Nem bátorítja a szakoktatást a tanügyi tárca

„A mézesmadzagot húzogatják a gyerekek orra előtt. Nem kell mindenkit elméleti középiskolába terelgetni, hiszen ennek az országnak csak úgy lesz jól működő gazdasága, ha minden szinten megfelelő tudással és képzettséggel rendelkező szakemberek dolgoznak” – szögezte le Görbe Péter.

Hozzátette: a minisztérium nem azzal segíti a diákokat, hogy mindenkinek gimnáziumi helyet biztosít, hanem oda kellene figyelnie, hogy minden gyerek folytassa a tanulmányait, és próbálják meg vonzóvá tenni a szakképzést a szülők és a fiatalok számára.

– összegezte Görbe Péter. Felidézte ugyanakkor, hogy 2009-ben még volt egy próbálkozás, amikor csak szakközépiskolai helyeket hagyott jóvá az oktatási minisztérium, aztán évekig „sopánkodtak”, hogy milyen gyengék az érettségi eredmények, nem mérlegelve, hogy mindenkit odatereltek a záróvizsgára.

Tapasztalataik szerint például a számítógéppel vezérelt technológia (CNC) iránt valós érdeklődés mutatkozik, ezt egyelőre még a fémmegmunkálásban oktatják, de például a faiparban is lenne erre lehetőség. A vállalkozások ugyanis egyre inkább nyitnak a digitalizálás felé, automatizált munkafolyamatokat vezetnek be, ezeket a számítógép által vezérelt gépeket szakképzett alkalmazottaknak kell kezelniük, ám az ilyen jellegű képzés Kádár Rezső szerint még gyerekcipőben jár.

„Egy CNC-kezelő szakember bármelyik ágazatban megkeresi a havi 1000-1500 eurót, ebből a szempontból is vonzó lehet a diákok számára. A szakoktatásnak ma már nem azt kell jelentenie, hogy a diák mindennap sepreget a műhelyben, majd havonta egyszer kézbe kap egy körfűrészt, hanem korszerű technológiákat kell oktatni” – húzta alá a klaszter vezetője.

Meglátása szerint ugyanakkor a minisztériumnak is rugalmasabban kellene kezelnie ezt a kérdést, lehetőséget biztosítva a tanintézeteknek, hogy vállalatokkal, cégekkel partneri szerződéseket kössenek, nemcsak a gyakorlati képzésekre, hanem a modern felszerelések biztosítására is. „A nyugati országokban elterjedt marketingfogás, hogy egy nagy gépgyártó a szakiskolákat felszereli a legkorszerűbb gépeivel, arra számítva, hogy ha majd a diákok felnőttként vállalkozni fognak, a megszokott és bevált gépekbe ruháznak majd be. Ezt a lehetőséget nálunk is alkalmazni lehetne” – mutatott rá a vállalkozó.

A szakmunkásképző után van lehetőség a folytatásra

A hároméves szakiskola elvégzése után kínál továbbtanulási lehetőséget többek között a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnázium. A diákok tizenegyedik osztálytól a szaknak megfelelően folytathatják az iskolát, és készülhetnek az érettségire.

Konrád Katalin, a tanintézet igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, a hároméves szakiskolát végzett diákjaik mintegy fele él a továbbtanulás lehetőségével, azonban a lemorzsolódás is elkerülhetetlen. Mint az igazgató részletezte,

A három év alatt nagyon sok a gyakorlati képzés, utolsó évben például már heti két napot töltenek az iskolában, és hármat gyakorlattal. Viszont folyamatosan biztatják a gyerekeket, hogy ha szeretnének tovább fejlődni a szakmában, akkor iratkozzanak vissza, szerezzék meg az érettségi oklevelet.

A sikertörténetek mellett kudarcok is vannak – ismerte el az igazgató. Tavaly például egy nagyon jól teljesítő kislány maradt ki a szakiskolából, nem tette le a szakvizsgát, mert férjhez adták, és az új családja nem támogatta, hogy több osztálya legyen, mint a férjének.

A tanfelügyelőségek nem kapnak az ajánlaton

Az erdélyi és partiumi megyék tanfelügyelőségei egyelőre nem kaptak hivatalosan az osztályok átalakításának lehetőségére vonatkozó javaslatot az oktatási minisztériumtól, de a lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint most nem is veszik fontolóra ezt az opciót. Arra törekednek, hogy a megmaradt helyeket betöltsék, és csak a második forduló után egyeztetnek a minisztériummal a beiskolázási terv esetleges módosításáról.

„Az oktatás minden formája egyaránt fontos, amikor a beiskolázási tervet elkészítjük, figyelünk a diák és a munkaerőpiac igényeire is” – részletezte lapunk megkeresésére Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint mondta,

Ezt a diákok igényeire alapozva általában nem tartják be, Kovászna megyében is 46,7 százalék az elméleti és 53,3 százalék a szakoktatás aránya. „A beiskolázási tervet minden évben alaposan megfontoljuk, nem látom értelmét, hogy ezen változtassunk” – szögezte le Kiss Imre, hangsúlyozva, az egyetemen sem hirdetnek meg több száz újabb helyet, ha több százan kiesnek a felvételin. Meglátása szerint a képességvizsgán jobban teljesítő diákok több opcióból választhatnak, de ez nem azt jelenti, hogy valaki egy jó átlaggal nem végezhet szakközépiskolát vagy szakiskolát.

Kolozs megyében sem gondolkodnak egyelőre a beiskolázási terv átalakításán, hiszen több tanintézetben maradtak még helyek – mondta el lapunknak Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, a minisztériumtól nem kaptak erre vonatkozó megkeresést, de azt sem tartják kivitelezhetőnek, hogy ha egy osztályba már beiratkozott tíz diák, azt mégis átalakítsák, mert mások nem szeretnének ott tanulni. Jövő héten minden kérést próbálnak megoldani, minden gyereknek biztosítani helyet, ha azután lesznek olyan diákok, akik nem kerültek be egy tanintézetbe sem, egyeztetnek a minisztériummal a további lépésekről – közölte Török Zoltán.

Hasonló a helyzet Bihar megyében is. Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes megkeresésünkre elmondta, nem kaptak erre vonatkozó javaslatot, így fel sem merül ez a lehetőség. Magyar tagozaton van még elegendő betöltetlen hely a középiskolákban és a szakoktatásban is, román tagozaton lehetnek esetleg fennakadások – tájékoztatott.