Ezeket a pontosításokat tartalmazza a munka- és családügyi minisztérium tegnap közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezete, amelylyel a tárca eloszlatná a 2000/189-es számú jóvátételi törvény – és annak alkalmazási módszertana – körüli értelmezéseket és az ebbõl eredõ pereskedéseket. Törvény és értelmezése A tárca azután készítette el határozattervezetét, hogy egyre nyilvánvalóbbá vált: a kárpótlási jogosultságot elbíráló egyes megyei nyugdíjpénztárak, de a vitás eseteket tisztázó bíróságok és törvényszékek is eltérõ módon értelmezik a törvényt. Ilyen sajátos értelmezésként említik, hogy egyes fórumok szerint csak azoknak a román állampolgároknak jár jóvátétel, akik 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között a román közigazgatás alatt álló területre menekültek, illetve akiket ide telepítettek, vagy toloncoltak, mint például az 1940. augusztus 30-i, második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszatért Észak-Erdély román nemzetiségû lakói. Ellenben nem jogosultak kárpótlásra azok a román állampolgárok, akik román területrõl „a horthysta Magyarország által ideiglenesen megszállt területre\" költöztek át, mert „a román állam nem zaklatta állampolgárait etnikai alapon\". Utóbbiak közé tartoznak a második bécsi döntés után román közigazgatásban maradt Dél-Erdélybõl az õket ért nemzetiségi zaklatás miatt Észak-Erdélybe menekült magyarok, s akiknek a kárpótlási kérvényét sorozatosan elutasítják egyes megyei nyugdíjpénztárak. A legtöbb elutasítás Kolozs megyében fordult elõ. A nyugdíjpénztár elbírálóbizottsága ugyanis kitart amellett, hogy a kárpótlási törvény az 1940. szeptember 6. után Észak-Erdélybe berendezkedõ Horthy-adminisztrációról és az általa etnikai alapon meghurcoltak vagy zaklatottak kárpótlásáról rendelkezik, nem pedig azokról, akik Dél-Erdélybõl Észak-Erdélybe távoztak. A testület szerint a román közigazgatásba került magyarok Dél-Erdélybõl önszántukból távoztak Észak-Erdélybe; az 1940. szeptember 6-án berendezkedõ, Ion Antonescu tábornok vezette szélsõjobb katonai diktatúra, illetve a Románia 1944. augusztus 23-i átállását követõen hatalomra kerülõ Sãnãtescu-, majd Rãdescu-kormány nem zaklatta a nemzeti kisebbségeket. Az ilyen félreértelmezéseknek venné elejét, és legalább ötezer kérvényezõ vitás ügyét rendezné a kezdeményezés. A minisztérium szerint a meghurcoltatás ténye nem az érintett etnikai hovatartozásától, hanem annak állampolgárságától függ, „a jóvátétel tehát minden román állampolgárra érvényes, függetlenül attól, hogy a zaklatás a román állam területén vagy azon kívül történt\". Ugyanakkor az otthonról való „elmenekülés okát csak az adott idõszak valóságához mérten lehet értelmezni, miután közismertek a határmódosítások, Erdély egy részének Magyarországhoz való (vissza)csatolása nyomán végbement akkori etnikai zaklatások\". A legfelsõbb törvényszék nem elég? A kárpótlási törvény visszás alkalmazására korábban a legfelsõbb törvényszék is felfigyelt. Úgynevezett joggyakorlat-egyesítõ intézkedés keretében 2007. május 7-i – a Hivatalos Közlönyben 2007 decemberében megjelent – 41-es határozatában ugyanazt mondta ki, amit a határozattervezet. A testület azután döntött így, hogy az RMDSZ a diszkriminációellenes tanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a magyarokkal szemben diszkriminatív módon alkalmazzák a kárpótlási törvényt. „A legfelsõbb igazságszolgáltatási intézmény valamennyi részlegének együttes ülésén százhúsz bíró közösen hozta ezt a döntést, amelyhez minden hivatalnak kötelessége alkalmazkodni\" – mondta el a Krónikának a legfelsõbb bíróság sajtóirodájának munkatársa, Stelian Bodeanu írnok. Ennek ellenére az azóta eltelt idõszakban a Kolozs megyei nyugdíjpénztár álláspontja nem változott. Vasile Dolean igazgató akkor sok félreértést tisztázó, elõrelépést jelentõ határozatként értékelte a rendelkezést, de jelezte: alkalmazása további egyeztetések kérdése. „Éppen azért nyújtottuk be a kormányhatározat-tervezetet, hogy ha úgy tetszik, megerõsítést nyerjen a legfelsõbb törvényszék határozata\" – nyilatkozta a Krónikának Eckstein-Kovács Péter. Az RMDSZ-es szenátor és Máté András Levente képviselõ szerint erre azért van szükség, mert például Kolozs megyében elõfordult, hogy a nyugdíjpénztár semmibe vette a legfelsõbb semmítõszék közgyûlésének határozatát, és kénye-kedve szerint értelmezte a törvényt. A módosításban azt is kérték, hogy azok, akiket eddig minden szinten elutasítottak, újra kérvényezhessék a jogorvoslatot. Jóvátétel a szenvedésért A 2000/189-es törvény alapján az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között Romániában gettókba és lágerekbe hurcolt, lakóhelyükrõl eltávolított, fogva tartott, munkaszolgálatra kényszerített személyek; illetve az ún. halálvonat túlélõi, a nemzetiségi alapú gyilkosságok áldozatainak özvegyei ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátásra, évente egyszer díjmentes gyógyfürdõkúrára, hat távolsági utazásra, illetve díjmentes telefon-, rádió- és televízió-bérletre jogosultak. A meghurcoltatás tényét korabeli dokumentumokkal, végsõ esetben két tanú közjegyzõ elõtt tett nyilatkozatával lehet bizonyítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
Látogatottsági adatok