Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Romániában az állam dönti el, hogy milyen milyen mesterségeket oktassanak, ez pedig így nem jó – vallja Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, aki szerint az állástalanok szakképesítésére szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, hogy gazdálkodjanak velük igényük szerint.
2020. augusztus 04., 14:502020. augusztus 04., 14:50
2020. augusztus 04., 15:202020. augusztus 04., 15:20
„Vannak munkahelyek, de nincsenek emberek, akik dolgoznának. A szakképesítésre szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, mert azok tudják a legjobban, hogy milyen képzésre van szükségük jövendőbeli alkalmazottaiknak, és mikor, milyen módon kell megszervezni a képzést, hogy versenyképes munkaerőjük legyen” – idézi a tárcavezető Facebook-bejegyzését az Agerpres hírügynökség.
Violeta Alexandru a posztban ugyanakkor arra is kitért, hogy tapasztalatai szerint
és nem tudnak eleget tenni a megváltozott munkaerőpiac követelményeinek.
„Úgy tűnik, csak egyszerű kifizető ügynökségként akarnak szerepelni,
– szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Egy szakiskolából frissen kikerül villanyszerelő első bruttó fizetése 3500–4000 lej közötti lehet, miközben egy egyetemet végzett fiatal aligha számíthat nagyobb első keresetre a 2230 lejes bruttó minimálbérnél – hangzott el egy vállalkozói konferencián.
Nem csak a felnőttoktatás terén vannak gondok, Violeta Alxenadru posztja ugyanazon a napon látott napvilágot, amikor a női vállalkozók szövetsége (CONAF) közleményében a szakiskolák fejlesztését kérte a román állami hatóságoktól, és bírálta a szakmát oktató osztályok átalakítását gimnáziumi, vagyis elméleti osztályokká.
Egy olyan rendszer kialakítását szorgalmazták, ami arra összpontosít, hogy esélyt adjon minden fiatalnak egy olyan szakma elsajátítására, ami hasznos és kielégítő számára hosszú távon, továbbá a vállalkozóknak is az előnyére válik, hiszen jól képzett munkaerőt tudnak alkalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!