
2012. október 26., 09:442012. október 26., 09:44
Legutóbb Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kérte a lakosság segítségét a hasonló rongálások megelőzésében, de Nagyváradon is óriási port kavart egy művész utcai akciója.
Évek óta sikertelenül vadásznak a falfirkálókra a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrök. Legutóbb a felújított Bene-ház falára, a műemlék épület bejárata mellé, a frissen festett falra fújtak festékszóróval krikszkrakszokat. Antal Árpád polgármester éppen ezért a város lakosságához fordult segítségért, hogy véget vethessenek a boszszantó jelenségnek.
„Azt szeretném, ha minden sepsiszentgyörgyinek a telefonjában el lenne mentve a helyi rendőrség ingyen hívható 0800-800767-es zöldszáma, és azonnal jeleznék, ha bármilyen rendellenességet vagy rongálást tapasztalnak a városban” – mondta Antal. A polgármester emlékeztetett, a háromszéki városban évek óta ugyanazt a jelt festik az épületek falára, a padokra, kukákra, oszlopokra, közlekedési táblákra, tehát ugyanaz a személy vagy csoport rongál.
„Az adófizetők, tehát mindannyiunk pénzét költjük, amikor újrameszeljük a falakat, kicseréljük a közlekedési táblákat, eltüntetjük a rongálás nyomait” – hívta fel a figyelmet az elöljáró. A helyi rendőrség egyébként az évek során több esetben is bírságot rótt ki azokra, akik szabálytalanul plakátolnak, például oszlopokra, épületekre ragasztják ki hirdetéseiket. Ezeket a szabálytalankodókat egyszerűen lehet azonosítani, hiszen a falragaszon általában megadják az elérhetőségüket, ám a falfirkálókat évek óta nem tudták elkapni a helyi rendőrök.
Nagyváradon eközben az elmúlt időszakban egy kortárs képzőművészeti galéria tulajdonosának graffitiakciója borzolta a kedélyeket. Bakó Gábor, vagyis felvett nevén Gabriel Miloia saját arcképét ábrázoló stencilt (sablonon keresztül, festékszóróval készült rajzot) festetett fel a város több épületére, köztük műemlékekre, illetve frissen festett falakra is. A Konstant Galéria úgynevezett street art projektjének a kiötlők szerint az volt a célja, hogy a provokatív alkotásokkal szóra bírja a váradi lakosságot, mintegy felkavarja az állóvizet, és összegyűjtse a pozitív és negatív reakciókat, amelyekből később összeáll maga a mű. Ennek érdekében egy Facebook-profilt is létrehoztak, amelyen bárki kommentálhatta, értékelhette a falfirkákat, illetve azok jelenlétét a városban.
Bakó akciója sok negatív kritikát kapott, elsősorban olyan váradiak részéről, akiket zavart, hogy akár saját házuk, akár közpénzből helyreállított épületek falára felkerült a stencil, aminek az eltüntetési költsége természetesen az ingatlanok tulajdonosait terheli. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség az állami színháznak a román és a magyar társulatok által közösen használt, közpénzből éveken át restaurált épületére felkerült stencil miatt a közösségi rendőrségen tett feljelentést. A Partiumi Keresztény Egyetem saját költségén festette le a falára felfújt képet, és velük együtt több intézmény is inkább a békésebb megoldást választotta, mint a rendőrségi feljelentést.
A város főépítésze, Adriana Lipoveanu azt mondta, a maga részéről egyértelműen vandál cselekedetnek minősíti a projektet, hiszen egy 1990-es törvénybe ütközik, ám mivel a városházára nem került fel stencil, az önkormányzat nem tesz feljelentést, csak a lakossági bejelentések megoldásában segít. Hasonló véleményen van Angela Lupşea, a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Egyesület elnöke, aki azt mondja, mivel az összes stencil a történelmi belvárosban jelent meg, ami néhány éve műemlékként szerepel a hivatalos jegyzékben, az akció műemlékrongálás.
A Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Alina Dinu lapunk érdeklődésére elmondta: Bakó Gábort megbírságolták, a törvény szerint ugyanis a falfirkálás kihágásnak számít. Ezt az esetet leszámítva azonban Bihar megyében nem jellemző, hogy graffitizés miatt tesz valaki feljelentést vagy kap pénzbüntetést.
„A graffitizést felszámolni lehetetlen, de visszaszorítani lehetséges, ami más nagyvárosokhoz képest sikerült is” – vallja ezzel szemben a marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean. Mint részletezte, a hatóságoknak nagy segítséget nyújtanak a térfigyelő kamerák, amelyeknek köszönhetően már több firkáló fiatalt sikerült tetten érni vagy később azonosítani. A rendőrök az idén mintegy húsz alkalommal bírságoltak. Bár a kiróható büntetés 1000 lejtől 100 ezerig terjed, a tettesek megússzák a minimális bírsággal és az épület helyrehozásának kötelességével.
„Általában az apák szokták újrameszelni a homlokzatokat, de olyant is láttunk már, hogy a szégyenbe hozott szülő még a festés előtt jól ellátta csemetéjének a baját. Persze az is előfordul, hogy sem a szülő, sem a gyerek nem akarja újrafesteni az épületet, ilyenkor a tulajdonosnak megadjuk a kézre kerített tettes adatait, hogy pereskedjen vele” – hozott fel egynéhány példát Bretfelean. Hozzátette, a marosvásárhelyi graffitisek csoportba verődve, az éj leple alatt írják össze az épületeket. A falra festett, értelmetlennek tűnő krikszkrakszok lényegében kódolt jelek, amelyeket a világháló segítségével lehet értelmezni.
„Aláírásukkal a bandák egymásnak üzennek. Azok számítanak a legmenőbbnek, akik a belvárosi épületeket firkálják össze. Minél központibb fekvésű az összefestett ingatlan, annál nagyobb elismerésnek örül a szerző. Persze az ő miliőjében” – avatott be néhány kulisszatitokba a helyi rendőrség igazgatója. Szintén tőle tudtuk meg, hogy a város különböző sarkaiban, illetve néhány magyar jellegű szobor talapzatán megjelenő „Rapid e tot ce contează” (Csak a Rapid számít) felirat nem a graffitis legények műve, hanem a fővárosi futballcsapat Marosvásárhelyen élő, fanatikus drukkereinek szerzeménye.
Több panasz érkezett a Kolozsvári városházára is amiatt, hogy a műemlék épületeken graffitik jelentek meg, ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy túl gyakoriak lennének az ilyen esetek – tudtuk meg a helyi önkormányzat alkalmazottaitól. Mint részletezték: ha a rendőrség tetten éri a falfirkálókat, megbírságolja őket, de ez viszonylag ritkán fordul elő. Az illetékesek elmondása szerint éppen ezért a városháza úgy próbálja megvédeni a jelenségtől a műemlék épületeket, hogy az alárendeltségébe tartozó közterület-fenntartó vállalat időközönként eltünteti az önjelölt képzőművészek alkotásait.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).