
Mintegy kéttucatnyi cigány tölti a szabad ég alatt éjszakáit péntektől, miután egy jogerős bírósági végzést követően kilakoltatták őket Csíkszentkirály központjában található otthonukból.
2013. augusztus 20., 22:342013. augusztus 20., 22:34
2013. augusztus 20., 22:342013. augusztus 20., 22:34
A szóban forgó kilencáras területet régi tulajdonosának örököse igényelte vissza. A helyi polgármesteri hivatal keresi a megoldást a fedél nélkül maradottak elhelyezésére. Rostás János, a Pro-Europa Romapárt Hargita megyei fiókjának alelnöke a helyszínen elmondta, a Duna utcai cigánytanya öt házából lakoltattak ki hat családot.
„Mindenkinek ide szól a személyi igazolványa, a házak lakóinak mindegyike itt született. Most az sincs, ahol főzzenek\" – panaszolta Rostás, aki szerint sok gyerek is lehetetlen helyzetbe került a kilakoltatás miatt. Gráncsa János, a cigányok helyi vajdája szerint a házakat több mint hat évtizeddel ezelőtt építette édesapja, a villanyt is ő vezettette be a telekre. „Ha nem az övé lett volna a telek, akkor hogy épített volna rá?\" – tette fel a kérdést a vajda. Elmondása szerint a telek tulajdonjogának megállapítása érdekében a bírósághoz is fordultak, a pert azonban elveszítették.
A cigányok helyi vezetője úgy fogalmazott, a kilakoltatást követően a község polgármestere ígéretett tett arra, hogy új telket keresnek az utcára került cigányok számára. „Már több éve figyelmeztettük az ottlakókat, hogy előbb-utóbb sor kerül a kilakoltatásra\" – vázolta a helyzetet Székely Ernő. Csíkszentkirály polgármestere elmondta, a volt termelőszövetkezet épületével átellenben található kilencáras területet az egykori tulajdonos örököse igényelte vissza.
„Többször felszólítottuk az érintetteket, tegyenek le írásos kérést hozzánk, mely révén jelzik abbeli szándékukat, hogy más területre költöznének\" – magyarázta a községvezető. Székely hangsúlyozta, javasolták a tisztázott tulajdonjoggal rendelkező cigányoknak, hogy fogadják be házaikba a hajlék nélkül maradottakat, ám azok hallani sem akartak erről. A polgármestertől megtudtuk, a mostani kilencáras terület tőszomszédságában található, hasonló méretű telek esetében is hasonló eljárásra kerülhet sor a jövőben, hiszen annak tulajdonjoga is tisztázandó. „Keressük a megoldást a kialakult helyzetre, a prefektúra segítségét is igényelni fogjuk\" – mondta.
RÉDAI BOTOND
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
szóljon hozzá!