltás után, majd főként az ország 2007-es EU-s csatlakozását követően egyre többen döntöttek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét.
Akkor is, ha csak kétszemélyes családokról beszélünk, minimum 6 millió embert, tehát a lakosság több mint negyedét érinti a jelenség” – magyarázta Viorela Telegdi-Csetri.
A BBTE kutatója arra is kitért: a romániai közbeszédben a külföldi munkavállalás legláthatóbb része az „itthon maradó gyermekek”.
a technológiának köszönhetően pedig a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás is megoldható. „Ezeknek a gyermekeknek azonban meg kell küzdeniük a társadalmi előítélettel, miszerint ők elhagyottak” – hívta fel a figyelmet Viorela Telegdi-Csetri.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint egyébként arányaiban tavaly már több román gyermek jött világra külföldön, mint Romániában – erről idén májusban számolt be Andreea Păstîrnac külhoni románokért felelős miniszter.
„Csak becsült adatok vannak a romániai kitelepülőkről, így a szakemberek számára is nehéz megfogni ezt a valóságot” – állítja Horváth István szociológus, egyetemi tanár. Az erdélyi magyarok esetében nehezebb nyomon követni a folyamatot.
„Ezek a számok nagyon sok kérdőjelet felvetnek arról, hogy miként képzelik el e fiatalok a mobilitáshoz való jogukat, a külföldön való tanuláshoz és munkavállaláshoz való jogukat és hogy ebben a körforgásban hol kap helyet szülőhazájuk, Románia” – kommentálta a helyzetet akkor a miniszter.
Fotó: Pixabay.com
A BBTE kutatása szerint azok a szülők, akik előbb-utóbb haza kívánnak térni, erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a külföldön született gyermek megtanulja anyanyelvét, és ismeretek szerezzen az otthoni kultúráról. Azok viszont, akik a választott országban akarnak letelepedni, nem fordítanak erre sok energiát, így
A szakértő arra is rámutatott: azok a szülők, akik kisgyerekükkel a hazatérés mellett döntenek, jellemzően elenyésző támogatást kapnak mind a közintézményektől, mind a helyi közösségtől. Az ilyen gyerekek például nehezen tudnak helytállni a romániai közoktatásban, erre májusban Andreea Păstîrnac is kitért. A BBTE tanulmánya szerint viszont az egyetemek esetében már más a helyzet,
de minőségben nem biztos, hogy felülmúlják az itthoni intézményeket.
A tanulmány készítői többek között a külföldön élő gyermekeket célzó kulturális központok létesítését javasolja a romániai hatóságoknak, ezek révén lehetőségük lenne „kapcsolatban maradni” a nyelvvel, és hasonló helyzetben levő fiatalokkal is találkozhatnának. A szakértők szerint továbbá
és arra is lehetőséget biztosítana, hogy a külföldön élők megadott helyeken letegyék a romániai országos vizsgákat.
Az országos gyermekvédelmi hatóság adatai szerint 2015 első felében 85 ezer olyan gyermeket tartottak számon, akinek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozott, az érintett kiskorúak száma pedig 2017 júniusára majdnem elérte a 97 ezret. Ehhez képest a Mentsétek meg a gyermekeket egyesület (Organizaţia Salvaţi Copiii) idén novemberben arról számolt be, hogy
valamint azokat, akiket nem írattak be egyetlen tanintézetbe sem, illetve akik abbahagyták tanulmányaikat. A szervezet becslése szerint velük együtt az „itthon hagyott” gyermekek száma elérheti a 250 ezret.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!