Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
Romániában az állam dönti el, hogy milyen milyen mesterségeket oktassanak, ez pedig így nem jó – vallja Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, aki szerint az állástalanok szakképesítésére szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, hogy gazdálkodjanak velük igényük szerint.
2020. augusztus 04., 14:502020. augusztus 04., 14:50
2020. augusztus 04., 15:202020. augusztus 04., 15:20
„Vannak munkahelyek, de nincsenek emberek, akik dolgoznának. A szakképesítésre szánt összegeknek a cégekhez kell jutniuk, mert azok tudják a legjobban, hogy milyen képzésre van szükségük jövendőbeli alkalmazottaiknak, és mikor, milyen módon kell megszervezni a képzést, hogy versenyképes munkaerőjük legyen” – idézi a tárcavezető Facebook-bejegyzését az Agerpres hírügynökség.
Violeta Alexandru a posztban ugyanakkor arra is kitért, hogy tapasztalatai szerint
és nem tudnak eleget tenni a megváltozott munkaerőpiac követelményeinek.
„Úgy tűnik, csak egyszerű kifizető ügynökségként akarnak szerepelni,
– szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Egy szakiskolából frissen kikerül villanyszerelő első bruttó fizetése 3500–4000 lej közötti lehet, miközben egy egyetemet végzett fiatal aligha számíthat nagyobb első keresetre a 2230 lejes bruttó minimálbérnél – hangzott el egy vállalkozói konferencián.
Nem csak a felnőttoktatás terén vannak gondok, Violeta Alxenadru posztja ugyanazon a napon látott napvilágot, amikor a női vállalkozók szövetsége (CONAF) közleményében a szakiskolák fejlesztését kérte a román állami hatóságoktól, és bírálta a szakmát oktató osztályok átalakítását gimnáziumi, vagyis elméleti osztályokká.
Egy olyan rendszer kialakítását szorgalmazták, ami arra összpontosít, hogy esélyt adjon minden fiatalnak egy olyan szakma elsajátítására, ami hasznos és kielégítő számára hosszú távon, továbbá a vállalkozóknak is az előnyére válik, hiszen jól képzett munkaerőt tudnak alkalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!