Fotó: Archív
Számos előítélettel kell megküzdeniük azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei külföldön dolgoznak, holott nem biztos, hogy az ilyen helyzetben levő kiskorúak hátrányos helyzetűek lesznek – derült ki a BBTE szakértői által végzett tanulmányból.
2017. december 17., 11:202017. december 17., 11:20
Nem föltétlenül válnak elhagyatottá és hátrányos helyzetűvé azok a romániai gyermekek, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát – hívták fel a figyelmet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakértői, akik a témában végeztek széleskörű tanulmányt, ennek következtetéseit pedig javaslatok formájában elküldték az illetékes hatóságoknak.
Viorela Telegdi-Csetri, a BBTE népességkutató központja keretében végzett projekt vezetője a Mediafax hírügynökségnek kifejtette:
Szerinte egyértelműen ki kellene emelni azt is, hogy az úgynevezett transznacionális családok „jó része működőképes”, a külföldön boldogulást keresők pedig „gyermekeik jobb jövője érdekében hoznak áldozatot”.
Mintegy 15 700 román orvos dolgozik külföldön, derült ki egy, az egészséget népszerűsítő egyesület (ARPS) tanulmányából.
Transznacionálisnak nevezik a tanulmányban azokat a családokat, amelyeknek legalább egy tagja külföldön él.
1989 előtt viszonylag kevés romániainak volt külföldön élő családtagja, de a rendszerváltás után, majd főként az ország 2007-es EU-s csatlakozását követően egyre többen döntöttek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét.
Akkor is, ha csak kétszemélyes családokról beszélünk, minimum 6 millió embert, tehát a lakosság több mint negyedét érinti a jelenség” – magyarázta Viorela Telegdi-Csetri.
A BBTE kutatója arra is kitért: a romániai közbeszédben a külföldi munkavállalás legláthatóbb része az „itthon maradó gyermekek”.
a technológiának köszönhetően pedig a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás is megoldható. „Ezeknek a gyermekeknek azonban meg kell küzdeniük a társadalmi előítélettel, miszerint ők elhagyottak” – hívta fel a figyelmet Viorela Telegdi-Csetri.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint egyébként arányaiban tavaly már több román gyermek jött világra külföldön, mint Romániában – erről idén májusban számolt be Andreea Păstîrnac külhoni románokért felelős miniszter.
„Csak becsült adatok vannak a romániai kitelepülőkről, így a szakemberek számára is nehéz megfogni ezt a valóságot” – állítja Horváth István szociológus, egyetemi tanár. Az erdélyi magyarok esetében nehezebb nyomon követni a folyamatot.
„Ezek a számok nagyon sok kérdőjelet felvetnek arról, hogy miként képzelik el e fiatalok a mobilitáshoz való jogukat, a külföldön való tanuláshoz és munkavállaláshoz való jogukat és hogy ebben a körforgásban hol kap helyet szülőhazájuk, Románia” – kommentálta a helyzetet akkor a miniszter.
Fotó: Pixabay.com
A BBTE kutatása szerint azok a szülők, akik előbb-utóbb haza kívánnak térni, erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a külföldön született gyermek megtanulja anyanyelvét, és ismeretek szerezzen az otthoni kultúráról. Azok viszont, akik a választott országban akarnak letelepedni, nem fordítanak erre sok energiát, így
A szakértő arra is rámutatott: azok a szülők, akik kisgyerekükkel a hazatérés mellett döntenek, jellemzően elenyésző támogatást kapnak mind a közintézményektől, mind a helyi közösségtől. Az ilyen gyerekek például nehezen tudnak helytállni a romániai közoktatásban, erre májusban Andreea Păstîrnac is kitért. A BBTE tanulmánya szerint viszont az egyetemek esetében már más a helyzet,
de minőségben nem biztos, hogy felülmúlják az itthoni intézményeket.
A tanulmány készítői többek között a külföldön élő gyermekeket célzó kulturális központok létesítését javasolja a romániai hatóságoknak, ezek révén lehetőségük lenne „kapcsolatban maradni” a nyelvvel, és hasonló helyzetben levő fiatalokkal is találkozhatnának. A szakértők szerint továbbá
és arra is lehetőséget biztosítana, hogy a külföldön élők megadott helyeken letegyék a romániai országos vizsgákat.
Az országos gyermekvédelmi hatóság adatai szerint 2015 első felében 85 ezer olyan gyermeket tartottak számon, akinek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozott, az érintett kiskorúak száma pedig 2017 júniusára majdnem elérte a 97 ezret. Ehhez képest a Mentsétek meg a gyermekeket egyesület (Organizaţia Salvaţi Copiii) idén novemberben arról számolt be, hogy
valamint azokat, akiket nem írattak be egyetlen tanintézetbe sem, illetve akik abbahagyták tanulmányaikat. A szervezet becslése szerint velük együtt az „itthon hagyott” gyermekek száma elérheti a 250 ezret.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A harmadik Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle az eddigi évek tapasztalatait összegezve érkezik meg egyfajta lezáró, mégis új perspektívákat nyitó kiadáshoz.
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!