Fotó: Wikipédia
Nagyszalontán keresztül csatlakozhat rá a majdan Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi a magyarországi M44-es útra, ehhez pedig új határátkelő létesítésére is szükség lesz.
2022. január 06., 15:052022. január 06., 15:05
2022. január 06., 17:302022. január 06., 17:30
Iustin Cionca, az Arad megyei önkormányzat elnöke csütörtökön számolt be arról, hogy egyeztetést folytatott az infrastrukturális beruházás kapcsán Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Önkormányzat elnökével. A megbeszélésen elhangzott, hogy a magyar fél érdekelt az Arad és a Bihar megyei tanács által tervezett gyorsforgalminak a magyarországi autópálya-hálózattal történő összekötésében, az M44-es gyorsforgalmit pedig a Nagyszalonta-Méhkerék határátkelőn, majd Kötegyánon, Sarkadon és Békéscsabán keresztül csatlakoztatnák a partiumi útszakaszhoz.
Az aradi tanácselnök elmondta, Békés megyei kollégája arról tájékoztatta, hogy előzetes döntéselőkészítő tanulmány készül az M44-es gyorsforgalmi út sarkadi térség irányába történő meghosszabbításáról és a tervezett partiumi gyorsforgalmi úttal történő összeköttetéséről, ezt a kistérségi mestertervet pedig majd eljuttatják az Arad és Bihar megyei illetékeseknek. Cionca szerint ez új román-magyar határátkelő létesítését is feltételezi.
„Az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út megteremti a lehetőséget a fejlődésre, és ezt a budapesti hatóságok is nagyon hamar felismerték. Amennyiben sikerül rácsatlakoztatni ezt az útszakaszt a magyarországi gyorsforgalmi- és autópálya-hálózatra, már nem csak helyi, hanem eurorégiós jelentőséggel bírna az Aradot Nagyváraddal összekötő leendő létesítmény” – idézte Iustin Cioncát az Arad megyei közgyűlés közleménye.
Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök (középen) Békés megyei kollégájával, Zalai Mihállyal (jobbra) egyeztet
Fotó: Arad Megye Tanácsa
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke egyébként már tavaly novemberben egyeztetett a jelenleg Békéscsabáig érő M44-es gyorsforgalmi meghosszabbításáról a Partium irányába a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Közút Zrt. illetékeseivel. A jelenleg közel 90 kilométeren autózható M44-es egyébként Kecskemétet köti össze Békéscsabával.
Ezt megelőzően az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) műszaki-gazdasági szakbizottsága műszaki, pénzügyi, környezetvédelmi és szociális szempontból is megvizsgálta a négy útvonaltervezetet. A létesítmény a nagyváradi körgyűrű és a leendő észak-erdélyi autópálya közötti csomópontból indul majd, Nagyvárad felől haladva az első Bihar megyei csomópont a megyeszékhelytől mintegy nyolc kilométerre lesz a megyei úttal való kereszteződésétől, amely a Nagyürögd (Nojorid) községben lévő Mácsapusztára (Livada de Bihor) vezet.
A következő csomópont a leendő gyorsforgalmi út és a 19. számú országút kereszteződésénél lesz Cséffa és Gyapjú térségében. A harmadik közúti csomópontot Nagyszalonta közelébe tervezik lesz, a várost Tenkével és Belényessel összekötő út kereszteződésénél, a negyedik csomópontot pedig Bihar és Arad megye határánál, Keményfok (Avram Iancu) és Nagyzerind település közelében alakítják ki. A gyorsforgalmi 119 kilométer hosszú lesz, menetirányonkét két sávval, a tervek szerint 75 felüljárót és hidat építenek majd a folyóvizek felett, illetve az útkereszteződések esetében. Nyolc új közúti csomópont kialakítását tervezik, négyet Bihar, négyet pedig Arad megye területén. Az útvonalon használható legnagyobb sebességet 140 km/órában határozták meg. A beruházás megvalósításának becsült értéke 1,38 milliárd euró.
Ilie Bolojan bihari tanácselnök korábban úgy nyilatkozott, a tervek szerint 2022 tavaszára elkészülhet a hatástanulmány, ily módon 2023 elején szerződést köthetnek a kivitelezővel a munkálatok megkezdésére. A terveket készítő cég szerint a kivitelezés határideje 36 hónap, így 2025 végére a Nagyvárad-Arad gyorsforgalmi út egyes szakaszain már közlekedni lehetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!