Nehéz feladni az otthoni kényelmet – Veres Valér szociológus szerint számos tényező áll amögött, hogy sok fiatal a szüleivel él

Az otthon sokáig tartó melege. Egymásrautaltság érvényesülhet szülő és felnőtt gyereke közt •  Fotó: 123RF

Az otthon sokáig tartó melege. Egymásrautaltság érvényesülhet szülő és felnőtt gyereke közt

Fotó: 123RF

Egy friss európai uniós felmérésből kiderül: a romániai fiatalok jelentős hányada, több mint fele egy háztartásban él a szüleivel. Veres Valér kolozsvári szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója ennek okairól lapunknak kifejtette, míg a fiatal tanul, addig a társadalom ma már nem tekinti teljes jogú felnőttnek, a munkaerőpiacra nehéz bekerülni, ugyanakkor a szülőknél való életvitelszerű tartózkodás nagy fokú kényelmet jelent az ifjúság számára.

Kiss Judit

2021. április 23., 18:462021. április 23., 18:46

Számos tényező, többek közt a meghosszabbodott ifjúsági életszakasz is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai fiatalok jelentős hányada, több mint fele még mindig egy háztartásban él a szüleivel – jelentette ki megkeresésünkre Veres Valér. A kolozsvári szociológust, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatóját ama felmérés kapcsán kérdeztük, aminek eredményeit nemrég közölte az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy

a 18 és 34 év közötti román állampolgárok közül 3,88 millióan még mindig a szüleikkel egyazon háztartásban élnek, többségük pedig – valamivel több mint 2 millió – férfi.

Az érintett korosztály 56,4 százalékáról van szó, ez a romániai adat a többi uniós tagállamhoz viszonyítva egyébként nem is olyan rossz, tekintve, hogy az otthon élő fiatal felnőttek aránya az észak-európai országokban még magasabb.

Később önállósodnak a fiatalok

A társadalomkutató szerint nemcsak Romániában érvényesül a tendencia, hanem Európa-szerte, az okok, magyarázatok pedig régiónként, országonként változnak.

Idézet
A jelenség egyik oka, hogy meghosszabbodott az ifjúsági életszakasz, ezzel összefüggésben a fiatalok önállósodása életkorban kitolódott. Később költöznek el a szülői házból, később alapítanak családot, vállalnak munkát, gyereket, mint ahogy korábban érvényes volt”

– vázolta a Krónikának Veres Valér. Hozzátette, ez fokozatosan kitolódik, egyfajta tendenciáról van szó, ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy kinyúlik a tanulmányi idő.

„Ez talán az egyik legfontosabb tényező a jelenség mögött, a tanulási idő meghosszabbodása. Míg a fiatal tanul, addig a társadalom ma már nem tekinti teljes jogú felnőttnek. Életkortól is függ a dolog, itt most nem azokról van szó, akik később visszatérnek a tanuláshoz, hanem azokról, akik folyamatosan, hosszasan tanulnak, így nem szakadnak ki a családi körből. A mesteri tanulmány vége felé már 24-25 évesek, de mivel még mindig tanulnak, nagy részük még egyszer sem költözött el hazulról” – fejtette ki a szociológus. Mint mondta, az a fiatal, aki hosszú ideig tanul, a felnőtté válás életes­eményeiből legtöbbször majdnem semmit sem valósított meg.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

Nehéz bekerülni a munkaerőpiacra

A jelenség mögött húzódó másik fontos tényező a munkaerőpiacra való bekerülés nehézsége, az ifjúsági munkanélküliség a jelenlegi tendenciák szerint egyre nagyobb méreteket ölt. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által frissen nyilvánosságra hozott adatokból kiderül: öt százalékra nőtt tavaly a munkanélküliségi ráta az előző évi 3,9 százalékról Romániában, a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb az állástalanok aránya. A munkanélküliség az alacsony vagy középfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb, 8,1, illetve 5,1 százalékos. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alig 2,2 százaléka volt tavaly állástalan. Az európai uniós munkaerő-felmérés (EU MEF) szerint 2019-ben a 20–64 éves korcsoport körében a foglalkoztatási ráta 73,1 százalékos volt, mely az Unióban valaha mért legmagasabb éves átlag.

