
Több székelyföldi nagyközség menekült meg a csődtől azt követően, hogy a július végi költségvetés-kiegészítés után a kormány átutalta az önkormányzatoknak azt a hiányzó összeget, amivel az év eleji elosztáskor megrövidítettek egyes településeket. Nem mindenki volt azonban ilyen szerencsés, Csíkmadaras és Csíkdánfalva például kénytelen az év elején kiosztott pénzekből boldogulni.
2015. augusztus 20., 17:152015. augusztus 20., 17:15
2015. augusztus 20., 17:372015. augusztus 20., 17:37
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány ettől az évtől megszabta a települések költségvetésének alsó határát, a községeknek legkevesebb 1,5 millió lejt irányzott elő, ám ha a település saját jövedelme meghaladta ezt az összeget, előfordult, hogy egyetlen vasat sem, vagy a megszokottnál sokkal kevesebbet kapott a központi költségvetésből.
Háromszéki szerencsések
Kovászna megyében az év elején huszonhat önkormányzatnak nőtt a büdzséje, ám tizenkilencnek, épp a legnagyobbaknak, ahol beruházások, fejlesztések voltak folyamatban, csökkent. Kovászna megyében Uzon, Zágon, Csernáton, Gelence is a fizetésképtelenség határára sodródott, folyamatosan kongatták a vészharangot, hogy az év második felétől kénytelenek lesznek lakatot tenni a községházára, ugyanakkor több más vidéki önkormányzat is anyagi nehézségekkel küzdött.
Az év első felében folyamatosan figyelmeztették a pénzügyminisztériumot, hogy költségvetés-kiegészítésre szorulnak ahhoz, hogy kihúzzák az év végéig. A büdzsékiegészítés utolsó pillanatban dobott mentőövet ezeknek a községeknek, megkapták a hiányzó összegeket, így a beruházásokat is folytatni tudják.
Gelencén az ivóvíz- vezeték kiépítését folytatják, Zágonban utat, hidat javítanak, törlesztik a pályázati önrészek révén felhalmozott adósságokat. Uzonban ezzel a kiegészítéssel tudták kiadni a községháza alkalmazottainak a júliusi béreket, az év végéig biztosítják a közvilágítást, de javításokra is futja.
„Az év eleji fejetlenséget bizonyítja a kialakult helyzet” – összegzett megkeresésünkre Tamás Sándor. A Kovászna megyei közgyűlés elnöke kifejtette, a kisebb községek jól jártak a költségvetés kiegyenlítésének idén megváltoztatott módszerével, és végül a költségvetés-kiegészítéssel a jól teljesítő, fejlődő önkormányzatok is megkapták a hiányzó pénzt. „Meg lehetett volna spórolni a féléves idegeskedést, bosszúságot, ha már az év elején minden település megkapja a pénzét a központi költségvetésből” – szögezte le az önkormányzati vezető.
Hargita megye: felemás helyzet
A Csíkszentdomokosnak szánt 1,6 millió lejes költségvetés-kiegészítésnek köszönhetően a Hargita megyei nagyközség is fedezni tudja hátralévő fenntartási költségeit. Ferencz Alajos polgármestertől megtudtuk, most azt az összeget kapták meg, amennyiből a korábbi években is boldogultak, illetve amire az év elején számítottak.
Meglátása szerint ez az összeg fedezni fogja az önkormányzat és intézményei további költségeit, és juthat kisebb beruházásokra is. Így futja egy községbeli utca aszfaltozására – ahol már teljesen befejezték a földalatti hálózatok kiépítését –, illetve folytathatják a mentőállomás körüli tér rendezését.
Csíkkarcfalvának eközben mindössze 100 ezer lejt utalnak, ami Gábor Tibor polgármester szerint a költségvetésben lévő „kisebb lyukak” pótlására lesz elegendő. Az elöljáró elmondása szerint a LEADER Egyesülethez leadott nyertes pályázataik önrészének kifizetésére biztosan fordítanak majd, illetve minden pluszpénzt a községi utakra költenek. Csíkszentdomokoshoz hasonlóan Karcfalva is az utólag kiutalt pénzösszeg által a korábbi évekhez hasonló összegből boldogulhat.
Bőjte Csongor Ernő, Csíkdánfalva polgármestere ezzel szemben érdeklődésünkre arról számolt be, hogy a helyi önkormányzatnak az év elején kapott összegből kell gazdálkodnia, mivel a költségvetés-kiegészítésből ők nem részesülnek, pedig az egy évvel korábbi költségvetésükhöz képest idén 30 ezer lejjel kaptak kevesebb pénzt, így a korábbi évek tartalékait is felhasználva tudják az elkezdett munkálataikat folytatni, illetve intézményüket fenntartani.
Csíkmadaras önkormányzata sem kell újratárgyalnia költségvetését, ugyanis ezzel az alkalommal nekik sem jutott a közösből – számolnak be az önkormányzat honlapján. Mint írják, az már korábban felmerült, hogy a költségvetés-kiegészítés során azokat a településeket részesítik majd előnyben, amelyeket kellemetlenül érintett az év eleji pénzelosztás.
Csíkmadarasnak a jövedelmi adóból például a múlt esztendei 191 ezer lejhez képest ez év első hónapjaiban 201 ezer lejt osztott ki a kormány. Annál sokkal jelentősebb növekedést tapasztaltak az áfavisszaosztások terén: itt a 2014-ben kapott 317 ezer lejhez képest ezúttal 679 ezer lej érkezett a község számlájára.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!