Már csütörtök délelőtt sok bennfentes tolongott a tordatúri gyorsforgalmin
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út Kolozs megyében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal. Az öt kilométeres autóút megépítése igazából több mint kétszer annyi aszfaltcsík leterítésével járt, emiatt is vált az ország legdrágább gyorsforgalmi útjává (ha a kilométerre számolt átlagköltséget nézzük). Bár az építő késett, az öt hónap még „belefér” szakemberek szerint.
2025. július 10., 14:122025. július 10., 14:12
2025. július 10., 16:222025. július 10., 16:22
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke csütörtökön délben Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy a tordatúri gyorsforgalmi utat – mely gördülékenyebbé teszi a forgalmat Kolozsvár és Torda környékén – aznap 14 órakor nyitják meg. Amint arról beszámoltunk, múlt héten többféle lehetséges verziót is közöltek illetékesek az autóút pontos átadási időpontjáról, de valamennyi becslésben közös volt, hogy ezen a héten megtörténik.
Bár egyesek szerdára, mások csütörtök reggelre várták az ünnepélyes pillanatot, ez végül csütörtök délutánra maradt. Azzal együtt, hogy – amint a Pistol bejegyzéséhez csatolt fotókból is kiderül – számos hivatalosság, érintett már ott tolongott délelőtt is.
Nem véletlen a nagy érdeklődés, hiszen a kurta tordatúri gyorsforgalmi szakemberek és a környéken élők szerint is annyit ér, mint egy egész autópálya.
Jelenleg ugyanis az észak-erdélyi autópályán kelet felől érkező, Beszterce városa vagy Máramaros megye felé irányuló átutazó, illetve teherforgalom a sztráda végétől Kisbácson át kénytelen Kolozsvár felé venni az irányt, végig a Munka sugárúton, Apahida felé. Ám ha még Kolozsvár előtt, Tordatúr felé letérnek a sofőrök az autópályáról, a már meglévő Bányabükk–Apahida-körgyűrűn keresztül sokkal könnyebben megközelíthetik az említett célállomásokat, miközben tehermentesítik a régi útvonalat.
Az új aszfaltcsík ugyanakkor a Gyalu–Szászfenes–Kolozsvár-útvonalon is csökkenti a forgalmat, hiszen a gyalui le- és felhajtón kívül újabb alternatívát biztosít a kincses város és az észak-erdélyi sztráda összekötésére. Nem beszélve arról, hogy a Kolozsvár felől a DN1-esen kelet, Marosvásárhely vagy a Székelyföld felé haladóknak immár nem kell átverekedniük magukat – a csúcsidőben szintén „megbénuló” – Tordán, hogy felhajthassanak az A3-asra, hanem ezt már hamarabb, Tordatúr közelében megtehetik a gyorsforgalminak köszönhetően. Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint a bekötőútnak köszönhetően 1800 kamiont sikerül kizárni Kolozsvárról, felszabadítva ezáltal a város főbb útvonalait, csökkentve a légszennyezést és az utazási időt.
A gyorsforgalmi Kolozsváron és Tordán is segít
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
A CNAIR csütörtökön néhány perccel 14 óra előtt élő közvetítést indított, melyen madártávlatból látjuk a gyorsforgalmit, a szövegben pedig arról tájékoztatnak, hogy „mától új gyorsforgalmi úton lehet közlekedni Romániában”.
A DEx4-es számú gyorsforgalmi út kivitelezési szerződését 2023 júliusában írták alá. Az autópályát az 1-es országúttal a Kolozs megyei Tordatúr község térségében összekötő autóúton hét híd és viadukt épült, utóbbiak közül a leghosszabb a Rák-patak völgyén átvezető 258 méteres völgyhíd. Az eredeti szerződés szerint 18 hónap állt rendelkezésre a kivitelezésre – a februári határidőt kitolták, bár eleinte még a tavaly decemberi átadás is felmerült. Aztán a májusi, majd a júniusi időpontot sem tudták tartani.
Az öt kilométer hosszú aszfaltcsík projektjét az Európai Unió 2021-2027-es közlekedési programja révén finanszírozták 562,61 millió lej értékben (áfa nélkül). Az építő a Beszterce-Naszód megyei Dimex 2000 nevű cég vezette konzorcium.
A projekthez közel álló szakminisztériumi forrás a HotNews.ro portálnak elmondta, hogy a beruházás bár látszólag rövid útszakaszt fed, valójában jóval hosszabb, ha figyelembe vesszük a bekötőutakat, amelyek helyenként nagyon szélesek. Ugyanakkor több felüljárót és viaduktot foglal magában, valamint egy sor stabilizációs és konszolidációs munkát a dombokon, amelyeken áthalad.
„Persze, a hossza 5 km, de ha figyelembe vesszük a két közúti csomópontot – a DN1-gyel és az A3-assal – összekötő utakat, akkor összesen körülbelül 12-13 km hosszú aszfaltcsík jön ki. Ráadásul az út a csatlakozások közelében nagyon széles, egy adott ponton összesen nyolcsávos” – magyarázta a HotNewsnak a közlekedési minisztérium meg nem nevezett illetékese.
A fel- és lehajtókat túl hosszúnak tartják, amelyeken ráadásul „frusztráló módon” 60 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, miközben akár 90-nel is nyugodtan lehetne közlekedni. A két közúti csomópontot is túlbonyolítottnak tartják, egy érthetetlenül magas felüljáróval, szükségtelenül nagy támaszfalakkal. Ugyanakkor pozitívumként emelik ki a betonból készült sávelválasztókat.
Bár a gyorsforgalmi hossza csupán öt kilométeres, a kiegészítő csatlakozásokkal tíz km feletti új út épült
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
Ionuț Ciurea, az egyesület igazgatója a portálnak arról is beszélt, bár az útépítők csalódást okoztak azzal, hogy öt hónapot késtek az átadással, vannak „enyhítő körülmények”. „Ez az első nagy projektjük, és a terep nehéz. A viszonylag kis cégeknek, amelyek eddig csak megyei utakat építettek, épületeket emeltek, mindig nagyon nehéz az alsóbb osztályokból a Liga 1-be jutni: más összegekről, más pénzforgalomról beszélünk, ez a nagy probléma, más a nyomás, a műszaki szint” – véli a szakember.
Az amúgy a tervek szerint Désig folytatódó DEx4-es gyorsforgalmi út most átadott szakasza a második, amelyet Erdélyben, illetve a Partiumban építettek meg. Az első a DEx16-os, mely a nagyváradi körgyűrű szentandrási csomópontjából indul ki, és az észak-erdélyi sztrádához csatlakozik Bihar településnél – már ahhoz az 5,5 kilométeres szakaszhoz, amely eddig Bihar megyében elkészült belőle a magyar határ mentén. A tavaly tavasszal átadott 19 kilométeres aszfaltcsíkból 13 kilométer gyorsforgalmi út, 6 kilométer pedig négysávos főút.
Mint ismeretes, magyar nyelvkörnyezetben egyaránt a gyorsforgalmi utak kategóriájába tartozik az autópálya (románul autostradă, angolul motorway) és az úgynevezett autóút (románul drum expres – DEx, angolul high-speed highway), illetve a gyorsút is (átmenet az autóút és a főút között Magyarországon). Romániában viszont a gyorsforgalmit inkább az autóútra értik.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!