Műemlékrongáló „művészet”

Legutóbb Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kérte a lakosság segítségét a hasonló rongálások megelőzésében, de Nagyváradon is óriási port kavart egy művész utcai akciója.

Vadászat Sepsiszentgyörgyön

Évek óta sikertelenül vadásznak a falfirkálókra a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrök. Legutóbb a felújított Bene-ház falára, a műemlék épület bejárata mellé, a frissen festett falra fújtak festékszóróval krikszkrakszokat. Antal Árpád polgármester éppen ezért a város lakosságához fordult segítségért, hogy véget vethessenek a boszszantó jelenségnek.

„Azt szeretném, ha minden sepsiszentgyörgyinek a telefonjában el lenne mentve a helyi rendőrség ingyen hívható 0800-800767-es zöldszáma, és azonnal jeleznék, ha bármilyen rendellenességet vagy rongálást tapasztalnak a városban” – mondta Antal. A polgármester emlékeztetett, a háromszéki városban évek óta ugyanazt a jelt festik az épületek falára, a padokra, kukákra, oszlopokra, közlekedési táblákra, tehát ugyanaz a személy vagy csoport rongál.

„Az adófizetők, tehát mindannyiunk pénzét költjük, amikor újrameszeljük a falakat, kicseréljük a közlekedési táblákat, eltüntetjük a rongálás nyomait” – hívta fel a figyelmet az elöljáró. A helyi rendőrség egyébként az évek során több esetben is bírságot rótt ki azokra, akik szabálytalanul plakátolnak, például oszlopokra, épületekre ragasztják ki hirdetéseiket. Ezeket a szabálytalankodókat egyszerűen lehet azonosítani, hiszen a falragaszon általában megadják az elérhetőségüket, ám a falfirkálókat évek óta nem tudták elkapni a helyi rendőrök.

Kedélyborzoló „street art” Nagyváradon

Nagyváradon eközben az elmúlt időszakban egy kortárs képzőművészeti galéria tulajdonosának graffitiakciója borzolta a kedélyeket. Bakó Gábor, vagyis felvett nevén Gabriel Miloia saját arcképét ábrázoló stencilt (sablonon keresztül, festékszóróval készült rajzot) festetett fel a város több épületére, köztük műemlékekre, illetve frissen festett falakra is. A Konstant Galéria úgynevezett street art projektjének a kiötlők szerint az volt a célja, hogy a provokatív alkotásokkal szóra bírja a váradi lakosságot, mintegy felkavarja az állóvizet, és összegyűjtse a pozitív és negatív reakciókat, amelyekből később összeáll maga a mű. Ennek érdekében egy Facebook-profilt is létrehoztak, amelyen bárki kommentálhatta, értékelhette a falfirkákat, illetve azok jelenlétét a városban.

Bakó akciója sok negatív kritikát kapott, elsősorban olyan váradiak részéről, akiket zavart, hogy akár saját házuk, akár közpénzből helyreállított épületek falára felkerült a stencil, aminek az eltüntetési költsége természetesen az ingatlanok tulajdonosait terheli. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség az állami színháznak a román és a magyar társulatok által közösen használt, közpénzből éveken át restaurált épületére felkerült stencil miatt a közösségi rendőrségen tett feljelentést. A Partiumi Keresztény Egyetem saját költségén festette le a falára felfújt képet, és velük együtt több intézmény is inkább a békésebb megoldást választotta, mint a rendőrségi feljelentést.

A város főépítésze, Adriana Lipoveanu azt mondta, a maga részéről egyértelműen vandál cselekedetnek minősíti a projektet, hiszen egy 1990-es törvénybe ütközik, ám mivel a városházára nem került fel stencil, az önkormányzat nem tesz feljelentést, csak a lakossági bejelentések megoldásában segít. Hasonló véleményen van Angela Lupşea, a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Egyesület elnöke, aki azt mondja, mivel az összes stencil a történelmi belvárosban jelent meg, ami néhány éve műemlékként szerepel a hivatalos jegyzékben, az akció műemlékrongálás.

A Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Alina Dinu lapunk érdeklődésére elmondta: Bakó Gábort megbírságolták, a törvény szerint ugyanis a falfirkálás kihágásnak számít. Ezt az esetet leszámítva azonban Bihar megyében nem jellemző, hogy graffitizés miatt tesz valaki feljelentést vagy kap pénzbüntetést.

Marosvásárhely: segítenek a kamerák

„A graffitizést felszámolni lehetetlen, de visszaszorítani lehetséges, ami más nagyvárosokhoz képest sikerült is” – vallja ezzel szemben a marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean. Mint részletezte, a hatóságoknak nagy segítséget nyújtanak a térfigyelő kamerák, amelyeknek köszönhetően már több firkáló fiatalt sikerült tetten érni vagy később azonosítani. A rendőrök az idén mintegy húsz alkalommal bírságoltak. Bár a kiróható büntetés 1000 lejtől 100 ezerig terjed, a tettesek megússzák a minimális bírsággal és az épület helyrehozásának kötelességével.

„Általában az apák szokták újrameszelni a homlokzatokat, de olyant is láttunk már, hogy a szégyenbe hozott szülő még a festés előtt jól ellátta csemetéjének a baját. Persze az is előfordul, hogy sem a szülő, sem a gyerek nem akarja újrafesteni az épületet, ilyenkor a tulajdonosnak megadjuk a kézre kerített tettes adatait, hogy pereskedjen vele” – hozott fel egynéhány példát Bretfelean. Hozzátette, a marosvásárhelyi graffitisek csoportba verődve, az éj leple alatt írják össze az épületeket. A falra festett, értelmetlennek tűnő krikszkrakszok lényegében kódolt jelek, amelyeket a világháló segítségével lehet értelmezni.

„Aláírásukkal a bandák egymásnak üzennek. Azok számítanak a legmenőbbnek, akik a belvárosi épületeket firkálják össze. Minél központibb fekvésű az összefestett ingatlan, annál nagyobb elismerésnek örül a szerző. Persze az ő miliőjében” – avatott be néhány kulisszatitokba a helyi rendőrség igazgatója. Szintén tőle tudtuk meg, hogy a város különböző sarkaiban, illetve néhány magyar jellegű szobor talapzatán megjelenő „Rapid e tot ce contează” (Csak a Rapid számít) felirat nem a graffitis legények műve, hanem a fővárosi futballcsapat Marosvásárhelyen élő, fanatikus drukkereinek szerzeménye.

Kolozsvár: nem jelenségértékű

Több panasz érkezett a Kolozsvári városházára is amiatt, hogy a műemlék épületeken graffitik jelentek meg, ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy túl gyakoriak lennének az ilyen esetek – tudtuk meg a helyi önkormányzat alkalmazottaitól. Mint részletezték: ha a rendőrség tetten éri a falfirkálókat, megbírságolja őket, de ez viszonylag ritkán fordul elő. Az illetékesek elmondása szerint éppen ezért a városháza úgy próbálja megvédeni a jelenségtől a műemlék épületeket, hogy az alárendeltségébe tartozó közterület-fenntartó vállalat időközönként eltünteti az önjelölt képzőművészek alkotásait.