
Fotó: Iochom Zsolt
Egyedülálló műemlékvédelmi stratégiát dolgozott ki a Hargita megyei önkormányzat: a 2023-ig megvalósítandó, a műemlékek megőrzését, fenntartását és helyreállítását célzó projekteket tartalmazó dokumentumot kedden mutatták be Csíkszeredában.
2015. február 24., 19:452015. február 24., 19:45
Borboly Csaba megyei tanácselnök elmondta: a stratégia kidolgozását egyéves előkészítő munka előzte meg, a munkaterv megvalósítása pedig azért is volt különösen fontos, mert az európai uniós pályázatoknál előnyt jelent az egységes stratégia. Az elképzelésekre a szakminisztérium is rábólintott, a megyei önkormányzat pedig legutóbbi ülésén fogadta el.
Tövissi Zsolt csíkszeredai építész, a műemlékvédelmi stratégia kidolgozója kifejtette: a dokumentum két nagy fejezetből áll, egyrészt bemutatja a megye műemlékeit és azok állapotát, a második részében pedig a rövid és hosszú távú – a karbantartást, helyreállítást és hasznosítást szorgalmazó – célokat fogalmazza meg.
A projekt a tervezett munkálatok becsült költségeit is tartalmazza. Hargita megyében 740 műemléket tartanak nyilván, Tövissi szerint azonban ezek csak a „piramis csúcsát” jelentik, hiszen számos értékes táj- és falukép, faluszerkezet van még a megyében, amelyek – bár műemlék jelentőségűek –, nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban.
A megyei műemlékek 20 százaléka országos, 80 százaléka pedig helyi érdekeltségű. Legnagyobb részük, közel 50 százalékuk az egyház tulajdona, 36 százalék magánkézben van, a fennmaradó részért pedig a közösségek, helyi önkormányzatok felelnek. Hargita megyében a műemlékek többsége templom, de a státust székely kapuk és keresztek is kiérdemelték, Csíkszeredában például műemlék épület a Márton Áron Gimnázium épülete és az igazságügyi palota épülete.
A stratégiai célok elérésére több programcsomagot állított össze Tövissi. A szakember szerint fontos a műemlékek leltározása, feltárása és állapotuk folyamatos felmérése, emellett szükség lenne egy sürgősségi alap létrehozására, amelyből a halaszthatatlan beavatkozásokat, például a cserepek kicserélését finanszíroznák.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!