Nekünk állhat a zászló

Elmondta, a kormány szerdai ülésén támogatta a készülő törvényt, amely már a szenátus illetékes szakbizottságai asztalára került. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a jogszabályt már szeptemberben elfogadhatja a parlament. A törvénnyel kapcsolatos végső döntést a parlament alsóháza hozza meg.

Kelemen Hunor szerint a törvény lehetőséget teremt a székely zászló használatára. Nem tiltja ugyanis meg, hogy különböző önkormányzatok ugyanazt a zászlót fogadják el saját jelképüknek.

„Ha a Hargita Megyei Tanács a megye zászlajává nyilvánítja a székely zászlót, Kovászna megye is megteheti ugyanezt” – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a települések is saját jelképükké nyilváníthatják a lobogót. Hozzátette, a tervezett törvény nem írja elő, hogy a zászlóra fel kellene írni a település nevét. Kelemen Hunor elmondta, ugyan ma sem tiltja semmi a székely zászló használatát, az ezzel kapcsolatos bírósági ítéletek mégis szükségessé teszik a kérdés szabályozását. 

A vezető kormánypárt 42 képviselője április közepén terjesztette be törvénytervezetét a bukaresti törvényhozásban a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról. A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslatára. Ott, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát, a közigazgatási egység megnevezését az illető kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a zászlón.

Csakhogy a székely zászlót közösségi szimbólummá tevő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korábban úgy vélekedett, hogy a tervezet „egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása”. Az SZNT szükségtelennek tartotta a székely zászló hatóságok általi elfogadtatását, és a székely jelképeket védő mozgalom indítására szólított fel.

A Kelemen Hunor által említett tervezet egyébként nem az egyetlen, a zászlótörvény módosítására vonatkozó javaslat. Mint ismeretes, május végén a szenátus vita nélkül elfogadta Alexandru Petru Frățean Maros megyei szociáldemokrata szenátornak az 1994/75-ös számú törvény módosítására irányuló indítványát, amit másik 34 PSD-s törvényhozóval közösen kezdeményezett.

Az ügyben szintén a képviselőház a döntő fórum. A törvénytervezet megtiltaná nem létező államok zászlajának és címerének használatát, valamint olyan „egységek” jelképeinek kitűzését, amelyek államként való elismerésüket követelik. Ez utóbbi rendelkezés köz- és magánterületre egyaránt vonatkozik, ugyanakkor a román zászló kitűzése kötelezõvé tenné. A zászlóhasználat szabályainak módosítása mellett azt is kötelezővé tenné, hogy a közoktatásban a diákok minden reggel énekeljék el a román himnuszt.

Az indítvány ellen számos civil szervezet, többek között az ActiveWatch is tiltakozott, rámutatva: a módosítás sérti a szabad véleménynyilvánításhoz, a szabad lelkiismerethez, valamint a tulajdonhoz való jogot, valamint a kulturális sokszínűséget. A szervezet szerint a módosítás révén a nemzeti kisebbségek jogai is sérülnének, ezek ugyanis nem használhatnák saját jelképeiket, ami ellentmond az alkotmány 6. cikkelyének, mely szavatolja a kisebbségeknek a nemzeti identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez való jogot.