Emögött azonban hatalmas különbségek fedezhetők fel az egyes országok között.

Az időskorúak foglalkoztatása növekszik, a fiataloké csökkenő tendenciát mutat.

Bár a fiatalok (15 és 24 év közöttiek) körében 2005 és 2019 között mért foglalkoztatási ráta uniós szinten enyhe növekedést mutat, az uniós tagállamok csaknem fele (13 ország) nemzeti számadataiban csökkenés mutatkozik. Ezzel szemben az időskorúak (55–64 éves korcsoport) foglalkoztatási rátája ugyanezen időszak alatt összességében növekedett.

„Az ifjúsági munkanélküliség rengeteg országban 20 százalék körüli, vagyis elég nagy. Ennek is megvannak az okai. Miközben akár munkaerőhiány is lehet a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben, ennek legtöbbször strukturális okai vannak: nem olyan iskolázottságúakat, szakmájúakat keresnek, mint amilyen a fiatalok képzettsége. Ugyanakkor sokszor a munkanélküliség és munkaerőhiány is egyszerre érvényesül” – fejtette ki a szociológus.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Az egyedülálló szülők nem akarják elengedni a gyerekeket

Az Eurostat felmérése arra is rámutat, hogy több férfi lakik úgynevezett „mamahotelben”, mint nő. Veres Valér szerint mindez a családok alakulásának dinamikájával függ össze. „Például a válások nagy száma kapcsán számos országban megfigyelték, hogy az elvált középkorú nők közül általában csak kevesen mennek újra férjhez, sokuknak gyereke is van.

Idézet
A fiúgyerekkel egyedül maradt anya általában késlelteti a gyerek önállósodását, mindenben kiszolgálja a fiát, a kényelmi szempontot pedig nehéz feladni”

– mutatott rá a szociológus.

Ennek egészen fura változatait is meg lehet figyelni: van olyan jelenség is, amikor már összeházasodás után sem tudja feladni a fiú anyja által nyújtott kényelmet a már nem is egészen fiatal, negyven év körüli pár.

Idézet
Az egyedülálló szülők nem akarják elengedni a gyerekeket, olyan szinten kiszolgálják, hogy nehéz ennek az alternatíváját megkeresni.

Régen a hagyományos családban a fiatalnak nem volt autonómiája, döntési joga, ma már viszont akkora a mozgástere, hogy alig vannak hátrányai a szülővel való együttélésnek. Sőt inkább előnyei vannak” – fejtette ki Veres Valér. Úgy fogalmazott, érzelmi szempontból is egyfajta egymásra utaltság érvényesül szülő és gyerek között, és az egyedülállók esetében lényeges érzelmi összetevőnek számít. „Mindezek a tényezők országonként más-más formában, más-más összetételben érvényesülnek, nehéz összefoglalóan beszélni a jelenség okairól” – mondta a szociológus.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Felvetésünkre, hogy az ingatlan­árak növekedése mennyiben befolyásolhatja, hogy sok fiatal nem költözik el otthonról, Veres Valér azt mondta, 2006-ban végeztek erre vonatkozó kutatást, és megfigyelték:

a nagyvárosi egyedülálló férfiak nagyon magas aránya nem hagyja el a családi otthont.

„Nagyvárosban jelentős tényező e tekintetben a magas ingatlanár. A lakásár mint meghatározó tényező azonban nagymértékben változik a település típusától függően. A nagyvárosok eleve sokkal drágábbak, így ez is kedvez annak, hogy később szakadjon el a fiatal a családtól” – állapította meg a szociológus.

