Múltból jövőt építenek

Egyediségek listája

A 160 lakosú, unitárius felekezetű, Székelykeresztúr környéki falu azon ritka székely települések egyike, amelyek ma is egységes és hagyományos faluképpel rendelkeznek. A mai falu valószínűleg ráépült az időszámításunk szerinti 1–13. századig létező római polgári településre, amelynek kultikus helye a mai unitárius templom alatt létező alapokon állhatott. Orbán Balázs is megemlíti a az énlaki római castrum nyomait és a templom jellegzetes 17. századi kazettás menynyezetét. A falu egyediségét, különlegességét a templom és a római kori régészeti színhely mellett népi építészeti emlékeinek nagy száma és egységes képet mutató együttese adja. Földrajzi fekvésének köszönhető sajátos mikroklímája, valamint egyedi településszerkezete, a középkori állapotú belterület és utcahálózat, a templom körüli temető sírkövei, a falu gazdag szellemi kultúrája is értékes pluszt jelent.

Belvárosi segítség

Énlaka építészeti és kulturális kincseire 1993-ban figyeltek fel első alkalommal, amikor a Műemlékek és Történelmi Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) egy Kárpát-medencére kiterjedő vizsgálatot indított a fellelhető népi építészeti emlékeket és együtteseket őrző falvak felkutatására. Torockó és Énlaka építészeti örökségének restaurálását 1994-ben Budapest V. kerülete, a Belváros-lipótvárosi Önkormányzat karolta fel. „Arra törekszünk, hogy Énlaka és Torockó visszanyerje eredeti arculatát, hogy a világörökség része legyen, mert a cím pluszrangot ad” – mondta el a Krónikának Simon Zaven, a budapesti V. kerületi önkormányzat külkapcsolati ügyintézője.

Az Énlaka Értékvédő Program keretében 1997 óta 57 esetben került sor renoválási és helyreállítási munkálatokra, amelyeket Albert Hommonai Márton és Szikszay László csíkszeredai építészek irányítottak. A falu hagyományos portáit, házait, esetenként kapukat újítottak fel, amire az arra jogosult porták tulajdonosai kaptak támogatást. „A halálra ítélt, elszegényedett, a fiatalok által elhagyott falu napjai a kommunista rendszerben meg voltak számlálva – mondta el előadásában Hommonai Márton. – A renoválási munkálatokba a falu fiataljait is igyekeztünk bevonni, akik érzik a hely szellemét, és sikerült megerősíteni a hitet, hogy a látszólag elmaradott, hátrányos helyzetből előnyt lehet kovácsolni, a múltjából jövője is származhat a falunak”.

„Ez a konferencia arra mindenképpen jó, hogy ráirányítsa a figyelmet Énlakára, hogy ennek a határszakasznak a kutatása, ismerete föllendüljön – fogalmazott Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a római kor tanulmányozásával foglalkozó régész. – Ha ugyanis Románia elkészíti a világörökségi pályázatot, akkor természetesen rákerül a listára ez a szakasz is, az összes lelőhellyel és az énlaki castellummal, erődítménnyel együtt.” Visy Zsolt a Római Birodalom több ország területén húzódó határvonalának feltárásával foglalkozik, kutatótársaival együtt az a célja, hogy a birodalom határvonala egyetlen egységes világörökségi helyszín legyen. Románia még nem csatlakozott ehhez a programhoz, de szakmai szinten részt vesz a kutatásokban, és a későbbiekben valószínűleg csatlakozik majd.

Grillcsirkétől az esztenáig

A konferencián a faluturizmus kérdéseit is boncolgatták. Az énlaki vendéglátás animátora, Dancs Lajos lelkész fia, Dancs Alpár szerint még sok a tennivaló. Simon Zaven azonban biztos benne, hogy Torockóhoz hasonlóan a székelyföldi falu is képes lenne megélni a faluturizmusból. Szeretnének minél több embert idecsalogatni, az V. kerület önkormányzatának vendégháza is van Énlakán, több tábort is szerveztek már itt. „A grillcsirkéhez, aszfalthoz szokott fiatalságnak akkora élmény volt az udvaron szaladgáló csirke, a tűzrakás, disznóvágás, tehénfejés, a látogatás az esztenán, hogy azóta is visszajárnak ide” – utalt a nagy sikerű gyerektáborokra Simon.

Székely Zita