Mennyit kell fizetni Erdélyben, hogy idegenek mellett dolgozhassunk? Betekintést nyújtunk a coworking terek világába

Egyes esetekben az iroda nem csak helyet ad, hanem egyfajta vállalkozói inkubátorházként is funkcionál, de vannak esetek, hogy az irodafunkció jógaközponttal vagy épp vallásos gyülekezeti térrel ötvöződik. Az ilyen terek nagyon népszerűek azokban az ázsiai országokban, ahol jellemzően nagyon szűkösen élnek az emberek, kicsik a lakások. Kínában, Vietnámban, Szingapúrban, sőt Afrikában is nagyon kedveltek, főleg azokon a helyeken, amelyek gazdaságilag nem túl sikeresek, ahol nincsenek a nagy cégeknek székhelyei, irodaházai, de egyre több szabadúszó, kreatív szakmában dolgozó tevékenykedik, akinek szüksége van jól felszerelt irodára.

Az ilyen jellegű terek esetében mondhatni alapkövetelmény, hogy rendelkezzenek megfelelő irodai infrastruktúrával, azaz biztosítva legyen a jó internetkapcsolat, nyomtatási, szkennelési, esetleg faxolási lehetőség. Az ott dolgozók számára legyenek alapvető irodai fogyóeszközök a papírtól az iratlefűzőn át a flipchart tábláig, illetve ma már az is alapszolgáltatásnak számít, hogy az iroda az ott dolgozók rendelkezésére bocsájt nem csak közösségi tereket, hanem megbeszélésekre, interjúkra, privát megbeszélésekre alkalmas termeket is. Bár nem minden esetben van így, a helyek gyakran rendelkeznek közösségi konyhával, bármely ott dolgozó által használható kávéfőzővel, vízautomatával, és így tovább. Ha egy közösségi irodában például korlátlan a kávé- és teafogyasztás, akkor annak költségeit általában „beépítik” a bérleti díjba, hiszen természetesen ezeknek a szolgáltatásoknak ára van. Az árak a kínált szolgáltatásoktól, illetve lehetőségektől, az iroda méretétől és elhelyezésétől is függenek.

A legtöbb ilyen irodában bérletet lehet váltani kisebb vagy nagyobb asztalra, illetve vannak olyan bérletek, amelyek akár képzésekre, előadásokon való részvételre is feljogosítanak. Általában havibérletes rendszerrel működnek a terek, de akad, ahol van éves és heti bérlet is, illetve felárért egy konkrét helyet vagy asztalt is le lehet foglalni hosszútávon.

Többen egyébként a koronavírus-járvány nyomán választották ezt a modern megoldást, ugyanis sokaknak megszűnt a fizikai munkahelye, miután munkaadójuk megtapasztalta, hogy „fölösleges” irodabérlésre költenie, hiszen az alkalmazottak otthonról is tudnak dolgozni. A közösségi munkahelyek azoknak kínálnak opciót, akiknek az otthonukban nincs hely, lehetőség a munkához, esetleg azt érzik, hogy az otthoni munkavégzés ingerszegény. Másfelől épp az a lehetőség, hogy akár csak egy napra is lehet helyet bérelni, praktikus lehet azok számára is, akik a hónap legtöbb napján jól „elvannak” otthon, ám egy-egy megbeszélés, gyűlés miatt szükségük van egy hivatalos(abb) térre.

Sok ilyen tér éjjel-nappal használható, azaz éjjeli baglyoknak is ideális, illetve zárható szekrényeket is kínálnak, hogy a személyes tárgyakat ne kelljen mindennap hazahordozni; sőt akad, ahol edzőterem is található.

Vannak olyan coworking irodák, amelyeket egy-egy magánvállalkozó alapított, és olyan is, amelyek nemzetközi hálózatok részét képezik. Például a világ legnagyobb, coworking tereket működtető cégének számító Regus több irodával is jelen van Romániában: Bukarestben, Brassóban, Kolozsváron.

A coworking terek, irodák elsősorban abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy az ember társas lény, jobban érzi magát embertársai között, mint egyedül egy irodában vagy az otthonába zárkózva. És a feltevés beigazolódni látszik, hisz évről-évre egyre többen választják ezt a munkastílust. Tény ugyanakkor, hogy nem minden munkával egyeztethető össze, illetve nem mindenki zsebére szabták, de milliók esküsznek rá a világon, hogy ez a boldog munkavégzés egyik útja.