
Fotó: Boda L. Gergely
Számos marosvásárhelyi útkereszteződésben, utcában és téren meghaladja a zaj mértéke az előírások által megszabott 75 decibeles határértékeket – derült ki a szakemberek által elkészített zajtérképből.
2014. november 12., 18:002014. november 12., 18:00
A mérések szerint a megyeszékhelyen a nagy útkereszteződések környékén van a legnagyobb lárma, de a Maros-hídon, az Állomás téren, a Nagykórház környékén, a Dózsa György, a Cuză Vodă, a Decebal, a volt Hosszú és az egykori November 7. utcában is ártalmas a zaj mértéke.
Mindez elsősorban az egyre növekvő gépkocsiforgalomnak tudható be – a főtéri útkereszteződésnél, a Győzelem téren például napközben átlagosan csaknem 3600 személygépkocsi halad át óránként egy-egy sávon.
A tanulmány szerint ugyanakkor a vasúti forgalom ebből a szempontból nem okoz kellemetlenséget, a város területén ugyanis a szerelvények nem keltenek 65 decibelnél nagyobb zajt. A szakemberek az Azomureş vegyipari kombinát környékét is feltérképezték, és megállapították, hogy a lárma ugyancsak a megengedett határérték alatt van.
A zöldhullám csökkentené a zajszennyezést
A felmérés készítésében résztvevő Tímár János, a brassói Transilvania Egyetem előadótanára lapunknak elmondta: valamelyest orvosolná a problémát, ha az autós forgalmat úgy alakítanák, hogy a jelzőlámpáknál zöldhullámot kapjanak a sofőrök, vagyis a járművek megállás nélkül legalább négy-öt útkereszteződésen tudjanak áthaladni. Mint kifejtette: ezt már többször is javasolták a helyi önkormányzatnak, de tudomása szerint az intézkedést nem sikerült maradéktalanul gyakorlatba ültetni.
A szakember arra is rámutatott, hogy Vásárhely országos szinten nem tartozik a legzajosabb városok közé, ez annak tudható be, hogy az elmúlt időszakban bezárták a nagy ipari létesítményeket.
A tanulmány készítői más megoldásokat is javasoltak a kellemesebb környezet kialakítása érdekében: szerintük elsősorban a gépkocsiforgalmat kellene visszaszorítani, illetve kivezetni a városból körgyűrűk építésével. Emellett bátorítani kellene a lakosokat a tömegközlekedési eszközök és kerékpárok használatára – ezt a jegyek árának csökkentésével, valamint bicikliutak megvalósításával érhetné el az önkormányzat.
A szakemberek szerint ugyanakkor fontos lenne ellenőrizni és korlátozni a személy- és teherszállító járművek közlekedését, például megszabni, hogy kizárólag modern autóbuszok közlekedjenek, az üzletekhez érkező árut pedig öt helyett 3,5 tonnás gépkocsikkal szállítsák. Javaslatként fogalmazták meg egy újabb Maros-híd megépítését is a Kárpátok sétányára, valamint a vasúti sínek elköltöztetését.
A helyiek támogatják a kerékpárutak kialakítását
Egy másik lehetőség lenne a zajvédő korlátok felszerelése, amelyek főként az oktatási és egészségügyi intézmények körül mérsékelnék a zajszennyezést, a Maros két partján pedig sétányokat lehetne kialakítani mind a marosvásárhelyiek, mind a turisták számára.
A tanulmány részeként egy közvélemény-kutatást is végeztek a városban: a megkérdezetteknek többek között arra kellett válaszolniuk, hogy mit szólnának ahhoz, ha a főteret lezárnák, és sétatérré alakítanák. A helyiek jó ötletnek tartották a felvetést, és többségük azt is szorgalmazta, hogy a város fő útvonalain kerékpárutakat létesítsenek.
A zajtérképet egyébként egy európai uniós előírás miatt kell időnként elkészíteni a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban: a felmérés útmutatóként szolgálhat többek között építkezéseknél, illetve a városi forgalom megtervezésénél.
Marosvásárhelyen első alkalommal 2008-ban készítették el a tanulmányt, az abban megfogalmazott javaslatokból pedig többet is teljesített az önkormányzat, például körforgalmakat alakítottak ki egyes útkereszteződésekben, így némiképp csökkentették a forgalmi dugók kialakulásának lehetőségét, emellett földutakat aszfaltoztak le.
Az új városi zajtérképet, illetve a szennyezés csökkentése érdekében tett javaslatokat novemberi soros ülésén vitatja meg a helyi önkormányzat.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
szóljon hozzá!