Fotó: Archív
Számos előítélettel kell megküzdeniük azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei külföldön dolgoznak, holott nem biztos, hogy az ilyen helyzetben levő kiskorúak hátrányos helyzetűek lesznek – derült ki a BBTE szakértői által végzett tanulmányból.
2017. december 17., 11:202017. december 17., 11:20
Nem föltétlenül válnak elhagyatottá és hátrányos helyzetűvé azok a romániai gyermekek, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát – hívták fel a figyelmet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakértői, akik a témában végeztek széleskörű tanulmányt, ennek következtetéseit pedig javaslatok formájában elküldték az illetékes hatóságoknak.
Viorela Telegdi-Csetri, a BBTE népességkutató központja keretében végzett projekt vezetője a Mediafax hírügynökségnek kifejtette:
Szerinte egyértelműen ki kellene emelni azt is, hogy az úgynevezett transznacionális családok „jó része működőképes”, a külföldön boldogulást keresők pedig „gyermekeik jobb jövője érdekében hoznak áldozatot”.
Mintegy 15 700 román orvos dolgozik külföldön, derült ki egy, az egészséget népszerűsítő egyesület (ARPS) tanulmányából.
Transznacionálisnak nevezik a tanulmányban azokat a családokat, amelyeknek legalább egy tagja külföldön él.
1989 előtt viszonylag kevés romániainak volt külföldön élő családtagja, de a rendszerváltás után, majd főként az ország 2007-es EU-s csatlakozását követően egyre többen döntöttek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét.
Akkor is, ha csak kétszemélyes családokról beszélünk, minimum 6 millió embert, tehát a lakosság több mint negyedét érinti a jelenség” – magyarázta Viorela Telegdi-Csetri.
A BBTE kutatója arra is kitért: a romániai közbeszédben a külföldi munkavállalás legláthatóbb része az „itthon maradó gyermekek”.
a technológiának köszönhetően pedig a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás is megoldható. „Ezeknek a gyermekeknek azonban meg kell küzdeniük a társadalmi előítélettel, miszerint ők elhagyottak” – hívta fel a figyelmet Viorela Telegdi-Csetri.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint egyébként arányaiban tavaly már több román gyermek jött világra külföldön, mint Romániában – erről idén májusban számolt be Andreea Păstîrnac külhoni románokért felelős miniszter.
„Csak becsült adatok vannak a romániai kitelepülőkről, így a szakemberek számára is nehéz megfogni ezt a valóságot” – állítja Horváth István szociológus, egyetemi tanár. Az erdélyi magyarok esetében nehezebb nyomon követni a folyamatot.
„Ezek a számok nagyon sok kérdőjelet felvetnek arról, hogy miként képzelik el e fiatalok a mobilitáshoz való jogukat, a külföldön való tanuláshoz és munkavállaláshoz való jogukat és hogy ebben a körforgásban hol kap helyet szülőhazájuk, Románia” – kommentálta a helyzetet akkor a miniszter.
Fotó: Pixabay.com
A BBTE kutatása szerint azok a szülők, akik előbb-utóbb haza kívánnak térni, erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a külföldön született gyermek megtanulja anyanyelvét, és ismeretek szerezzen az otthoni kultúráról. Azok viszont, akik a választott országban akarnak letelepedni, nem fordítanak erre sok energiát, így
A szakértő arra is rámutatott: azok a szülők, akik kisgyerekükkel a hazatérés mellett döntenek, jellemzően elenyésző támogatást kapnak mind a közintézményektől, mind a helyi közösségtől. Az ilyen gyerekek például nehezen tudnak helytállni a romániai közoktatásban, erre májusban Andreea Păstîrnac is kitért. A BBTE tanulmánya szerint viszont az egyetemek esetében már más a helyzet,
de minőségben nem biztos, hogy felülmúlják az itthoni intézményeket.
A tanulmány készítői többek között a külföldön élő gyermekeket célzó kulturális központok létesítését javasolja a romániai hatóságoknak, ezek révén lehetőségük lenne „kapcsolatban maradni” a nyelvvel, és hasonló helyzetben levő fiatalokkal is találkozhatnának. A szakértők szerint továbbá
és arra is lehetőséget biztosítana, hogy a külföldön élők megadott helyeken letegyék a romániai országos vizsgákat.
Az országos gyermekvédelmi hatóság adatai szerint 2015 első felében 85 ezer olyan gyermeket tartottak számon, akinek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozott, az érintett kiskorúak száma pedig 2017 júniusára majdnem elérte a 97 ezret. Ehhez képest a Mentsétek meg a gyermekeket egyesület (Organizaţia Salvaţi Copiii) idén novemberben arról számolt be, hogy
valamint azokat, akiket nem írattak be egyetlen tanintézetbe sem, illetve akik abbahagyták tanulmányaikat. A szervezet becslése szerint velük együtt az „itthon hagyott” gyermekek száma elérheti a 250 ezret.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!