Fotó: Hargita Megyei Tanács
Határozott és gyors fellépést kér a szakhatóságoktól az RMDSZ abban a hivatalos levélben, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető és Tánczos Barna szenátusi háznagy látott el kézjegyével. A levélben rávilágítanak az úzvölgyi magyar katonatemetőben nyugvó katonák sírjaira emelt betonkeresztek és emlékmű törvényellenes vonatkozásaira.
2019. május 02., 12:212019. május 02., 12:21
2019. május 02., 12:492019. május 02., 12:49
A szövetség csütörtöki hírlevelének tájékoztatása szerint a hivatalos megkeresés leszögezi, hogy a temető „felújítása” ellentmond a román törvényeknek és a Románia által elfogadott, a katonasírokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. „Mi több, az eljárás és a már elkészült építmények teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a temető területe Csíkszentmárton község tulajdonában van, így Dormánfalva község a tulajdonjog súlyos megszegése által építette fel a betonkereszteket” – fogalmazott Korodi Attila Hargita megyei képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője.
Az aláírók a levelet a védelmi, belügyi, közigazgatási és művelődési miniszterekhez, Hargita és Bákó megye prefektusához, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és Románia Számvevőszékének vezetőihez juttatták el, felkérve őket, hogy állítsák le az építkezést, amíg tisztázódik a helyzet, ezáltal megelőzve az etnikai feszültséget.
Kelemen Hunor, Korodi Attila és Tánczos Barna továbbá kifejti, hogy a magyar katonai sírokra épített, román katonáknak emléket állító betonkeresztek konfliktust gerjesztenek a román és a magyar közösségek között. A megkeresésben leszögezik: mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát.
Levélben kérte Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását.
Korodi Attila elmondta, hogy az 1968-as megyésítési törvény továbbra is Csíkszentmárton községhez sorolta Úzvölgye települést. A határvita onnan ered, hogy a Bákó megyei Dormánfalva község egy 2001-ben, a két megye kataszteri hivatalának vezetői között köttetett egyezségre hivatkozik, amely semmilyen más hivatal által nem volt megerősítve, ezáltal saját magának követeli a települést, míg Csíkszentmárton tulajdonjogát egy 2010-es kormányhatározat is megerősíti. „A betonkeresztek felállítása egyértelműen kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Meg lehetett volna találni a megoldást a román katonák emlékművére úgy, hogy az ne sértse a magyar katonák emlékét és a magyar közösség becsületét. Éppen ezért a helyzet inkább a magyar kegyeleti hely meggyalázásának, a magyar közösség ellen szervezett akciónak tűnik” – fogalmazott Korodi Attila.
Mint arról beszámoltunk, a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.
A Kárpátok gerincétől keletre, a Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás