Az otthon sokáig tartó melege. Egymásrautaltság érvényesülhet szülő és felnőtt gyereke közt
Fotó: 123RF
Egy friss európai uniós felmérésből kiderül: a romániai fiatalok jelentős hányada, több mint fele egy háztartásban él a szüleivel. Veres Valér kolozsvári szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója ennek okairól lapunknak kifejtette, míg a fiatal tanul, addig a társadalom ma már nem tekinti teljes jogú felnőttnek, a munkaerőpiacra nehéz bekerülni, ugyanakkor a szülőknél való életvitelszerű tartózkodás nagy fokú kényelmet jelent az ifjúság számára.
2021. április 23., 18:462021. április 23., 18:46
Számos tényező, többek közt a meghosszabbodott ifjúsági életszakasz is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai fiatalok jelentős hányada, több mint fele még mindig egy háztartásban él a szüleivel – jelentette ki megkeresésünkre Veres Valér. A kolozsvári szociológust, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatóját ama felmérés kapcsán kérdeztük, aminek eredményeit nemrég közölte az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy
Az érintett korosztály 56,4 százalékáról van szó, ez a romániai adat a többi uniós tagállamhoz viszonyítva egyébként nem is olyan rossz, tekintve, hogy az otthon élő fiatal felnőttek aránya az észak-európai országokban még magasabb.
A társadalomkutató szerint nemcsak Romániában érvényesül a tendencia, hanem Európa-szerte, az okok, magyarázatok pedig régiónként, országonként változnak.
– vázolta a Krónikának Veres Valér. Hozzátette, ez fokozatosan kitolódik, egyfajta tendenciáról van szó, ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy kinyúlik a tanulmányi idő.
„Ez talán az egyik legfontosabb tényező a jelenség mögött, a tanulási idő meghosszabbodása. Míg a fiatal tanul, addig a társadalom ma már nem tekinti teljes jogú felnőttnek. Életkortól is függ a dolog, itt most nem azokról van szó, akik később visszatérnek a tanuláshoz, hanem azokról, akik folyamatosan, hosszasan tanulnak, így nem szakadnak ki a családi körből. A mesteri tanulmány vége felé már 24-25 évesek, de mivel még mindig tanulnak, nagy részük még egyszer sem költözött el hazulról” – fejtette ki a szociológus. Mint mondta, az a fiatal, aki hosszú ideig tanul, a felnőtté válás életeseményeiből legtöbbször majdnem semmit sem valósított meg.
Fotó: 123RF
A jelenség mögött húzódó másik fontos tényező a munkaerőpiacra való bekerülés nehézsége, az ifjúsági munkanélküliség a jelenlegi tendenciák szerint egyre nagyobb méreteket ölt. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által frissen nyilvánosságra hozott adatokból kiderül: öt százalékra nőtt tavaly a munkanélküliségi ráta az előző évi 3,9 százalékról Romániában, a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb az állástalanok aránya. A munkanélküliség az alacsony vagy középfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb, 8,1, illetve 5,1 százalékos. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alig 2,2 százaléka volt tavaly állástalan. Az európai uniós munkaerő-felmérés (EU MEF) szerint 2019-ben a 20–64 éves korcsoport körében a foglalkoztatási ráta 73,1 százalékos volt, mely az Unióban valaha mért legmagasabb éves átlag.
Emögött azonban hatalmas különbségek fedezhetők fel az egyes országok között.
Bár a fiatalok (15 és 24 év közöttiek) körében 2005 és 2019 között mért foglalkoztatási ráta uniós szinten enyhe növekedést mutat, az uniós tagállamok csaknem fele (13 ország) nemzeti számadataiban csökkenés mutatkozik. Ezzel szemben az időskorúak (55–64 éves korcsoport) foglalkoztatási rátája ugyanezen időszak alatt összességében növekedett.
„Az ifjúsági munkanélküliség rengeteg országban 20 százalék körüli, vagyis elég nagy. Ennek is megvannak az okai. Miközben akár munkaerőhiány is lehet a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben, ennek legtöbbször strukturális okai vannak: nem olyan iskolázottságúakat, szakmájúakat keresnek, mint amilyen a fiatalok képzettsége. Ugyanakkor sokszor a munkanélküliség és munkaerőhiány is egyszerre érvényesül” – fejtette ki a szociológus.
Fotó: Pexels.com
Az Eurostat felmérése arra is rámutat, hogy több férfi lakik úgynevezett „mamahotelben”, mint nő. Veres Valér szerint mindez a családok alakulásának dinamikájával függ össze. „Például a válások nagy száma kapcsán számos országban megfigyelték, hogy az elvált középkorú nők közül általában csak kevesen mennek újra férjhez, sokuknak gyereke is van.
– mutatott rá a szociológus.
Ennek egészen fura változatait is meg lehet figyelni: van olyan jelenség is, amikor már összeházasodás után sem tudja feladni a fiú anyja által nyújtott kényelmet a már nem is egészen fiatal, negyven év körüli pár.
Régen a hagyományos családban a fiatalnak nem volt autonómiája, döntési joga, ma már viszont akkora a mozgástere, hogy alig vannak hátrányai a szülővel való együttélésnek. Sőt inkább előnyei vannak” – fejtette ki Veres Valér. Úgy fogalmazott, érzelmi szempontból is egyfajta egymásra utaltság érvényesül szülő és gyerek között, és az egyedülállók esetében lényeges érzelmi összetevőnek számít. „Mindezek a tényezők országonként más-más formában, más-más összetételben érvényesülnek, nehéz összefoglalóan beszélni a jelenség okairól” – mondta a szociológus.
Fotó: Pexels.com
Felvetésünkre, hogy az ingatlanárak növekedése mennyiben befolyásolhatja, hogy sok fiatal nem költözik el otthonról, Veres Valér azt mondta, 2006-ban végeztek erre vonatkozó kutatást, és megfigyelték:
„Nagyvárosban jelentős tényező e tekintetben a magas ingatlanár. A lakásár mint meghatározó tényező azonban nagymértékben változik a település típusától függően. A nagyvárosok eleve sokkal drágábbak, így ez is kedvez annak, hogy később szakadjon el a fiatal a családtól” – állapította meg a szociológus.
Az Eurostat felmérésének eredményét összegző Hotnews.ro hírportál arról is írt, hogy 20 évvel ezelőtt még 66 havi átlagfizetésből meg lehetett vásárolni egy bukaresti garzonlakást, jelenleg azonban erre 70 havi átlagbér szükséges. Veres Valér arra is kitért, sok európai országban nagyvárosban él a fiatalok többsége, Nyugat-Európában akár 70-80 százaléka is.
Fotó: Balázs Attila/MTI
Kérdésünkre, hogy az úgynevezett belső migráció, az országon belüli elköltözések tekintetében érvényesül-e jelenleg a tendencia, hogy a fiatalok városba költöznek, Veres Valér azt mondta, a továbbtanuló diákok esetében figyelhető meg ilyen irányú migráció. „Romániában még magas a vidéki népesség aránya, de Nyugaton ez nagyon alacsony. Nálunk még felmerül a kérdés, és igenis létezik a tendencia. Ugyanakkor Romániában nagyarányú a hátrányos helyzetű népesség falun, és onnan nem tudnak elmenni a fiatalok. És ez is látszik a hazai statisztikákban. A hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú fiatalok nem tudnak elköltözni a lakóhelyükről, ez is hozzátartozik a teljes képhez” – hívta fel a figyelmet a társadalomkutató.
„Szociális pubertáskor”: késik az önálló egzisztencia
A gúnyosan használt „mamahotel” kifejezés arra a napjainkban egyre jellemzőbb jelenségre utal, hogy számos fiatal sokkal később hagyja el a szülői házat, mint régebben, sőt az is megesik, hogy el sem hagyja. Felnőttkoruk elején is lényegében a szüleik tartják el őket. A pszichológusok egyetértenek abban, hogy egy idő után a szülőknek igenis noszogatniuk kellene a „mamahotelben” ragadt csemetéiket, ahelyett, hogy a végtelenségig kiszolgálják őket. Vekerdy Tamás, a 2019-ben elhunyt neves magyarországi pszichológus rámutatott, az oktatási rendszerben is kereshetők e jelenség okai, nevezetesen az iskolarendszer nem ösztönöz eléggé az egyéni fejlődésre. A jelenséget „szociális pubertásnak” nevezte: az érintett fiatalok később válnak munkavállalókká, és később válnak szülőkké is, mint ami kedvező lenne. „A testi érés korábban következik be, de nem követi mentális, érzelmi érés. Ma az első gyerek születése elkezdett felfelé tolódni, harminc év feletti időpontra. Ez egyre gyakoribb, és sokan vannak, akik negyvenen felül szülnek. A fiúk még később érnek. Ez a szociális pubertás: az önálló egzisztencia későn jön létre. A fiatal mamahotelben él, vagyis külön lakik, de a mama főz, mos rá” – nyilatkozta Vekerdy a Veol.hu-nak. Úgy fogalmazott, a jelenség a második világháború után általánossá vált. De míg akkor úgy érezték, a felnőttkor, az önállósodás módot ad a személyiség fejlődésére, addig ma a gyerek ki akarja tolni a munka, foglalkoztatás időpontját, mert úgy érzi, az egy maszk, amivel be lehet lépni a társadalom „maszkabáljába”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!