2012. augusztus 31., 08:102012. augusztus 31., 08:10
Amint arról beszámoltunk, a palotát nemrég a restitúciós törvény alapján a római katolikus püspökségnek ítélte az egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatásáról döntő bizottság.
Ám a megyei önkormányzat bírósági úton próbálja megváltoztatni a határozatot, és saját tulajdonába venni az ingatlant. Úgy véli ugyanis, hogy az nem az egyház, hanem a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam csak átvett. A per elindítását már korábban tervbe vették, és most annak ellenére döntöttek róla véglegesen, hogy időközben új információk is előkerültek a palota tulajdonjogi helyzetével kapcsolatban.
Szabó Ödön RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő a Krónikának elmondta, ha korábban sokan vitathatónak is mondták a palota jogi státusát, a dossziéhoz csatolt bizonyítékok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az épület az egyház, pontosabban a mizeriek rendjének tulajdonában volt. A püspökség levéltárosa ugyanis olyan korabeli számlakönyvi kivonatokat talált meg, amelyek bizonyítják, hogy a román állam az 1920-as évek elején bérleti díjat fizetett az épülettulajdonos irgalmas rendnek – a palota tehát biztosan a rend tulajdonában volt, és ezt az állam is elismerte.
A per elindításáról szóló határozattervezet jogi bizottsági vitáján Szabó Ödön nemmel szavazott, ám a testület, később pedig a megyei közgyűlés többségének szavazata eldöntötte: az önkormányzat közigazgatási bíróság elé viszi a dolgot. Szabó Ödön elmondta, a maga részéről elsősorban azt reméli, hogy a bíróság mihamarabb döntést hoz az ügyben, hiszen az egykori pénzügyi palota annyira rossz állapotban van, hogy már szinte az összeomlás fenyegeti – amíg azonban tulajdonjogi helyzete nem tisztázott, sem az egyház, sem az önkormányzat nem kezdheti el a helyreállítását. Emellett abban is bízik, hogy a nagyváradi bíróság jóhiszemű és igazságos döntést hoz – az egyház javára.
A nagyváradi pénzügyi palota 1890-ben épült, a római katolikus püspökség kutatásai szerint az irgalmas rend építette saját telkén, bankkölcsönből. Az államosítás után sokáig a 2-es számú poliklinika működött benne. A visszaszolgáltatási procedúra elhúzódása miatt aztán a palotán sem az önkormányzat, sem az egyház nem végezhetett felújítást, így végül annyira rossz állapotba került, hogy a kórház elköltözött onnan, így az impozáns műemlék épület jelenleg is üresen áll. n Nagy Orsolya
| Elhalasztotta a megyei önkormányzat csütörtöki ülésén azt a döntést, amelynek alapján folytatódhatott volna a Körösvidéki Múzeum új székhelyének belső felújítása. A múzeumnak már évekkel ezelőtt be kellett volna költöznie az egykori Magyar Királyi Hadapródiskola épületébe, miután a római katolikus püspöki palotát, amelyben az intézmény néhány évtizede működött, a restitúciós törvény alapján visszakapta a katolikus püspökség. A költözés azonban még nem történhetett meg, mivel a megyei közgyűlés előző vezetősége, élén Radu Ţîrle elnökkel, nem tudott kiegyezni a felújítást végző Selina céggel, így a projekt első fázisában elvégzett munkálatokat hivatalosan át sem vette. A mostani halasztás azért történt, mert a cég és az önkormányzat között még mindig folyik néhány per. Cornel Popa, a tanács jelenlegi elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott, reméli, hogy az esős időszak beállta előtt sikerül legalább a rosszul felrakott tetőcserepeket kicseréltetni az impozáns épületen. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok