Az előadók szerint a nyelvi jogainkért nem lehet hátradőlve küzdeni
Fotó: EMNT
Megéri magyarul tudni az erdélyi kereskedelemben, hiszen ezzel is gördülékenyebb és többnyelvű kiszolgálást biztosíthatnak a vásárlóknak – hangzott el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyváradi konferenciáján.
2017. november 18., 11:182017. november 18., 11:18
2017. november 18., 11:512017. november 18., 11:51
Az EMNT a Reconstructio Egyesülettel közösen rendezett román—magyar konferenciát a nagyváradi városháza tanácstermében; a péntek délutáni rendezvény második felében a meghívott közéleti személyiségek a magyar nyelv üzleti életben való érvényesüléséről értekeztek.
Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kutatási eredményekkel alátámasztva beszélt a magyar nyelv üzleti életben betöltött szerepéről. Elmondása szerint az anyanyelv használatának biztosítása a közigazgatásban és az üzleti életben egyaránt fontos. „Nyelvi jogainkért nem tudunk hátradőlve küzdeni. Ehhez civil fellépésre és jogaink melletti határozott kiállása van szükség” – hangoztatta Kántor, aki szerint a magyarok többsége a munkahelyi környezetben és a gazdasági élet területein is ragaszkodik az anyanyelvhasználathoz.
ugyanakkor törekednie kell arra is, hogy uralja a többségi nyelvet, ezzel is növelve fennmaradási esélyeit” – hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.
Beretka Katinka szabadkai jogász, egyetemi tanár a szerbiai magyar nyelvhasználat törvényei hátterét, a jogsérelmeket és a szerb gazdasági életben tapasztalható nyelvhasználati lehetőségeket ismertette. Az előadó elmondta: Szerbiában nincsenek a nyelvi jogok betartatásáért születő civil kezdeményezések. „Az anyanyelvhasználat nagymértékben függ attól, hogy milyen a munkáltató nemzetisége. Ugyanakkor a nyelvhasználati törvény büntető rendelkezése nem egy visszatartó erő: nagyon sok kizárólag szerb nyelvű felirat van mindmáig Szerbia különböző vállalkozásainál, ezért bőven van még fejleszteni való” – idézte az EMNT közleménye az előadót.
Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöki tanácsadója a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségével aláírt partnerségi megegyezés tartalmát ismertette, ezzel is hangsúlyozva a gazdaságban jelenlévő többnyelvűség fontosságát. A közös együttműködés másik példájaként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetével közösen nemrégiben megszervezett biciklis felvonulást is megemlítette. „Az észak-erdélyi autópálya folytatásáért tiltakozó biciklis felvonulást szerveztünk. Reméljük, hogy akciónkkal egyértelművé tettük: valós igény van az autópályára, mely megkönnyítené a határátkelést, fellendítené a turizmust, és jótékony hatásai lennének a belföldi áru- és személyforgalomra is" – hangsúlyozta Gelu Barna.
Pajzos Csaba, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Bihar megyei elnöke elmondta: mérhető versenyhátrányt jelent a romániai magyar közösség számára, hogy míg a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, a románok anyanyelvükön kommunikálhatnak a mindennapokban. Ellenpéldaként kiemelte: mind a mai napig
„Nagyon jónak tatom azokat a próbálkozásokat, amelyek a szabad anyanyelvhasználat népszerűsítése érdekében születnek, de ugyanakkor a vásárlókban is tudatosítanunk kell ennek jelentőségét” – hívta fel a figyelmet Pajzos.
Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke elmondta, ha egy vállalkozó azt látja, hogy a hivatalokban többnyelvűség van, hajlandóbb lesz saját tevékenysége során is hangsúlyt fektetni erre. Csomortányi szerint a többnyelvűséget főként öt területen kell megerősíteni: az állami vállalatoknál, a közszolgálatoknál, a román posta intézményeiben, a helyi román vállalkozók csoportjában és a helyi magyar vállalkozók esetében. „A nyelvhasználati kérdés rajtunk múlik, nem várhatjuk, hogy ezt majd akár a többség, akár valaki más megoldja helyettünk” – jelentette ki a néppárt Bihar megyei elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!