Az Eurostat felmérésének eredményét összegző Hotnews.ro hírportál arról is írt, hogy 20 évvel ezelőtt még 66 havi átlagfizetésből meg lehetett vásárolni egy bukaresti garzonlakást, jelenleg azonban erre 70 havi átlagbér szükséges. Veres Valér arra is kitért, sok európai országban nagyvárosban él a fiatalok többsége, Nyugat-Európában akár 70-80 százaléka is.

•  Fotó: Balázs Attila/MTI Galéria

Fotó: Balázs Attila/MTI

Kérdésünkre, hogy az úgynevezett belső migráció, az országon belüli elköltözések tekintetében érvényesül-e jelenleg a tendencia, hogy a fiatalok városba költöznek, Veres Valér azt mondta, a továbbtanuló diákok esetében figyelhető meg ilyen irányú migráció. „Romániában még magas a vidéki népesség aránya, de Nyugaton ez nagyon alacsony. Nálunk még felmerül a kérdés, és igenis létezik a tendencia. Ugyanakkor Romániában nagyarányú a hátrányos helyzetű népesség falun, és onnan nem tudnak elmenni a fiatalok. És ez is látszik a hazai statisztikákban. A hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú fiatalok nem tudnak elköltözni a lakóhelyükről, ez is hozzátartozik a teljes képhez” – hívta fel a figyelmet a társadalomkutató.


„Szociális pubertáskor”: késik az önálló egzisztencia

A gúnyosan használt „mamahotel” kifejezés arra a napjainkban egyre jellemzőbb jelenségre utal, hogy számos fiatal sokkal később hagyja el a szülői házat, mint régebben, sőt az is megesik, hogy el sem hagyja. Felnőttkoruk elején is lényegében a szüleik tartják el őket. A pszichológusok egyetértenek abban, hogy egy idő után a szülőknek igenis noszogatniuk kellene a „mamahotelben” ragadt csemetéiket, ahelyett, hogy a végtelenségig kiszolgálják őket. Vekerdy Tamás, a 2019-ben elhunyt neves magyarországi pszichológus rámutatott, az oktatási rendszerben is kereshetők e jelenség okai, nevezetesen az iskolarendszer nem ösztönöz eléggé az egyéni fejlődésre. A jelenséget „szociális pubertásnak” nevezte: az érintett fiatalok később válnak munkavállalókká, és később válnak szülőkké is, mint ami kedvező lenne. „A testi érés korábban következik be, de nem követi mentális, érzelmi érés. Ma az első gyerek születése elkezdett felfelé tolódni, harminc év feletti időpontra. Ez egyre gyakoribb, és sokan vannak, akik negyvenen felül szülnek. A fiúk még később érnek. Ez a szociális pubertás: az önálló egzisztencia későn jön létre. A fiatal mamahotelben él, vagyis külön lakik, de a mama főz, mos rá” – nyilatkozta Vekerdy a Veol.hu-nak. Úgy fogalmazott, a jelenség a második világháború után általánossá vált. De míg akkor úgy érezték, a felnőttkor, az önállósodás módot ad a személyiség fejlődésére, addig ma a gyerek ki akarja tolni a munka, foglalkoztatás időpontját, mert úgy érzi, az egy maszk, amivel be lehet lépni a társadalom „maszkabáljába”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 03., péntek

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé

Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé
2025. október 03., péntek

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását
2025. október 03., péntek

Terrorcselekményre készült az Erdélyben őrizetbe vett férfi

Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.

Terrorcselekményre készült az Erdélyben őrizetbe vett férfi
2025. október 03., péntek

Havazás a hegyekben, sok helyütt az útkarbantartó járműveket is be kellett vetni

A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.

Havazás a hegyekben, sok helyütt az útkarbantartó járműveket is be kellett vetni
2025. október 03., péntek

Már sokan megkapták az oktatási-nevelési támogatást Erdélyben

Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.

Már sokan megkapták az oktatási-nevelési támogatást Erdélyben
2025. október 03., péntek

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc

Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc
2025. október 02., csütörtök

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki

A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki
2025. október 02., csütörtök

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai

Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai
2025. október 02., csütörtök

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól

176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól
2025. október 02., csütörtök

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza