2011. október 13., 06:262011. október 13., 06:26
Ismertetőjéből kiderült: a mű a magyarországi kommunista hírszerzés egyházi tagjainak – akik közül sokan ma is magas pozíciót töltenek be – egykori tevékenységét tárja fel. „A kötet első felében az 1963–1989 közötti időszakot felölelő tanulmányok szerepelnek, míg a második részben az ezeket alátámasztó és bizonyító dokumentumok találhatók” – mutatott rá Gergely István.
A kötetet összeállító Szabó Gyula tudományos kutató, mezőörsi római katolikus plébános kifejtette: a Pápai Magyar Intézetben a katolikus egyház elitjét képezték, az innen kikerült, Rómában tanuló személyek pedig kivétel nélkül lojálisak voltak a Kádár-rendszerhez. „Fontos volt, hogy külföldi körökben a hazai egyházpolitikáról pozitívan nyilatkozzanak, holott Magyarországon egyértelműen nem létezett szabad egyház. Mindeközben a Vatikán 1964-ben kiegyezett a Kádár-rendszerrel, az eljárás miatt pedig az egyházi vezetők ma is szégyenkeznek. Azt hittem, az egyház képes a megtisztulásra, ez azonban nehezebben megy, mint gondoltam” – magyarázta Szabó. Hozzátette: Rómának ezért mindenképpen bűnbánatot kell tartania, felül kell vizsgálnia a történteket. A szerző szerint a múlt átvilágítása szükséges, ugyanis a változás óta eltelt időszakban felnőtt néhány olyan nemzedék, amelynek tagjai nem ismerik a ’90 előtti korszakot.
„A kommunista egyházi sajtó félretájékoztatta a közvéleményt, így az akkori hívő társadalom számára nem voltak adottak a hiteles kommunikációs csatornák” – mutatott rá. Hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy a közösség milyen válaszokat adott a rendszer kihívásaira, milyen hibákat követett el, a következő nemzedéket pedig ennek szellemében kell felnevelni. „Magyarországon az utóbbi 21 évben az egyház egyetlen fontos társadalmi problémával kapcsolatban sem hallatta a hangját, feltehetően valakik a múltjuk miatt zsarolhatók. Ilyen körülmények között nem működhet egy közösség” – összegzett Szabó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok