Tordaszentlászló főutcája. A községközponton is áthaladó felújított országutat nemrég adta át a Kolozs Megyei Tanács
Fotó: Makkay József
Az évi tízmillió lejből gazdálkodó Tordaszentlászló újrázó polgármestere szerint nagyobbak a fejlesztési igények az anyagi lehetőségeknél. A négy év alatt tíz pályázatot elnyert elöljárónak nem sikerült megvalósítania régóta dédelgetett álmát, a helyi ipari park létrehozását, a Kolozs megyei községben viszont nagy kiterjedésű napelempark jön létre. Asztalos István polgármesterrel a helyi fejlesztési terveket leltároztuk fel.
2024. június 25., 09:122024. június 25., 09:12
A Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő Tordaszentlászló községben is újrázott a négy évvel ezelőtt RMDSZ-színekben megválasztott Asztalos István polgármester, aki idén ősztől immár második mandátumát kezdi. Az előző helyhatósági választáson aratott győzelem sem volt könnyű, amikor a függetlenként induló korábbi polgármestert, Tamás-Gebe Andrást körözte le, akinek alpolgármesterként ő volt a helyettese. Idén ismét a korábbi helyettes, és a funkcióban levő polgármester között alakult ki szoros verseny, annyi különbséggel, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) égisze alatt induló Tamás-Gebe Liviu ezúttal román pártszínekben akart nyerni. Asztalos István a szavazatok 48, 3 százalékával újabb mandátumot szerzett, az RMDSZ-képviselet pedig 45,6 százalékot ért el a 4196 fős, nyolc faluból álló kalotaszegi községben, ahol a 2021-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya 49 százalék.
Az Asztalos István által vezetett helyi önkormányzat elmúlt négy esztendeje nem volt egy békebeli történet – a volt alpolgármester és egy helyi RMDSZ-tanácsos között elmérgesedett viszony tettlegességgé fajult, ezért az alpolgármesternek távoznia kellett tisztségéből –, a kedélyek viszont végül lecsillapodtak, és az elkezdett munka folytatódott.
Asztalos István polgármester szerint a község költségvetése túl kevés az igényekhez képest
Fotó: Makkay József
Az előző vezetéstől 2020-ban átvett örökség nem kecsegtetett sok jóval, hiszen a 2017-ben aláírt, több falut érintő közművesítési munkálatok pályázati önrésze jóval meghaladta a helyi önkormányzat anyagi lehetőségeit. A polgármesteri hivatal utólag 1,5 millió lej kölcsönt igényelt, hogy a kiadások széle érje a hosszát, miközben négy év felhasználható helyi forrása többnyire erre ment rá. Idénre sikerül átadni a község több falujának közművesítési fővezetékeit tartalmazó munkálatokat, amit az Anghel Saligny vidékfejlesztési terv révén elnyert pályázat forrásaiból folytatnak Románléta és Magyarléta mellékutcáin.
Megvonta a bizalmat a tordaszentlászlói alpolgármestertől a Kolozs megyei RMDSZ, miután Tamás Gebe Liviu egy frakcióülésen székkel dobta meg, leköpte és szidalmazta egyik tanácsostársát.
A Tordaszentlászló községhez tartozó Hasadát, Isztolna, Járarákos, Kisfenes, Magyarléta, Románléta és Magyarfenes területén „nem egyforma sűrűséggel” halad a közművesítés, amit a román pártok jelöltjei ki is használtak, azzal vádolva a község RMDSZ-vezetését, hogy az infrastruktúra-fejlesztésnél a magyar falvakat részesítette előnybe. Ezt Asztalos István a kampány során is cáfolta, hiszen a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési pénzeket a helyi tanácsban mindig igyekeztek kiegyensúlyozottan elosztani.
A kolozsvári vízművekkel kötött szerződés alapján az állami cég hamarosan saját forrásaiból kezdi el az ivóvíz bevezetését a járarákosi portákra.
Asztalos István szerint az igazi gond az, hogy Tordaszentlászló községben az évi tízmillió lejes (kétmillió eurós) költségvetéshez képest sokkal nagyobbak az igények. A polgármesteri hivatal régóta keresi annak a lehetőségét, hogy többletforrásokhoz jusson, amire egy ipari park létrehozása mutatkozott a legjobb megoldásnak. A Gyalu és Torda között, az észak-erdélyi autópálya első szakaszát megépítő amerikai Bechtel cég annak idején 32 hektár területet bérelt a községtől, ahol a beton- és aszfaltkeverő berendezéseit működtette, illetve itt volt a vállalat ideiglenes erdélyi telephelye is. Már az amerikai nagyvállalat távozása előtt megfogalmazódott az ipari park létrehozásának ötlete, hiszen a terület közvetlenül az autópálya mellett fekszik, ideiglenes le- és feltérő utakkal.
