Gyermekek számára készült, de a szülő vele együtt tanulva szintén megismerheti Nagyszalonta históriáját Dánielisz Endre Nagyszalonta és környékének történelme című könyvéből, amelyet a napokban, a hajdúváros első írásos említésének 800. évfordulóján mutattak be.
2014. június 05., 19:522014. június 05., 19:52
„Török László polgármester már nyolc évvel ezelőtt felvetette, hogy kellene egy olyan könyvet adni a diákok kezébe, amelyből megismerhetik szülőhelyük múltját, mert úgy nőnek fel, hogy semmit nem tudnak róla” – emlékezett vissza az előzményekre a Krónikának nyilatkozó helytörténész, akit legutóbb Nagyszalontai sírkertek című könyvének bemutatásakor ismét felkért az elöljáró.
Noha akkor még ez utóbbit szánta pályafutása utolsó kötetének, végül győzött benne a „nevelő”, és tavaly novemberben hozzálátott a település históriájának bemutatásához egészen a régészeti ásatások eredményeitől jelenünkig. A több mint nyolcvan oldalas, több tucat fotóval illusztrált könyvet – amely gyakorlatilag majd 5500 évet átfog – a 6–7. osztályosoknak szánják, de már a bemutatón is számos felnőtt érdeklődött iránta. Dánielisz bevallása szerint az adatgyűjtés nem okozott nehézséget.
„Én a 90. évembe léptem, ebből több tíz esztendőn át olvastam, kivonatoltam. Részekben már megírtam a város történelmét, így gyakorlatilag saját magam loptam saját magamtól” – magyarázta a szerző, aki már korábban kiderítette és rögzítette, hogy a város első írásos feljegyzése voltaképp nem az 1320-as pápai összeírásból való, hanem 1214-re datálódik.
„Arany János költő szülővárosa nagyon különleges település” – vallja a nyugdíjas pedagógus, a helyi Arany-emlékmúzeum egykori igazgatója, rámutatva arra, hogy bár kicsi város, mégis számos kiválóság, jeles személyiség indult onnan útnak. „Három Kossuth-díjasunk is van ezen a kis helyen, és költők szép sorával büszkélkedhetünk” – hangsúlyozta Dánielisz Endre.
Rámutatott: Nagyszalonta régen még parasztváros volt, de fejlődése a 1867-es kiegyezéskor fellendült, építkezések, az utcák kövezése már 1914 előtt megtörtént, hogy aztán az „új demokráciában” további előrehaladást érjen el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!