Fotó: Nagy D. István
Elfogadhatatlannak tartják az egységes bértörvény egyes előírásait az egészségügyi alkalmazottak, akik jövő héttől nagyszabású tüntetéssorozatba kezdenek, ami akár általános sztrájkhoz is vezethet.
2018. március 12., 16:312018. március 12., 16:31
2018. március 12., 22:552018. március 12., 22:55
Tiltakozássorozatba kezdenek az egészségügyi alkalmazottak, akik több napon keresztül fognak tüntetni Bukarestben, és az általános sztrájk kirobbantását is kilátásba helyezték, amennyiben problémáikat nem oldja meg a kormány – erről hétfői ülésén döntött a Sanitas szakszervezet vezetősége. A legnagyobb egészségügyi érdekvédelmi tömörülés elnöke, Leonard Bărăscu azt nyilatkozta:
A tervek szerint március 20-án, 22-én, 27-én és 29-én az egészségügyi, a pénzügyi és a munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntetnek, április 25-én pedig nagyszabású utcai megmozdulásra kerül sor Bukarestben, amelyre mintegy 20 ezer résztvevőt várnak – írja a Mediafax hírügynökség.
Amennyiben ezt követően sem teljesítik követeléseiket, általános sztrájkot robbantanak ki, ehhez már elkezdték az aláírásgyűjtést. A Digi 24 hírtelevízió értesülései szerint minderről egyhangúlag döntött a Sanitas vezetőtanácsa.
Általános sztrájk kirobbantását sem tartják kizártnak a Sanitas szakszervezet vezetői, akik az egységes közalkalmazotti bértörvény okozta béregyenlőtlenségek miatt elégedetlenek.
„A kormány tagjai jól tennék, ha figyelmesen meghallgatnák kéréseinket, hiszen ők állították össze a kifogásolt törvényt” – hangsúlyozta Bărăscu.
amely egyrészt egyenlőtlenséget okoz az ágazatban, mivel nem ír elő arányos fizetésnövekedést minden alkalmazotti kategória számára. A Sanitas ugyanakkor kifogásolja, hogy a kórházakban a pótlékok aránya nem haladhatja meg az alapfizetés 30 százalékát, továbbá elfogadhatatlannak tartják, hogy a jogszabály nem ír elő nagyobb többletjuttatást azoknak, akik veszélyes körülmények között – például a TBC-beteggondozó osztályon – dolgoznak.
„Ezt a kiegészítést nem vagyunk hajlandóak elfogadni” – szögezte le a szakszervezeti elnök. Bărăscu azt is közölte: ma tárgyalni fognak az egészségügyi minisztérium illetékeseivel a pótlékokkal kapcsolatos kifogásaikról. A pótlékok 30 százalékos plafonálásával kapcsolatban Sorina Pintea egészségügyi miniszter korábban azt nyilatkozta: a kórházak saját forrásaikból igény szerint kiegészíthetik a többlejuttatásokat.
Általános sztrájk kirobbantását sem tartják kizártnak a Sanitas szakszervezet vezetői, akik az egységes közalkalmazotti bértörvény okozta béregyenlőtlenségek miatt elégedetlenek.
Iulian Pope, a Sanitas alelnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy
„Ebben az esetben a személyzet harmada fog dolgozni, és csak azokat a pácienseket fogadják, akiknek sürgősségi ellátásra van szükségük. Remélem, nem jutunk el odaáig. Az utolsó órában vagyunk, az egészségügyben mindenki elégedetlen” – hangsúlyozta Pope.
Noha Sorina Pintea február elején jelentős, 70 és 170 százalék közötti béremelést ígért március elsejétől az egészségügyben, a valóság árnyaltabb. Azt maga a tárcavezető is elismerte, hogy az egységes bértörvény révén az alkalmazottak mintegy 3 százalékának csökkenhet a juttatása.
A hangzatos ígéretek ellenére ráadásul továbbra sem tudni, pontosan mekkora összeget fognak kézhez kapni az egészségügyi alkalmazottak, a márciustól elvileg megemelt fizetések ugyanis csak áprilisban érkeznek meg, egyelőre pedig nem adták ki a törvény alkalmazási módszertanát. A Santias vezetői szerint az sem kizárt, hogy a bérkiegészítés csak papíron létezik.
Feltöltik a kanyaró elleni vakcina készletét
Öt gyógyszeripari céggel kötött keretszerződést az egészségügyi minisztérium a háromkomponensű – a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen védelmet nyújtó –, úgynevezett ROR-vakcina beszállítására, a megállapodás értéke eléri a 2,25 millió eurót (10,46 millió lej). A szerződést két évre kötötték, a költségeket pedig az állami költségvetésből és a szaktárca saját büdzséjéből állják – írja a News.ro hírügynökség.
A minisztérium tavaly júliusban hirdette meg a versenytárgyalást, akkor úgy becsülték, hogy a kiadások értéke 17 és 52 millió lej között lesz. A kiírás szerint a kormány 445 ezer és 1,34 millió adag közötti mennyiséget vásárolna a vakcinából. A liciten a Farmexim, az Europharm Holding, a Mediplus Exim, a Farmexpert DCI és a Pharmafarm céget is nyertesnek kiáltották ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!