Ezeket a pontosításokat tartalmazza a munka- és családügyi minisztérium tegnap közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezete, amelylyel a tárca eloszlatná a 2000/189-es számú jóvátételi törvény – és annak alkalmazási módszertana – körüli értelmezéseket és az ebbõl eredõ pereskedéseket. Törvény és értelmezése A tárca azután készítette el határozattervezetét, hogy egyre nyilvánvalóbbá vált: a kárpótlási jogosultságot elbíráló egyes megyei nyugdíjpénztárak, de a vitás eseteket tisztázó bíróságok és törvényszékek is eltérõ módon értelmezik a törvényt. Ilyen sajátos értelmezésként említik, hogy egyes fórumok szerint csak azoknak a román állampolgároknak jár jóvátétel, akik 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között a román közigazgatás alatt álló területre menekültek, illetve akiket ide telepítettek, vagy toloncoltak, mint például az 1940. augusztus 30-i, második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszatért Észak-Erdély román nemzetiségû lakói. Ellenben nem jogosultak kárpótlásra azok a román állampolgárok, akik román területrõl „a horthysta Magyarország által ideiglenesen megszállt területre\" költöztek át, mert „a román állam nem zaklatta állampolgárait etnikai alapon\". Utóbbiak közé tartoznak a második bécsi döntés után román közigazgatásban maradt Dél-Erdélybõl az õket ért nemzetiségi zaklatás miatt Észak-Erdélybe menekült magyarok, s akiknek a kárpótlási kérvényét sorozatosan elutasítják egyes megyei nyugdíjpénztárak. A legtöbb elutasítás Kolozs megyében fordult elõ. A nyugdíjpénztár elbírálóbizottsága ugyanis kitart amellett, hogy a kárpótlási törvény az 1940. szeptember 6. után Észak-Erdélybe berendezkedõ Horthy-adminisztrációról és az általa etnikai alapon meghurcoltak vagy zaklatottak kárpótlásáról rendelkezik, nem pedig azokról, akik Dél-Erdélybõl Észak-Erdélybe távoztak. A testület szerint a román közigazgatásba került magyarok Dél-Erdélybõl önszántukból távoztak Észak-Erdélybe; az 1940. szeptember 6-án berendezkedõ, Ion Antonescu tábornok vezette szélsõjobb katonai diktatúra, illetve a Románia 1944. augusztus 23-i átállását követõen hatalomra kerülõ Sãnãtescu-, majd Rãdescu-kormány nem zaklatta a nemzeti kisebbségeket. Az ilyen félreértelmezéseknek venné elejét, és legalább ötezer kérvényezõ vitás ügyét rendezné a kezdeményezés. A minisztérium szerint a meghurcoltatás ténye nem az érintett etnikai hovatartozásától, hanem annak állampolgárságától függ, „a jóvátétel tehát minden román állampolgárra érvényes, függetlenül attól, hogy a zaklatás a román állam területén vagy azon kívül történt\". Ugyanakkor az otthonról való „elmenekülés okát csak az adott idõszak valóságához mérten lehet értelmezni, miután közismertek a határmódosítások, Erdély egy részének Magyarországhoz való (vissza)csatolása nyomán végbement akkori etnikai zaklatások\". A legfelsõbb törvényszék nem elég? A kárpótlási törvény visszás alkalmazására korábban a legfelsõbb törvényszék is felfigyelt. Úgynevezett joggyakorlat-egyesítõ intézkedés keretében 2007. május 7-i – a Hivatalos Közlönyben 2007 decemberében megjelent – 41-es határozatában ugyanazt mondta ki, amit a határozattervezet. A testület azután döntött így, hogy az RMDSZ a diszkriminációellenes tanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a magyarokkal szemben diszkriminatív módon alkalmazzák a kárpótlási törvényt. „A legfelsõbb igazságszolgáltatási intézmény valamennyi részlegének együttes ülésén százhúsz bíró közösen hozta ezt a döntést, amelyhez minden hivatalnak kötelessége alkalmazkodni\" – mondta el a Krónikának a legfelsõbb bíróság sajtóirodájának munkatársa, Stelian Bodeanu írnok. Ennek ellenére az azóta eltelt idõszakban a Kolozs megyei nyugdíjpénztár álláspontja nem változott. Vasile Dolean igazgató akkor sok félreértést tisztázó, elõrelépést jelentõ határozatként értékelte a rendelkezést, de jelezte: alkalmazása további egyeztetések kérdése. „Éppen azért nyújtottuk be a kormányhatározat-tervezetet, hogy ha úgy tetszik, megerõsítést nyerjen a legfelsõbb törvényszék határozata\" – nyilatkozta a Krónikának Eckstein-Kovács Péter. Az RMDSZ-es szenátor és Máté András Levente képviselõ szerint erre azért van szükség, mert például Kolozs megyében elõfordult, hogy a nyugdíjpénztár semmibe vette a legfelsõbb semmítõszék közgyûlésének határozatát, és kénye-kedve szerint értelmezte a törvényt. A módosításban azt is kérték, hogy azok, akiket eddig minden szinten elutasítottak, újra kérvényezhessék a jogorvoslatot. Jóvátétel a szenvedésért A 2000/189-es törvény alapján az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között Romániában gettókba és lágerekbe hurcolt, lakóhelyükrõl eltávolított, fogva tartott, munkaszolgálatra kényszerített személyek; illetve az ún. halálvonat túlélõi, a nemzetiségi alapú gyilkosságok áldozatainak özvegyei ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátásra, évente egyszer díjmentes gyógyfürdõkúrára, hat távolsági utazásra, illetve díjmentes telefon-, rádió- és televízió-bérletre jogosultak. A meghurcoltatás tényét korabeli dokumentumokkal, végsõ esetben két tanú közjegyzõ elõtt tett nyilatkozatával lehet bizonyítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok