Újabb fejezet a kísérleti évfolyam „kínzásában”: minden marad a régiben a kisérettségin?

A bizottság által megszavazott módosítás szövege úgy hangzik, hogy csak azok a diákok tesznek képességvizsgát a törvény által előírt módszer szerint, akik a 2020-2021-es tanévben kezdik az ötödik osztályt, és azok érettségiznek ennek alapján, tehát új módszer szerint, akik 2024-2025-ös tanévben kezdik a kilencedik osztályt. Természetesen erről még a plénumban is dönteni kell –

Kísérleti-áldozati évfolyam

A szülők a kiáltványban megfogalmazzák, hogy mennyire bizonytalan a helyzet az országos felmérő kapcsán, amit a hét éve folyamatban levő oktatási reform alapján első ízben a jövő tanév végén kell új módszer szerint megszervezni. Leírják, hogy nem ismert még a vizsga struktúrája, milyen tantárgyakból kell vizsgázni, miként értékelik a dolgozatokat, mit jelent a törvénycikkelyben szereplő „nemzetközi felmérések alapján” megfogalmazás, melyek a kompetenciák, amik mentén a dolgozatokat értékelik, milyen algoritmus szerint számolják be a vizsgaeredménybe a négy év általánosát.

Arra is kitérnek, hogy az elmúlt években nem valósult meg a transzdicplináris, vagyis egyszerre több tudományterületet érintő oktatás, erre már a következő másfél évben nincs lehetőség, másrészt a pedagógusokat sem képezték ki erre a módszertanra, sőt a tanterveket sem ez alapján állították össze. A kiáltványban leszögezik:

ők voltak az első előkészítő osztályos évfolyam, náluk kezdték bevezetni az új kerettantervet és tanterveket, de ez azzal járt, hogy gyakorlatilag egyetlen évben sem voltak tankönyveik. A kiáltványban azt is megfogalmazzák, hogy a diákok túlterheltek. A szülők éppen azt kérik, hogy mondjanak le a képességvizsga új módszerének bevezetéséről, alakítsák az iskolai programot a gyerekek igényei szerint: csökkentsék az óraszámot, és ennek megfelelően a tananyagot, biztosítsák az átlátható törvénykezést, amely lehetővé teszi a tervezést, és tegyék lehetővé, hogy a diák iskolai előremeneteléhez ne kelljen magánórákat igénybe venni. Kilátásba helyezik, hogy a bíróságon kérnek jogorvoslatot, beperelik az oktatási minisztériumot, amennyiben a kéréseiket nem rendezik.

korábban írtuk

Diáköröm helyett újabb káoszt okozhat a tanóraszám-csökkentés

A Krónika által megszólaltatott szakértők szerint nem kizárt, hogy elhalasztják a tanórák számának csökkentését előíró törvénymódosítás alkalmazását. Az újítás mindenképpen csak úgy valósítható meg, ha párhuzamosan csökkentik a tananyagot és az elvárásokat.

Várható volt a halasztás?

Valószínűleg minden marad a régiben, és a mostani hetedikes osztályosok ugyanúgy képességvizsgáznak, mint eddig a korábbi évfolyamok tanulói, véli Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak kifejtette,

Ugyanakkor rámutatott, hogy még semmi sem tisztázott, tehát a jövő tanév végén esedékes országosan egységes felmérőről nincsenek információk.

„Hét évvel ezelőtt még abban bíztunk, hogy a lányom évfolyama számára valóban elkezdődik az oktatási reform, ezért minden könnyebb, átláthatóbb lesz.

– mondta el lapunknak Klára, akinek hetedikes a kislánya. Rámutatott, gyereke idén heti két órával többet van iskolában, mint a tavalyi hetedikesek, hiszen már latint és informatikát is tanulnak. Másrészt aggasztó, hogy nem tudják, miből fognak majd vizsgázni nyolcadik osztály végén.

„Megnéztem a vonatkozó jogszabályt, abban az áll, hogy év közben angol nyelvből és informatikából vizsgáznak, a tanév végi megmérettetésen marad a román, a matematika és az anyanyelv, majd a társadalomtudomány és a természettudományok.

– részletezte az édesanya. A hetedikes Zsófit szintén nyomasztja a bizonytalanság, felidézte, az órákon gyakran előfordul, hogy a tanárok azt mondják: még nem tudjuk, miből fogtok vizsgázni.

korábban írtuk

Oktatási szakértő: nem igazodik a gyerek igényeihez az iskolai elvárás

A gyerek igényeit figyelmen kívül hagyja a merev, központosított romániai oktatási rendszer, ezért az iskolai évek során egyre inkább romlik a diákok teljesítménye – mondta el a Krónika által megkeresett oktatási szakértő.