
Egy húszhektáros mintán kívánják szemléltetni a Túr menti Natura 2000-es területek tulajdonosai számára, miként lehet úgy feljavítani a legelőket, hogy a természetvédelmi előírásoknak is eleget tegyenek a beavatkozásokkal.
2014. június 30., 20:022014. június 30., 20:02
Az európai szintű védettséget élvező Túr mentén a kezelői feladatokat ellátó Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE), a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesülete, valamint a Józsefházi Közbirtokosság a Romániai Civil Támogatási Alapból finanszírozott projekt révén készül bemutatni, miként lehet növelni a legelők eltartóképességét úgy, hogy az ökológiai egyensúlyt visszaállítják.
Márk-Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón kifejtette, a korábban erdőkkel borított területet a 19. század során fokozatosan átalakították legelőkké, kaszálókká. A helyenként facsoportokkal tarkított, változatos élővilágú füves területek jelentős része azonban a kommunizmus idején a helytelen használat miatt igen leromlott.
Ez pedig amellett, hogy egyre kevesebb jövedelmet hoz a gazdáknak, azt a veszélyt is magában hordja, hogy megszűnhetnek a védett fajok élőhelyei. Rámutatott: olyan ritka madárfajoknak adnak otthont a területek, mint a fekete gólya, a haris, a kis és a nagy őrgébics, a tövisszúró gébics, itt él az ország legnagyobb mocsáribékapopulációja, és meg kell óvni a lápi tűzlepke fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges kígyógyökerű keserűfüvet, valamint a vérfű-hangyaboglárka túléléséhez nélkülözhetetlen őszi vérfüvet.
Elhangzott, a partnerszervezetek által felajánlott 20 hektáron egy speciális, nedves rétek művelésére alkalmas, könnyű kaszálógépet használnak majd, és hétezer facsemetét ültetnek. Gyákon Viktor, a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke elmondta, reméli, hogy a legelőgazdálkodási szemléltető hozzájárul a védett terület kezelői és lakosság közötti konfliktusok enyhüléséhez, a gazdák ugyanis nem veszik jó néven a tevékenységük korlátozására irányuló intézkedéseket.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
szóljon hozzá!