Pompás kalotaszegi népviseletbe öltözött gyerekek a magyar óvoda és bölcsőde felavatásán
Fotó: Rostás Szabolcs
Négyes ünnepet ültek vasárnap Bánffyhunyadon, ahol átadták a magyar óvodát és bölcsődét, elhelyezték a leendő magyar iskola alapkövét, továbbá felavatták a gyönyörűen felújított református templomot. A Kalotaszegi Magyar Napok keretében tartott eseményeken elhangzott: a város magyarsága kicsiben felmutatja azt az összetartozást, amit az egész nemzet megvalósított az elmúlt tizenkét évben.
2022. július 17., 14:512022. július 17., 14:51
2022. július 17., 15:482022. július 17., 15:48
Többször elhangzott a rendezvény-sorozaton, hogy rég nem adott helyet ekkora ünnepnek Kalotaszeg történelmi központja, mint most vasárnap. Különleges örömre ad okot a Kolozs megyei város közössége szempontjából, hogy a magyar állam 300 millió forintos támogatásával létrejött óvoda és bölcsőde egy helyre gyűjti össze ezentúl a város különböző oktatási intézményeiben működő magyar csoportokat. A Május 1 utcában felépült kétszintes, korszerű létesítményben 4 óvodai és egy bölcsődei csoport lel otthonra, leendő lakói közül a pompás kalotaszegi népviseletbe öltöztetett óvodások kedves énekes-táncos előadással lepték meg az ünneplő közönséget.
A helyi magyarság életében jelentős pillanaton túlmenően ugyanis számára személyes szál, hogy az édesapja volt a városban egykor működő, 71 évvel ezelőtt megszűnt magyar tanintézet utolsó igazgatója. „Egy társadalom három alappillére az egyház, az oktatás és a kultúra. Mi kihasználtuk a szerencsés csillagzatot, kértünk, kaptunk, dolgoztunk, és ennek megvan az eredménye” – fejtette ki a 9300 lakosú város – ebből 2300 magyar nemzetiségű – RMDSZ-es elöljárója.
Soltész Miklós államtitkár szerint az elmúlt több mint egy évtized alatt „aranykort” ért meg az összmagyarság a budapesti kormány nyújtotta támogatásoknak köszönhetően
Fotó: Rostás Szabolcs
Soltész Miklós, a budapesti Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt tizenkét évben szerte a Kárpát-medencében, minden téren megmutatta erejét a nemzeti összetartozás, amire kicsiben Bánffyhunyad magyarságának összefogása nyújt példát. A budapesti illetékes szerint az elmúlt több mint egy évtized alatt „aranykort” ért meg az összmagyarság, a Kárpát-medencében ezer óvoda, bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával.
Kelemen Hunor kormányfőhelyettes rendkívül fontos eseménynek nevezte a helyi közösség életében az óvoda- és templomavatást, iskolaalapítást, ami méltó megünneplése annak az évfordulónak, hogy éppen 585 évvel ezelőtt említették először a krónikások Bánffyhunyadot mezővárosként. Az RMDSZ elnöke szerint mi, magyarok régen megtanultuk saját történelmünkből, hogy egy város, közösség erejét nem csak a falak adják, hanem az emberek, a lelkek, az ott élő közösség.
A kétszintes épületben négy óvodai és egy bölcsődei csoport kap helyet
Fotó: Rostás Szabolcs
„Szükséges a kitartó, hívő, a saját érdekeit előtérbe helyező közösség is, ugyanakkor anyanyelvű oktatás nélkül nem lehetséges erős közösséget építeni, ehhez intézményekre van szükség, ami pedig építkezéssel történhet. Ezért köszönet jár a magyar kormánynak, az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a bánffyhunyadiaknak, köszönet mindazoknak, akik kitartottak amellett, hogy lehetséges megújulni” – hangoztatta Kelemen Hunor, aki szerint
A politikus hozzátette, a bukaresti szaktárca által a hét közepén közvitára bocsátott oktatási törvénytervezet megőrzi az elmúlt években kivívott, a magyar nyelv szempontjából fontos rendelkezéseket, az anyanyelvű oktatás nem fog csorbulni.
Az óvoda létrehozása és a majdani iskolaépítés egyaránt a református egyház fennhatósága alatt történik. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az eseményen kiemelte, olyan dolgokért adunk hálát ma, amelyek nélkül nem lenne teljes az életünk. Abból az alaphelyzetből kiindulva, hogy a keresztény embernek ott van az otthona, ahol Isten számára helyet adott, az egyházi elöljáró kifejtette, ha valaki nem tud határozott választ adni az otthonát firtató kérdésre, az azért van, mert nem alakult ki az identitása, vagy éppenséggel megfosztották tőle.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Jó, ha el tudjuk mondani, tartozunk valahová, de tragikus pillanata az embernek, ha azt gondolja, hogy ez már nem az ő családja, és az is tragikus, ha meg akarja tagadni nemzeti önazonosságát. Amikor tanintézetet avatunk, alapkövet helyezünk el, segítünk, hogy meg tudják tartani önazonosságukat a közösségek. Vannak dolgok, amiket mi döntünk el, de ez függ a neveltetésünktől, ami ha félresikerül, nem várható, hogy a kapott értékek mentén éljük le az életünket” – húzta alá Kató Béla. Hozzátette, közösségi összefogás nélkül képtelenek vagyunk megmaradni annak, aminek Isten teremtett bennünket, éppen ezért a magyar kormány felismerte: ha elpusztulnak a végek, csak idő kérdése, mikor pusztul el az egész. A református püspök szerint a külhoni magyarság azért kér támogatást az anyaországtól, hogy megmaradhasson ősei hitében, kultúrájában.
Egyházi és világi elöljárók elhelyezték a leendő bánffyhunyadi magyar iskola alapkövét
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyébként Kalotaszeg központjának leendő magyar iskolája 4000 négyzetméteres területen, négyszintes épületben kap majd helyet; az építkezési engedélyt nemrég kapta meg az egyház. Cristian Urcan építész lapunknak elmondta, a projektben korszerű, többfunkciós létesítményként szerepel a majdani tanintézet, az L alakú épület mellett egész különleges módon kap helyet a sportpályával, sok zöldövezettel ellátott udvar. Az iskolaépítés kivitelezésének ideje mostantól számítva mintegy másfél év.
Fotó: Rostás Szabolcs
Bánffyhunyadon az óvodaavatási ünnepség és a magyar iskola alapkövének letétele után avatták fel vasárnap az európai uniós forrásokból, valamint a magyar kormány támogatásával frissen felújított református templomot is.
Fotó: Rostás Szabolcs
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!