Pompás kalotaszegi népviseletbe öltözött gyerekek a magyar óvoda és bölcsőde felavatásán
Fotó: Rostás Szabolcs
Négyes ünnepet ültek vasárnap Bánffyhunyadon, ahol átadták a magyar óvodát és bölcsődét, elhelyezték a leendő magyar iskola alapkövét, továbbá felavatták a gyönyörűen felújított református templomot. A Kalotaszegi Magyar Napok keretében tartott eseményeken elhangzott: a város magyarsága kicsiben felmutatja azt az összetartozást, amit az egész nemzet megvalósított az elmúlt tizenkét évben.
2022. július 17., 14:512022. július 17., 14:51
2022. július 17., 15:482022. július 17., 15:48
Többször elhangzott a rendezvény-sorozaton, hogy rég nem adott helyet ekkora ünnepnek Kalotaszeg történelmi központja, mint most vasárnap. Különleges örömre ad okot a Kolozs megyei város közössége szempontjából, hogy a magyar állam 300 millió forintos támogatásával létrejött óvoda és bölcsőde egy helyre gyűjti össze ezentúl a város különböző oktatási intézményeiben működő magyar csoportokat. A Május 1 utcában felépült kétszintes, korszerű létesítményben 4 óvodai és egy bölcsődei csoport lel otthonra, leendő lakói közül a pompás kalotaszegi népviseletbe öltöztetett óvodások kedves énekes-táncos előadással lepték meg az ünneplő közönséget.
A helyi magyarság életében jelentős pillanaton túlmenően ugyanis számára személyes szál, hogy az édesapja volt a városban egykor működő, 71 évvel ezelőtt megszűnt magyar tanintézet utolsó igazgatója. „Egy társadalom három alappillére az egyház, az oktatás és a kultúra. Mi kihasználtuk a szerencsés csillagzatot, kértünk, kaptunk, dolgoztunk, és ennek megvan az eredménye” – fejtette ki a 9300 lakosú város – ebből 2300 magyar nemzetiségű – RMDSZ-es elöljárója.
Soltész Miklós államtitkár szerint az elmúlt több mint egy évtized alatt „aranykort” ért meg az összmagyarság a budapesti kormány nyújtotta támogatásoknak köszönhetően
Fotó: Rostás Szabolcs
Soltész Miklós, a budapesti Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt tizenkét évben szerte a Kárpát-medencében, minden téren megmutatta erejét a nemzeti összetartozás, amire kicsiben Bánffyhunyad magyarságának összefogása nyújt példát. A budapesti illetékes szerint az elmúlt több mint egy évtized alatt „aranykort” ért meg az összmagyarság, a Kárpát-medencében ezer óvoda, bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával.
Kelemen Hunor kormányfőhelyettes rendkívül fontos eseménynek nevezte a helyi közösség életében az óvoda- és templomavatást, iskolaalapítást, ami méltó megünneplése annak az évfordulónak, hogy éppen 585 évvel ezelőtt említették először a krónikások Bánffyhunyadot mezővárosként. Az RMDSZ elnöke szerint mi, magyarok régen megtanultuk saját történelmünkből, hogy egy város, közösség erejét nem csak a falak adják, hanem az emberek, a lelkek, az ott élő közösség.
A kétszintes épületben négy óvodai és egy bölcsődei csoport kap helyet
Fotó: Rostás Szabolcs
„Szükséges a kitartó, hívő, a saját érdekeit előtérbe helyező közösség is, ugyanakkor anyanyelvű oktatás nélkül nem lehetséges erős közösséget építeni, ehhez intézményekre van szükség, ami pedig építkezéssel történhet. Ezért köszönet jár a magyar kormánynak, az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a bánffyhunyadiaknak, köszönet mindazoknak, akik kitartottak amellett, hogy lehetséges megújulni” – hangoztatta Kelemen Hunor, aki szerint
A politikus hozzátette, a bukaresti szaktárca által a hét közepén közvitára bocsátott oktatási törvénytervezet megőrzi az elmúlt években kivívott, a magyar nyelv szempontjából fontos rendelkezéseket, az anyanyelvű oktatás nem fog csorbulni.
Az óvoda létrehozása és a majdani iskolaépítés egyaránt a református egyház fennhatósága alatt történik. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az eseményen kiemelte, olyan dolgokért adunk hálát ma, amelyek nélkül nem lenne teljes az életünk. Abból az alaphelyzetből kiindulva, hogy a keresztény embernek ott van az otthona, ahol Isten számára helyet adott, az egyházi elöljáró kifejtette, ha valaki nem tud határozott választ adni az otthonát firtató kérdésre, az azért van, mert nem alakult ki az identitása, vagy éppenséggel megfosztották tőle.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Jó, ha el tudjuk mondani, tartozunk valahová, de tragikus pillanata az embernek, ha azt gondolja, hogy ez már nem az ő családja, és az is tragikus, ha meg akarja tagadni nemzeti önazonosságát. Amikor tanintézetet avatunk, alapkövet helyezünk el, segítünk, hogy meg tudják tartani önazonosságukat a közösségek. Vannak dolgok, amiket mi döntünk el, de ez függ a neveltetésünktől, ami ha félresikerül, nem várható, hogy a kapott értékek mentén éljük le az életünket” – húzta alá Kató Béla. Hozzátette, közösségi összefogás nélkül képtelenek vagyunk megmaradni annak, aminek Isten teremtett bennünket, éppen ezért a magyar kormány felismerte: ha elpusztulnak a végek, csak idő kérdése, mikor pusztul el az egész. A református püspök szerint a külhoni magyarság azért kér támogatást az anyaországtól, hogy megmaradhasson ősei hitében, kultúrájában.
Egyházi és világi elöljárók elhelyezték a leendő bánffyhunyadi magyar iskola alapkövét
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyébként Kalotaszeg központjának leendő magyar iskolája 4000 négyzetméteres területen, négyszintes épületben kap majd helyet; az építkezési engedélyt nemrég kapta meg az egyház. Cristian Urcan építész lapunknak elmondta, a projektben korszerű, többfunkciós létesítményként szerepel a majdani tanintézet, az L alakú épület mellett egész különleges módon kap helyet a sportpályával, sok zöldövezettel ellátott udvar. Az iskolaépítés kivitelezésének ideje mostantól számítva mintegy másfél év.
Fotó: Rostás Szabolcs
Bánffyhunyadon az óvodaavatási ünnepség és a magyar iskola alapkövének letétele után avatták fel vasárnap az európai uniós forrásokból, valamint a magyar kormány támogatásával frissen felújított református templomot is.
Fotó: Rostás Szabolcs
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!