Minden meghurcoltat kárpótolnak

Törvény és értelmezése

A legfelsőbb bíróság azután döntött így, hogy panaszok nyomán az RMDSZ a diszkriminációellenes tanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a magyarokkal szemben diszkriminatív módon alkalmazzák a kárpótlási törvényt. A legtöbb érintett Kolozs megyében él, ahol a nyugdíjpénztár jogosultságot megállapító bizottsága azzal utasítja el évek óta a magyarok legtöbbjét, hogy a 2000/189-es törvény csak az 1940. szeptember 6-a után Románia területén berendezkedett idegen rezsimekre – tehát a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdélyt irányító Horthy-adminisztrációra vonatkozik –, a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültekre nem. Magyarázatuk szerint a román közigazgatás alatt maradt Dél-Erdélyből a magyarok önszántukból távoztak Észak-Erdélybe, a vonatkozó időszakban a román hatóságok senkit sem zaklattak nemzetiségi alapon.

Nincs fellebbezés

A legfelsőbb bíróság sajtóirodájának munkatársa, Stelian Bodeanu írnok a Krónikának elmondta: a rendelkezés hatálybalépéséig akár két hónap is eltelhet. Ezalatt véglegesítik a bírák által aláírt szöveget, és közzéteszik a Hivatalos Közlönyben. A Krónika arra volt kíváncsi: van-e még helye fellebbezésnek, a nyugdíjpénztár felülbírálhatja-e a rendelkezést. „A legfelső igazságszolgáltatási intézmény valamennyi részlegének együttes ülésén százhúsz bíró közösen hozta ezt a döntést, amelyhez minden hivatalnak kötelessége alkalmazkodni” – szögezte le Stelian Bodeanu. A sajtóiroda munkatársai nem bocsátkoztak részletekbe arra vonatkozóan, hogy a már elutasított kérvényezők mit tehetnek a kárpótlás megszerzése érdekében. Mint mondták: ez csak a szöveg véglegesítése után derül majd ki.

A legfelsőbb bíróság rendelkezését Szőcs Sándor, a Kolozs megyei magyar érintettek ügyvédje és Vasile Dolean, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója is előrelépésnek tartja. „Ez a rendelkezés rendkívül nagy tekintéllyel esik latba mind az elbírálás alatt álló kárpótlási kérvények, mind a különböző szinteken zajló perek esetében” – értékelte lapunknak Szőcs. A Kolozs megyei magyar kérvényezők sokaságának jogi képviseletét felvállaló – és januártól májusig újabb közel harminc pert megnyert – kolozsvári ügyvéd szerint kormányhatározattal lehetne tisztázni, hogy a perüket már végleg elveszített ügyfelek kérhetik-e újra a jogorvoslatot. A Kolozs megyei nyugdíjpénztár igazgatója lapunknak elmondta: a legfelsőbb bíróság rendelkezése sok félreértést tisztáz. Hozzátette: a hét folyamán egyeztetnek a munkaügyi minisztérium és a nyugdíjpénztár országos vezetésével, hogy egységes álláspontot kialakítva alkalmazzák a rendelkezést. n Benkő Levente

Jóvátétel a szenvedésért

A 2000/189-es törvény alapján az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között Romániában gettókba és lágerekbe hurcolt, lakóhelyükről eltávolított, fogva tartott, munkaszolgálatra kényszerített személyek; illetve az ún. halálvonat túlélői, a nemzetiségi alapú gyilkosságok áldozatainak özvegyei ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátásra, évente egyszer díjmentes gyógyfürdőzésre, hat távolsági utazásra, illetve díjmentes telefon-, rádió- és televízióbérletre jogosultak. A meghurcoltatás tényét korabeli dokumentumokkal, végső esetben két tanú közjegyző előtt tett nyilatkozatával lehet bizonyítani.