MOGYE: asztalhoz ülnének a magyar és román oktatók

Azamfirei elmondta, továbbra is a minisztérium térfelén a labda, hiszen a törvény értelmében csakis az egyetem szenátusa módosíthatja az egyetemi chartát. A régi szenátusnak lejárt a mandátuma, a február 20-án tartott választásokat és az ez alapján kialakított szenátust viszont nem ismerte el a minisztérium. „Mihelyt az egyetemnek a minisztérium által elismert szenátusa és igazgatótanácsa van, nekem mint rektornak az a feladatom, hogy alkalmazzam a törvényt, beleértve az új kart létrehozó kormányhatározatot is” – jelentette ki Leonard Azamfirei.

Az MTI kérdésére, hogy szándékában áll-e tárgyalni a magyar tagozat képviselőivel a kialakult helyzet megoldásáról, Azamfirei elmondta: már a múlt héten írásban hívta tárgyalásokra azokat a magyar oktatókat, akik az egyetem korábbi szenátusában képviselték a magyar nyelvű oktatást. Elmondta: akkor a meghívottak arra kérték, hogy az új kart létrehozó kormányhatározat érvénybelépése után tárgyaljanak. A megbízott rektor hozzátette, már tárgyalt is a magyar tagozat három képviselőjével, Szabó Bélával, Szilágyi Tiborral és Benedek Imrével.

Leonard Azamfirei egyébként a szenátus hétfő esti gyűlése után azt nyilatkozta, hogy „a törvényt teljes mértékben követjük, annak minden részletét tiszteletben tartjuk és alkalmazzuk”. Ebben bíznak a magyar oktatók is, akik a múlt héten levelet intéztek az egyetem megbízott vezetőjéhez, amiben a konstruktív párbeszéd elkezdését javasolják.

„Álláspontunk szerint ha lehet, és van kivel, tárgyalni kell” – vallja Ábrám Zoltán, a szenátus volt tagja. Hasonlóan gondolkodik Szilágyi Tibor is, aki szerint mielőbb tiszta vizet kellene önteni a pohárba, és össze kell fogni. „Ha magyarok és románok nem fogunk össze, és a továbbiakban is egymás ellen dolgozunk, jó vége nem lesz” – véli a professzor.

Negativista forgatókönyvek

A magyar oktatók egy másik, negativista forgatókönyve szerint ha román kollégáik időhúzásra játszanak, és nem hajlandók újrafogalmazni az egyetemi chartát és életbe ültetni a magyar kar létesítéséről szóló kormányhatározatot, az amúgy is megtépázott tekintélyű MOGYE-t újabb, akár végzetes károk érhetik. Véleményük szerint könnyen megeshet, hogy az egyetem külföldi diákok nélkül marad, hisz a nyugati fiatalok, kissé mélyebben a zsebükbe nyúlva, egy másik, biztonságosabb tanintézetet választanak a marosvásárhelyi helyett. Bár ez is rendkívül kellemetlen helyzetet idézne elő, ennél lényegesen nagyobb anyagi csapás is érheti az egyetemet, ha a tanügyminisztérium befagyasztja a finanszírozását. Hogy a két forgatókönyv közül melyik „lép életbe”, még nem tudni.

A törvénytelenül választott szenátus egyik magyar tagja, Gábos Grecu József szerint a magyar fél ne azoktól várja a megoldást, akikről mindegyre azt zengi, hogy illegitim módon képviselik az érdekeiket. „A jelenlegi szenátus állítólag nincs elismerve; akkor ne ettől a szenátustól várják a megoldást a magyar oktatók. A kormányhatározatot pedig léptesse életbe a magyarok szószólója, Szabó Béla” – szögezte le Gábos professzor.

Martonyi János magyar külügyminiszter bukaresti látogatása alkalmával a téma kapcsán úgy nyilatkozott: az elmúlt években a magyar–román kapcsolatok nagymértékben javultak, amit az is bizonyít, hogy az erdélyi magyarok visszafogott magatartást tanúsítottak, amíg békésen meg nem oldódott a MOGYE ügye. A külügyminiszter leszögezte: az új MOGYE-kar létrehozásában a magyar kormánynak is fontos szerepe volt.