Fotó: Clujhub
Az angol kifejezéssel coworking space-eknek nevezett helyek olyan terek, ahol tulajdonképpen ismeretlen emberek dolgoznak nem együtt, hanem egymás mellett. Az amerikai munkavégzési forma, stílus, a coworking Erdélyben csak az elmúlt években terjedt el, de ma már ezrek választják a hangulatosan, összkomfortosan kialakított közös tereket. Utánajártunk, melye az előnyei és a hátrányai az egyre divatosabb közös irodáknak.
2024. április 02., 19:072024. április 02., 19:07
A coworkingnak immár két évtizedes múltja van, a hírhedten innovatív és fiatalos Google vállalat egyik sztárprogramozója hozta létre az első olyan irodát 2005-ben, mely lehetőséget adott ismeretleneknek arra, hogy egymás mellett dolgozzanak. Az Egyesült Államokban mára teljesen elfogadottnak és hétköznapinak számít ez a munkavégzési stílus, bár a kezdeti őrület, mely övezte, kicsit alábbhagyott.
Egyes esetekben az iroda nem csak helyet ad, hanem egyfajta vállalkozói inkubátorházként is funkcionál, de vannak esetek, hogy az irodafunkció jógaközponttal vagy épp vallásos gyülekezeti térrel ötvöződik. Az ilyen terek nagyon népszerűek azokban az ázsiai országokban, ahol jellemzően nagyon szűkösen élnek az emberek, kicsik a lakások. Kínában, Vietnámban, Szingapúrban, sőt Afrikában is nagyon kedveltek, főleg azokon a helyeken, amelyek gazdaságilag nem túl sikeresek, ahol nincsenek a nagy cégeknek székhelyei, irodaházai, de egyre több szabadúszó, kreatív szakmában dolgozó tevékenykedik, akinek szüksége van jól felszerelt irodára.
Fotó: Exponential
Kelet-Európában – így Romániában, Erdélyben is – az elmúlt években kezdett népszerű válni a közösségi tér, illetve ezt a munkavégzési módot kedvelik a digitális nomádok is. Informatikusokról, designerekről, közösségimédia-szakértőkről van szó, akik a világot járva dolgoznak, mert munkájuk nem köti őket helyhez, jelenlétük pedig egyre természetesebb az olyan erdélyi nagyvárosokban is, mint a gyakran regionális IT-központként emlegetett Kolozsvár. A Nomadlist éppen a digitális nomádok számára igyekszik összesíteni, hogy a világ egyes városai mennyire ideálisak – többek között a bérezés, de az internetkapcsolathoz való hozzáférés, annak gyorsasága szempontjából is vizsgálva – az ilyen típusú munkavégzők számára.
Az ilyen jellegű terek esetében mondhatni alapkövetelmény, hogy rendelkezzenek megfelelő irodai infrastruktúrával, azaz biztosítva legyen a jó internetkapcsolat, nyomtatási, szkennelési, esetleg faxolási lehetőség. Az ott dolgozók számára legyenek alapvető irodai fogyóeszközök a papírtól az iratlefűzőn át a flipchart tábláig, illetve ma már az is alapszolgáltatásnak számít, hogy az iroda az ott dolgozók rendelkezésére bocsájt nem csak közösségi tereket, hanem megbeszélésekre, interjúkra, privát megbeszélésekre alkalmas termeket is. Bár nem minden esetben van így, a helyek gyakran rendelkeznek közösségi konyhával, bármely ott dolgozó által használható kávéfőzővel, vízautomatával, és így tovább. Ha egy közösségi irodában például korlátlan a kávé- és teafogyasztás, akkor annak költségeit általában „beépítik” a bérleti díjba, hiszen természetesen ezeknek a szolgáltatásoknak ára van. Az árak a kínált szolgáltatásoktól, illetve lehetőségektől, az iroda méretétől és elhelyezésétől is függenek.
A legtöbb ilyen irodában bérletet lehet váltani kisebb vagy nagyobb asztalra, illetve vannak olyan bérletek, amelyek akár képzésekre, előadásokon való részvételre is feljogosítanak. Általában havibérletes rendszerrel működnek a terek, de akad, ahol van éves és heti bérlet is, illetve felárért egy konkrét helyet vagy asztalt is le lehet foglalni hosszútávon.
Többen egyébként a koronavírus-járvány nyomán választották ezt a modern megoldást, ugyanis sokaknak megszűnt a fizikai munkahelye, miután munkaadójuk megtapasztalta, hogy „fölösleges” irodabérlésre költenie, hiszen az alkalmazottak otthonról is tudnak dolgozni. A közösségi munkahelyek azoknak kínálnak opciót, akiknek az otthonukban nincs hely, lehetőség a munkához, esetleg azt érzik, hogy az otthoni munkavégzés ingerszegény. Másfelől épp az a lehetőség, hogy akár csak egy napra is lehet helyet bérelni, praktikus lehet azok számára is, akik a hónap legtöbb napján jól „elvannak” otthon, ám egy-egy megbeszélés, gyűlés miatt szükségük van egy hivatalos(abb) térre.
Fotó: Clujhub
Fontos megjegyezni, hogy elsősorban az Egyesült Államokban, illetve a nyugat-európai országokban már külön kategóriát képeznek azok a kávéházak, melyek „nyitottak” a munkavégzésre, azaz lehet internetezni, telefont, laptopot feltölteni, órákat ott üldögélni, miközben senki nem garantálja a csendet és nyugalmat.
A Kolozsvár nyújtotta széles választék közepette találunk egész kicsi, illetve nagy közösségi tereket is, olyanokat, amelyek nem csak asztalokat, hanem egész irodákat is kínálnak. Természetesen az ilyen terek hangulata is eltérő. Például a kincses város központjában található Exponential Transylvania fiatalos, vidám berendezésű, otthonos teret biztosít, míg mondjuk az Optimal Office határozottan formális, hagyományos irodaházra emlékeztet. A Clujhub a város egyik legnagyobb cowork space-e 380 hellyel, melyek közül a legtöbb nagy nyílt terekben találhatók.
Sok ilyen tér éjjel-nappal használható, azaz éjjeli baglyoknak is ideális, illetve zárható szekrényeket is kínálnak, hogy a személyes tárgyakat ne kelljen mindennap hazahordozni; sőt akad, ahol edzőterem is található.
Vannak olyan coworking irodák, amelyeket egy-egy magánvállalkozó alapított, és olyan is, amelyek nemzetközi hálózatok részét képezik. Például a világ legnagyobb, coworking tereket működtető cégének számító Regus több irodával is jelen van Romániában: Bukarestben, Brassóban, Kolozsváron.
A coworking terek, irodák elsősorban abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy az ember társas lény, jobban érzi magát embertársai között, mint egyedül egy irodában vagy az otthonába zárkózva. És a feltevés beigazolódni látszik, hisz évről-évre egyre többen választják ezt a munkastílust. Tény ugyanakkor, hogy nem minden munkával egyeztethető össze, illetve nem mindenki zsebére szabták, de milliók esküsznek rá a világon, hogy ez a boldog munkavégzés egyik útja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!