Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Romániában az állam dönti el, hogy milyen milyen mesterségeket oktassanak, ez pedig így nem jó – vallja Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, aki szerint az állástalanok szakképesítésére szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, hogy gazdálkodjanak velük igényük szerint.
2020. augusztus 04., 14:502020. augusztus 04., 14:50
2020. augusztus 04., 15:202020. augusztus 04., 15:20
„Vannak munkahelyek, de nincsenek emberek, akik dolgoznának. A szakképesítésre szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, mert azok tudják a legjobban, hogy milyen képzésre van szükségük jövendőbeli alkalmazottaiknak, és mikor, milyen módon kell megszervezni a képzést, hogy versenyképes munkaerőjük legyen” – idézi a tárcavezető Facebook-bejegyzését az Agerpres hírügynökség.
Violeta Alexandru a posztban ugyanakkor arra is kitért, hogy tapasztalatai szerint
és nem tudnak eleget tenni a megváltozott munkaerőpiac követelményeinek.
„Úgy tűnik, csak egyszerű kifizető ügynökségként akarnak szerepelni,
– szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Egy szakiskolából frissen kikerül villanyszerelő első bruttó fizetése 3500–4000 lej közötti lehet, miközben egy egyetemet végzett fiatal aligha számíthat nagyobb első keresetre a 2230 lejes bruttó minimálbérnél – hangzott el egy vállalkozói konferencián.
Nem csak a felnőttoktatás terén vannak gondok, Violeta Alxenadru posztja ugyanazon a napon látott napvilágot, amikor a női vállalkozók szövetsége (CONAF) közleményében a szakiskolák fejlesztését kérte a román állami hatóságoktól, és bírálta a szakmát oktató osztályok átalakítását gimnáziumi, vagyis elméleti osztályokká.
Egy olyan rendszer kialakítását szorgalmazták, ami arra összpontosít, hogy esélyt adjon minden fiatalnak egy olyan szakma elsajátítására, ami hasznos és kielégítő számára hosszú távon, továbbá a vállalkozóknak is az előnyére válik, hiszen jól képzett munkaerőt tudnak alkalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!