Már csütörtök délelőtt sok bennfentes tolongott a tordatúri gyorsforgalmin
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út Kolozs megyében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal. Az öt kilométeres autóút megépítése igazából több mint kétszer annyi aszfaltcsík leterítésével járt, emiatt is vált az ország legdrágább gyorsforgalmi útjává (ha a kilométerre számolt átlagköltséget nézzük). Bár az építő késett, az öt hónap még „belefér” szakemberek szerint.
2025. július 10., 14:122025. július 10., 14:12
2025. július 10., 16:222025. július 10., 16:22
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke csütörtökön délben Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy a tordatúri gyorsforgalmi utat – mely gördülékenyebbé teszi a forgalmat Kolozsvár és Torda környékén – aznap 14 órakor nyitják meg. Amint arról beszámoltunk, múlt héten többféle lehetséges verziót is közöltek illetékesek az autóút pontos átadási időpontjáról, de valamennyi becslésben közös volt, hogy ezen a héten megtörténik.
Bár egyesek szerdára, mások csütörtök reggelre várták az ünnepélyes pillanatot, ez végül csütörtök délutánra maradt. Azzal együtt, hogy – amint a Pistol bejegyzéséhez csatolt fotókból is kiderül – számos hivatalosság, érintett már ott tolongott délelőtt is.
Nem véletlen a nagy érdeklődés, hiszen a kurta tordatúri gyorsforgalmi szakemberek és a környéken élők szerint is annyit ér, mint egy egész autópálya.
Jelenleg ugyanis az észak-erdélyi autópályán kelet felől érkező, Beszterce városa vagy Máramaros megye felé irányuló átutazó, illetve teherforgalom a sztráda végétől Kisbácson át kénytelen Kolozsvár felé venni az irányt, végig a Munka sugárúton, Apahida felé. Ám ha még Kolozsvár előtt, Tordatúr felé letérnek a sofőrök az autópályáról, a már meglévő Bányabükk–Apahida-körgyűrűn keresztül sokkal könnyebben megközelíthetik az említett célállomásokat, miközben tehermentesítik a régi útvonalat.
Az új aszfaltcsík ugyanakkor a Gyalu–Szászfenes–Kolozsvár-útvonalon is csökkenti a forgalmat, hiszen a gyalui le- és felhajtón kívül újabb alternatívát biztosít a kincses város és az észak-erdélyi sztráda összekötésére. Nem beszélve arról, hogy a Kolozsvár felől a DN1-esen kelet, Marosvásárhely vagy a Székelyföld felé haladóknak immár nem kell átverekedniük magukat – a csúcsidőben szintén „megbénuló” – Tordán, hogy felhajthassanak az A3-asra, hanem ezt már hamarabb, Tordatúr közelében megtehetik a gyorsforgalminak köszönhetően. Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint a bekötőútnak köszönhetően 1800 kamiont sikerül kizárni Kolozsvárról, felszabadítva ezáltal a város főbb útvonalait, csökkentve a légszennyezést és az utazási időt.
A gyorsforgalmi Kolozsváron és Tordán is segít
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
A CNAIR csütörtökön néhány perccel 14 óra előtt élő közvetítést indított, melyen madártávlatból látjuk a gyorsforgalmit, a szövegben pedig arról tájékoztatnak, hogy „mától új gyorsforgalmi úton lehet közlekedni Romániában”.
A DEx4-es számú gyorsforgalmi út kivitelezési szerződését 2023 júliusában írták alá. Az autópályát az 1-es országúttal a Kolozs megyei Tordatúr község térségében összekötő autóúton hét híd és viadukt épült, utóbbiak közül a leghosszabb a Rák-patak völgyén átvezető 258 méteres völgyhíd. Az eredeti szerződés szerint 18 hónap állt rendelkezésre a kivitelezésre – a februári határidőt kitolták, bár eleinte még a tavaly decemberi átadás is felmerült. Aztán a májusi, majd a júniusi időpontot sem tudták tartani.
Az öt kilométer hosszú aszfaltcsík projektjét az Európai Unió 2021-2027-es közlekedési programja révén finanszírozták 562,61 millió lej értékben (áfa nélkül). Az építő a Beszterce-Naszód megyei Dimex 2000 nevű cég vezette konzorcium.
A projekthez közel álló szakminisztériumi forrás a HotNews.ro portálnak elmondta, hogy a beruházás bár látszólag rövid útszakaszt fed, valójában jóval hosszabb, ha figyelembe vesszük a bekötőutakat, amelyek helyenként nagyon szélesek. Ugyanakkor több felüljárót és viaduktot foglal magában, valamint egy sor stabilizációs és konszolidációs munkát a dombokon, amelyeken áthalad.
„Persze, a hossza 5 km, de ha figyelembe vesszük a két közúti csomópontot – a DN1-gyel és az A3-assal – összekötő utakat, akkor összesen körülbelül 12-13 km hosszú aszfaltcsík jön ki. Ráadásul az út a csatlakozások közelében nagyon széles, egy adott ponton összesen nyolcsávos” – magyarázta a HotNewsnak a közlekedési minisztérium meg nem nevezett illetékese.
A fel- és lehajtókat túl hosszúnak tartják, amelyeken ráadásul „frusztráló módon” 60 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, miközben akár 90-nel is nyugodtan lehetne közlekedni. A két közúti csomópontot is túlbonyolítottnak tartják, egy érthetetlenül magas felüljáróval, szükségtelenül nagy támaszfalakkal. Ugyanakkor pozitívumként emelik ki a betonból készült sávelválasztókat.
Bár a gyorsforgalmi hossza csupán öt kilométeres, a kiegészítő csatlakozásokkal tíz km feletti új út épült
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
Ionuț Ciurea, az egyesület igazgatója a portálnak arról is beszélt, bár az útépítők csalódást okoztak azzal, hogy öt hónapot késtek az átadással, vannak „enyhítő körülmények”. „Ez az első nagy projektjük, és a terep nehéz. A viszonylag kis cégeknek, amelyek eddig csak megyei utakat építettek, épületeket emeltek, mindig nagyon nehéz az alsóbb osztályokból a Liga 1-be jutni: más összegekről, más pénzforgalomról beszélünk, ez a nagy probléma, más a nyomás, a műszaki szint” – véli a szakember.
Az amúgy a tervek szerint Désig folytatódó DEx4-es gyorsforgalmi út most átadott szakasza a második, amelyet Erdélyben, illetve a Partiumban építettek meg. Az első a DEx16-os, mely a nagyváradi körgyűrű szentandrási csomópontjából indul ki, és az észak-erdélyi sztrádához csatlakozik Bihar településnél – már ahhoz az 5,5 kilométeres szakaszhoz, amely eddig Bihar megyében elkészült belőle a magyar határ mentén. A tavaly tavasszal átadott 19 kilométeres aszfaltcsíkból 13 kilométer gyorsforgalmi út, 6 kilométer pedig négysávos főút.
Mint ismeretes, magyar nyelvkörnyezetben egyaránt a gyorsforgalmi utak kategóriájába tartozik az autópálya (románul autostradă, angolul motorway) és az úgynevezett autóút (románul drum expres – DEx, angolul high-speed highway), illetve a gyorsút is (átmenet az autóút és a főút között Magyarországon). Romániában viszont a gyorsforgalmit inkább az autóútra értik.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!