A visszaszolgáltatást teljesen levette a napirendről a román állam, az utóbbi években már csak visszautasításról kaptak tájékoztatást
Fotó: Beliczay László
Pénteken tárgyalja a legfelsőbb bíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatására vonatkozó kérést. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint „csak az Úristenben bízhatunk”.
2018. október 11., 11:362018. október 11., 11:36
2018. október 11., 11:422018. október 11., 11:42
„Kötelességünk az utolsó pillanatig küzdeni, mindenbe belekapaszkodunk, de kevés a remény arra, hogy nekünk ad igazat a román igazságszolgáltatás” – mondta el a Krónikának Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke annak kapcsán, hogy pénteken tárgyalja a legfelsőbb bíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatására vonatkozó kérésüket.
„A Batthyáneum ügyét végleg elkaszálták, nagy változásra nem számíthatunk, mindig ugyanaz az érvelés, hogy a telekkönyvben mit írt. Csak az Úristenben bízhatunk!” – mondta a püspök. Kató Béla kérdésünkre kifejtette,
Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a Református Székely Mikó Kollégium restitúciójának ügyében péntekre kiírt legfelsőbb bírósági tárgyalás kapcsán kiadott közleményében emlékeztet: az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság az EREK restitúciós kérését 2016. április 21-én azzal az érveléssel utasította vissza, hogy a telekkönyvi nyilvántartásban a Református Székely Mikó Kollégium szerepel, azaz nem az Erdélyi Református Egyházkerület, így utóbbi nem jogosult az ingatlan visszaigénylésére, mert nem volt a tulajdonosa. A brassói ítélőtábla ezt a kérdést érdemben nem is tárgyalta, hanem azt mondta ki, hogy erről az iskoláról a református egyház lemondott a magyar állam javára, mert nem tudta azt fenntartani, és ezért az iskola épülete a román állam tulajdona.
„Az igazságszolgáltatás eljárása nagyon is aggályos: a perjog alapelveit megszegte az ítélőtábla, amikor a per során soha fel nem hozott érvek alapján döntött, hiszen a védekezés lehetőségét megszüntette. A református egyház Sepsiszentgyörgyön valóban átadott a XIX. század második felében egy elemi iskolát a városnak, de az nem a Református Székely Mikó Kollégium volt, a két intézménynek egymáshoz semmilyen köze sincs” – szögezik le a közleményben.
A Református Székely Mikó Kollégium soha nem volt az egyháztól elkülönült jogi személy, a református egyházi jog ezeket az iskolákat az egyház szervezetrendszeréhez tartozó, az egyház keretében működő, bizonyos szintű autonómiával rendelkező szervezetekként határozza meg – közölte az EREK. Rámutatnak: a telekkönyvezés pillanatában hatályos jog – az Osztrák–Magyar Monarchia Erdélyben hatályos joga – soha nem adott jogi személyiséget ezeknek az iskoláknak. Sőt az igazságügyminiszer Hivatalos Közlönyben megjelent, 1911-ből származó rendelete kijelenti, hogy
hivatalos értelmezését adva ennek a helyzetnek. A jogi személyekről szóló 1924. évi törvény szerint minden korábban létezett jogi személynek újra kellett regisztrálnia, amit a Református Székely Mikó Kollégium sem tett meg, mert nem volt külön jogi személyisége. A magánoktatásról szóló 1925. évi törvény pedig tételesen rögzítette, hogy a magániskoláknak, amilyen státussal a Református Székely Mikó Kollégium Romániában akkor működött, nincsen az alapító jogi személytől elkülönülő jogi személyisége. Ezért az államosítást is a református egyházzal szemben foganatosították:
Tornyosuló gondok. A Székely Mikó Kollégiumot visszaigénylő egyház nem bízik a román igazságszolgáltatásban
Fotó: Beliczay László
„Az egyház, mint tulajdonos, alkalmas volt, hogy az államosítást vele szemben rendeljék el, de a restitúcióra már nem alkalmas. Ahogy Románia megvalósította alapvető politikai céljait, a NATO- és az európai uniós csatlakozást, ahogy enyhült a külső nyomás, hogy a restitúciót jogállami módon rendezze az állam, úgy állt le a restitúció folyamata és úgy fordult át az ellentétébe: az államosítást védő, restitúciót megtagadó eljárásba. Ez a vallásszabadság elvével is ellentétes, mert az egyház – kisebbségi körülmények között nélkülözhetetlen – társadalmi funkcióinak ellátását akadályozza meg” – állapítják meg az egyházkerület képviselői.
Jelenleg a kommunista diktatúra visszaéléseinek helyrehozása leállt, mert a restitúciós bizottság és az igazságszolgáltatás a jogi problémák valós elemzése helyett csak arra keres mesterséges érveket, hogy a restitúciót megtagadja – szögezik le az EREK képviselői. A közleményben Kálvin Jánost idézik: „ha valakinek valamije van, az neki nemcsak úgy történetesen jutott osztályrészül, hanem a minden dolgok fenséges Urának osztogatásából; tehát senki birtokát gonosz fondorlattal úgy el nem tulajdoníthatjuk, hogy Isten elosztását meg ne sértenők”.
– mondják ki az egyházkerület vezetői.
Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége arra kéri tagjait, valamint mindazokat, akik a Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását jogtalannak és veszélyesen igazságtalannak tartják, hogy hordozzák imádságukban a pénteki tárgyalást. Pál apostollal vallják: „Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.” (Gal 5,5).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!