A hosszú évek során az ötlet mégsem vált valósággá. Ennek okát Asztalos István abban látja, hogy a helyi önkormányzat anyagi lehetőségeit messze felülmúlta az ipari park elindításához szükséges infrastrukturális beruházások finanszírozása.
Tetszett nekik a terület, a környezet, és az a lehetőség, hogy a 150 hektárnyi szomszédos járarákosi közbirtokosság szintén bérbe adott volna számukra legelőket. A beruházás végül azon bukott el, hogy a dél-koreaiak ragaszkodtak hozzá, hogy a területre mi vezessük be az ipari gáz- és vízhálózatot, amit nem tudtunk vállalni” – magyarázza lapunknak Tordaszentlászló polgármestere. Az ehhez szükséges pénzt sem a megyei önkormányzattól, sem állami forrásból nem lehetett megszerezni, így az ipari park ötletét a helyi tanács elvetette, és úgy döntött, a területet hosszú távra bérbe adják egy napelemes cégnek. Az új beruházás már egyeneseben van: a napokban érkeznek meg a szükséges engedélyek, amelyek birtokában a helyi önkormányzat licitet hirdet a beruházást vállaló cégek részére, több jelentkező is van már.
A fotovoltaikus parkok iránt a környéken egyre nagyobb az érdeklődés. A járarákosi közbirtokosság előrehaladott tárgyalásokat folytat egy beruházóval, de a tordaszentlászlói polgármesteri hivataltól is nagyobb területeket bérelnének ilyen célra. A polgármester szerint a 150 hektáros községi legelőjüket nem bocsájtják áruba, azt fenntartják a helyi állattartók számára.
A következő négy esztendő terveiről szólva Asztalos István három fontos projektet emelt ki. Tordaszentlászló központjában, a tüdőszanatórium szomszédságában egészségügyi központot hoznak létre két háziorvosi és egy fogorvosi rendelővel, ahova fiatal orvosokat várnak, a helyi önkormányzat az épületegyüttesbe szolgálati lakásokat épít. Az épületben kapna helyet az új postahivatal és gyógyszertár, a rendelkezésre álló ötezer négyzetméteres területen további 32 parkolóhely létesülne. A 4,3 millió lejes beruházás kormányzati forrásból érkezne a községbe.
A tavaly decemberben meghirdetett közbeszerzési kiírásra senki nem jelentkezett, mert a cégek szerint túl kevés volt a pénzügyi keret. A polgármesteri hivatal ezt most kipótolta, és abban reménykednek, hogy a merész iskolafelújítási terv végül megvalósul.
A polgármesteri hivatal épülete. Sikerült konszenzust találni a legfontosabb beruházásokra
Fotó: Makkay József
A tíz elnyert pályázatból kilenc maradéktalanul élvezi a község lakóinak támogatását, a tizedik körül azonban viták vannak Magyarfenesen, ahol a polgármesteri hivatal hulladékgyűjtő központot tervez a falu bejárata felőli üres földterületen. Az 1,2 hektáros önkormányzati földdarabból kétezer négyzetméteren épülne meg a 13 konténeres gyűjtőállomás, ahova nem bűzlő háztartási hulladék kerülne, hanem műanyag, üveg, papír, gumiabroncs, veszélyes hulladékok, festék, építkezési hulladék, stb. A 3,8 millió lejes projekt teljes kiadását uniós forrás fedezi, önrészre nincs szükség.
A magyarfenesi terv ellenzői attól tartanak, hogy a falu bejáratánál állandó szeméttelep fog kialakulni, amit Asztalos István viszont határozottan cáfol. Azt állítja, hogy a vízügyi és környezetvédelmi engedélyek birtokában egy alaposan ellenőrzött szelektív hulladékgyűjtő telephely épülne Magyarfenesen, ami környezetbarát módon tárolja majd a zömében újrahasznosítható hulladékot.
„A környezetvédelmi hatóságtól kapott információk alapján két-három éven belül az ország valamennyi községében és városában kötelező hulladékgyűjtő központokat kell majd létrehozni, mi akkor már lépéselőnyben leszünk, hiszen a teljes beruházást ajándékba kapja a község” – mutatott rá portálunknak Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere.
Nagy segítséget jelent a helyi önkormányzatok számára, hogy a Kolozs Megyei Tanács átvállalta az általános területrendezési tervük (PUG) elkészítését – vélik az érintett polgármesterek. Tizennégy község fejlesztése kap új fejlesztési „koncepciót”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!