
Tordaszentlászló főutcája. A községközponton is áthaladó felújított országutat nemrég adta át a Kolozs Megyei Tanács
Fotó: Makkay József
Az évi tízmillió lejből gazdálkodó Tordaszentlászló újrázó polgármestere szerint nagyobbak a fejlesztési igények az anyagi lehetőségeknél. A négy év alatt tíz pályázatot elnyert elöljárónak nem sikerült megvalósítania régóta dédelgetett álmát, a helyi ipari park létrehozását, a Kolozs megyei községben viszont nagy kiterjedésű napelempark jön létre. Asztalos István polgármesterrel a helyi fejlesztési terveket leltároztuk fel.
2024. június 25., 09:122024. június 25., 09:12
A Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő Tordaszentlászló községben is újrázott a négy évvel ezelőtt RMDSZ-színekben megválasztott Asztalos István polgármester, aki idén ősztől immár második mandátumát kezdi. Az előző helyhatósági választáson aratott győzelem sem volt könnyű, amikor a függetlenként induló korábbi polgármestert, Tamás-Gebe Andrást körözte le, akinek alpolgármesterként ő volt a helyettese. Idén ismét a korábbi helyettes, és a funkcióban levő polgármester között alakult ki szoros verseny, annyi különbséggel, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) égisze alatt induló Tamás-Gebe Liviu ezúttal román pártszínekben akart nyerni. Asztalos István a szavazatok 48, 3 százalékával újabb mandátumot szerzett, az RMDSZ-képviselet pedig 45,6 százalékot ért el a 4196 fős, nyolc faluból álló kalotaszegi községben, ahol a 2021-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya 49 százalék.
Az Asztalos István által vezetett helyi önkormányzat elmúlt négy esztendeje nem volt egy békebeli történet – a volt alpolgármester és egy helyi RMDSZ-tanácsos között elmérgesedett viszony tettlegességgé fajult, ezért az alpolgármesternek távoznia kellett tisztségéből –, a kedélyek viszont végül lecsillapodtak, és az elkezdett munka folytatódott.
Asztalos István polgármester szerint a község költségvetése túl kevés az igényekhez képest
Fotó: Makkay József
Az előző vezetéstől 2020-ban átvett örökség nem kecsegtetett sok jóval, hiszen a 2017-ben aláírt, több falut érintő közművesítési munkálatok pályázati önrésze jóval meghaladta a helyi önkormányzat anyagi lehetőségeit. A polgármesteri hivatal utólag 1,5 millió lej kölcsönt igényelt, hogy a kiadások széle érje a hosszát, miközben négy év felhasználható helyi forrása többnyire erre ment rá. Idénre sikerül átadni a község több falujának közművesítési fővezetékeit tartalmazó munkálatokat, amit az Anghel Saligny vidékfejlesztési terv révén elnyert pályázat forrásaiból folytatnak Románléta és Magyarléta mellékutcáin.

Megvonta a bizalmat a tordaszentlászlói alpolgármestertől a Kolozs megyei RMDSZ, miután Tamás Gebe Liviu egy frakcióülésen székkel dobta meg, leköpte és szidalmazta egyik tanácsostársát.
A Tordaszentlászló községhez tartozó Hasadát, Isztolna, Járarákos, Kisfenes, Magyarléta, Románléta és Magyarfenes területén „nem egyforma sűrűséggel” halad a közművesítés, amit a román pártok jelöltjei ki is használtak, azzal vádolva a község RMDSZ-vezetését, hogy az infrastruktúra-fejlesztésnél a magyar falvakat részesítette előnybe. Ezt Asztalos István a kampány során is cáfolta, hiszen a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési pénzeket a helyi tanácsban mindig igyekeztek kiegyensúlyozottan elosztani.
A kolozsvári vízművekkel kötött szerződés alapján az állami cég hamarosan saját forrásaiból kezdi el az ivóvíz bevezetését a járarákosi portákra.
Asztalos István szerint az igazi gond az, hogy Tordaszentlászló községben az évi tízmillió lejes (kétmillió eurós) költségvetéshez képest sokkal nagyobbak az igények. A polgármesteri hivatal régóta keresi annak a lehetőségét, hogy többletforrásokhoz jusson, amire egy ipari park létrehozása mutatkozott a legjobb megoldásnak. A Gyalu és Torda között, az észak-erdélyi autópálya első szakaszát megépítő amerikai Bechtel cég annak idején 32 hektár területet bérelt a községtől, ahol a beton- és aszfaltkeverő berendezéseit működtette, illetve itt volt a vállalat ideiglenes erdélyi telephelye is. Már az amerikai nagyvállalat távozása előtt megfogalmazódott az ipari park létrehozásának ötlete, hiszen a terület közvetlenül az autópálya mellett fekszik, ideiglenes le- és feltérő utakkal.
