2011. augusztus 02., 07:452011. augusztus 02., 07:45
A szakember, aki tegnap adta át az első ilyen jóváhagyást a kolozsvári katonakórháznak, elmondta, országos szinten számos olyan kórház van, ahol a szolgáltatások minősége nem felel meg az elvárásoknak, és szerinte ezzel az illetékesek gúnyt űznek a betegből.
„90–100 kórháznak kellene maradnia a jelenlegi több mint 450-ből. Romániában jelenleg mintegy 120 kórház működik, és az egészségügynek utalt pénz 90 százalékát ezek fenntartására költik. A több kórház csupán beteggondozó, ahonnan a pácienst átküldik az említett 120 kórház valamelyikéhez” – mondta Dan Şerban, aki szerint a nem megfelelően felszerelt kórházakat privatizálni kellene, vagy más jellegű egészségügyi intézmények működhetnének bennük.
Például a jelenlegi számos szolgáltatás helyett egy bizonyos területre összpontosíthatnának, és szakklinikaként működhetnének a továbbiakban. Az elnök szerint ugyanakkor szociális intézményekként is működhetnének, például a családon belüli erőszak áldozatainak – nőknek és gyerekeknek – szolgálhatnának menedékül. Más kórházak egészségügyi központokká alakulhatnak, ahol a lakosság megtanulhatja, hogyan vigyázzon az egészségére.
Dan Şerban szerint más európai uniós országokhoz viszonyítva Romániában nagyon sok kórház van, és ezekben az ágyak száma is rendkívül magas. Példaként Andalúziát említette, ahol elmondása szerint a 7,8 millió lakosra 30 kórház jut, hatezer ágygyal. Hazánkban ehhez képest az egészségügyi átszervezést követően is 130 ezer ágy van.
„Az egészségügyi rendszer egy hatalmas ernyő, amely számos aljasságot is takar, ezért nagyon átláthatónak kell lennie, hogy mire költik a pénzt. A jelenlegi rendszer nem hatékony, és rengeteg pénzt emészt fel” – jelentette ki az akkreditációs bizottság elnöke, aki szerint a kórházakra költött pénz egy részét az alap- és szakellátásra kellene fordítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!