Mozgósító székely projektek

A Hargita és Kovászna megyei önkormányzat immár évek óta különít el pénzalapot a székely identitást erősítő, közösségépítő projektekre, a szociológust ezek identitáspolitikai hasznáról kérdeztük.

„Az apró elemek megjelenítik a nyilvánosság előtt, ha kell, fogyaszthatóvá teszik a politikai identitást vagy egy ügyet. Van egy projektum, amit nevezhetünk székely identitásnak, vagy székelyföldi autonómiának, ennek az identitáspolitikai elemei kezdenek jól kialakulni, a sajátos szimbólumokat értelmezve azonosítják be a Székelyföldet” – magyarázta lapunknak az egyetemi tanár.

Példaként a Székelyföld autós matricát említette, és elmondta, hogy már kolozsvári románok autóin is látható hasonló, Erdélyre utaló jelzés. Az apró jel használata kommunikálhatóvá teszi, hogy valaki elkötelezett egy ügy mellett – lehet, hogy nem tud elmenni egy tüntetésre, de elkötelezettségét ilyen módon is jelezheti.

Hasonlóan mozgósító lehet a székely termékmarketingje is, amely arra buzdít: fogyasszunk helyi terméket – magyarázta a szociológus. Hozzátette: a sok típusú kezdeményezés néha rendezetlen állapotokat eredményez – a két megyei önkormányzat, az erős székelyföldi városok önkormányzatai nem biztos, hogy egyetértenének, ha székely fővárost kellene választani –, de ez idővel ki fog kristályosodni, véli Horváth István, aki szerint idővel kiderül, minek van inkább hívóereje.

Bár még vannak kompetitív elemek, az egységesítés valamilyen szinten beindult, hangsúlyozta a szociológus. Rámutatott, ez a székely zászló kapcsán tapasztalható, hiszen a 90-es évek elején még népszerű fekete-piros zászlók eltűntek, és a kék-arany vált egységes szimbólummá.

Egymillió lej közösségépítésre, infrastruktúrára

Bár Kovászna megye költségvetése idén kisebb lesz, és kevesebb állami támogatást remélnek, az identitáserősítésre elkülönített források nem fognak csökkeni – szögezte le Tamás Sándor. A megyei tanácselnök a Krónikának elmondta, ha a különböző ilyen jellegű projektekre fordított pénzbeli támogatást összeadják, komoly tételt jelent a költségvetésben, az egymillió lejt is meghaladja évente.

A háromszéki politikus szerint többek között idén is különítenek el pénzt a Székely Ruházati Alapra, melynek keretében egyesületek mellett működő néptáncegyüttesek vagy hagyományőrző huszárok pályázhatnak támogatásra. Ugyanakkor idén ötödik alkalommal szervezik meg a Huszártoborzót, negyedjére a Székely Vágtát, de újabb, a Székelyföldhöz kapcsolódó kulturális programokat is kezdeményeznek.

Tamás Sándor szerint a művelődési, közösségerősítő, -fejlesztő programok mellett a helyi infrastruktúra korszerűsítését is fontosnak tartják, ezért idén is folytatják a vidéki művelődési házak felújítását célzó, négy éve zajló programjukat. Három év alatt több mint hatvanat sikerült korszerűsíteni a 120 falusi művelődési házból, helyenként újjáépíttették ezeket, volt, ahol az öltözőket, a színpadot vagy mosdót kellett felújítani.

A játszótérépítő programban is sok falu önkormányzata vesz részt, és kis pénzbeli ráfordítással látványos eredményeket értek el a vidéki sportlétesítmények felújítását célzó programmal is: a helyi sportegyesületekkel együttműködve két év alatt 30 létesítményt korszerűsítettek. Idéntől azokat az orvosi rendelőket is beveszik a programba, melyeket az évek során nem magánosítottak, így továbbra is az önkormányzatok tulajdonában vannak, mutatott rá az új elemre Tamás Sándor.

Közös uniós projektekre is készülnek

Hargita megyében is folytatják a korábban megkezdett közösségépítő, hagyományőrző programokat. „Ezek hosszú távúak, tehát fontos, hogy minden évben pénzt különítsünk el rájuk” – jelentette ki a Krónikának Borboly Csaba. A Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette, folytatják a Székely termék programot, abban bízva, hogy idén is sok új készítmény kaphatja meg a márkanevet.

A székely népviseletek készítését, beszerzését támogató pályázati programot először tavalyelőtt hirdette meg a megyei önkormányzat, mivel nagy sikere volt, terveik szerint idén emelnék az erre szánt keretösszeget.

2014-ben is folytatódik a székely kapuk felújítását támogató program, és a fúvószenekarokat is segítik anyagilag, sorolta Borboly. Elmondta, idén kiadják A székelység története tankönyv javított változatát, mellé kézikönyvet és munkafüzetet jelentetnek meg és folytatják a székely szimbólumokról szóló kiadványok sorozatát is. Emellett olyan székelyföldi kulturális tankönyv megjelentetését tervezik, amely megismerteti a gyerekeket a hagyomány, kulturális örökség, épített örökség, kultúrtáj, műemlék, emlékmű, régészeti lelőhely, népi mesterség fogalmakkal.

„A kiadvány által a tanulók megismerhetik a településük és környezetük kulturális, épített örökségét. Ennek az lehet az egyik hozadéka, hogy a falukép védelme mindenki számára fontos lesz, nem kell szabályzatokkal és büntetésekkel óvni” – magyarázta lapunknak az új kezdeményezés lényegét Borboly Csaba. A tanácselnök elmondta, a Hargita megyei önkormányzat idén is társszervezője lesz olyan nagyszabású rendezvényeknek, mint az Ezer Székely Leány Napja, a Székely Vágta, a Székelyföld Napok, és a Csűrdöngölő népzene- és néptáncfesztivál.

Borboly Csaba leszögezte: folytatják a Hargita, Kovászna és Maros megye közötti együttműködést is, a jövőben például azt vizsgálják meg, hogy milyen közös projektekkel lehet pályázni az Európai Uniónál. De összehasonlító, összesítő jelentéseket is szeretnének készíttetni a három megyére vonatkozóan különböző témakörökben, az egészségügytől a hegyimentésig.