A hosszú évek során az ötlet mégsem vált valósággá. Ennek okát Asztalos István abban látja, hogy a helyi önkormányzat anyagi lehetőségeit messze felülmúlta az ipari park elindításához szükséges infrastrukturális beruházások finanszírozása.
Tetszett nekik a terület, a környezet, és az a lehetőség, hogy a 150 hektárnyi szomszédos járarákosi közbirtokosság szintén bérbe adott volna számukra legelőket. A beruházás végül azon bukott el, hogy a dél-koreaiak ragaszkodtak hozzá, hogy a területre mi vezessük be az ipari gáz- és vízhálózatot, amit nem tudtunk vállalni” – magyarázza lapunknak Tordaszentlászló polgármestere. Az ehhez szükséges pénzt sem a megyei önkormányzattól, sem állami forrásból nem lehetett megszerezni, így az ipari park ötletét a helyi tanács elvetette, és úgy döntött, a területet hosszú távra bérbe adják egy napelemes cégnek. Az új beruházás már egyeneseben van: a napokban érkeznek meg a szükséges engedélyek, amelyek birtokában a helyi önkormányzat licitet hirdet a beruházást vállaló cégek részére, több jelentkező is van már.
A fotovoltaikus parkok iránt a környéken egyre nagyobb az érdeklődés. A járarákosi közbirtokosság előrehaladott tárgyalásokat folytat egy beruházóval, de a tordaszentlászlói polgármesteri hivataltól is nagyobb területeket bérelnének ilyen célra. A polgármester szerint a 150 hektáros községi legelőjüket nem bocsájtják áruba, azt fenntartják a helyi állattartók számára.
A következő négy esztendő terveiről szólva Asztalos István három fontos projektet emelt ki. Tordaszentlászló központjában, a tüdőszanatórium szomszédságában egészségügyi központot hoznak létre két háziorvosi és egy fogorvosi rendelővel, ahova fiatal orvosokat várnak, a helyi önkormányzat az épületegyüttesbe szolgálati lakásokat épít. Az épületben kapna helyet az új postahivatal és gyógyszertár, a rendelkezésre álló ötezer négyzetméteres területen további 32 parkolóhely létesülne. A 4,3 millió lejes beruházás kormányzati forrásból érkezne a községbe.
A tavaly decemberben meghirdetett közbeszerzési kiírásra senki nem jelentkezett, mert a cégek szerint túl kevés volt a pénzügyi keret. A polgármesteri hivatal ezt most kipótolta, és abban reménykednek, hogy a merész iskolafelújítási terv végül megvalósul.
A polgármesteri hivatal épülete. Sikerült konszenzust találni a legfontosabb beruházásokra
Fotó: Makkay József
A tíz elnyert pályázatból kilenc maradéktalanul élvezi a község lakóinak támogatását, a tizedik körül azonban viták vannak Magyarfenesen, ahol a polgármesteri hivatal hulladékgyűjtő központot tervez a falu bejárata felőli üres földterületen. Az 1,2 hektáros önkormányzati földdarabból kétezer négyzetméteren épülne meg a 13 konténeres gyűjtőállomás, ahova nem bűzlő háztartási hulladék kerülne, hanem műanyag, üveg, papír, gumiabroncs, veszélyes hulladékok, festék, építkezési hulladék, stb. A 3,8 millió lejes projekt teljes kiadását uniós forrás fedezi, önrészre nincs szükség.
A magyarfenesi terv ellenzői attól tartanak, hogy a falu bejáratánál állandó szeméttelep fog kialakulni, amit Asztalos István viszont határozottan cáfol. Azt állítja, hogy a vízügyi és környezetvédelmi engedélyek birtokában egy alaposan ellenőrzött szelektív hulladékgyűjtő telephely épülne Magyarfenesen, ami környezetbarát módon tárolja majd a zömében újrahasznosítható hulladékot.
„A környezetvédelmi hatóságtól kapott információk alapján két-három éven belül az ország valamennyi községében és városában kötelező hulladékgyűjtő központokat kell majd létrehozni, mi akkor már lépéselőnyben leszünk, hiszen a teljes beruházást ajándékba kapja a község” – mutatott rá portálunknak Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere.

Nagy segítséget jelent a helyi önkormányzatok számára, hogy a Kolozs Megyei Tanács átvállalta az általános területrendezési tervük (PUG) elkészítését – vélik az érintett polgármesterek. Tizennégy község fejlesztése kap új fejlesztési „koncepciót”.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
szóljon hozzá!