Megünnepelték a 400 éves Marosvásárhelyt – csak románul

A rendezvényen főleg vásárhelyi közéleti személyiségek, tisztségviselők, intézményvezetők és az egyházak képviselői vettek részt, román és magyar anyanyelvűek egyaránt.

A műsorvezetői teendőket ellátó Ioan Chiorean magyarul is köszöntötte a résztvevőket, majd a város történelmének fontos mozzanatait foglalta össze. Mint hangsúlyozta, 1601-ben a császári zsoldosok felégették a várost, amiért a helybeliek Mihai Viteazul mellett álltak ki, ezt következően azonban „példaértékű összefogással, harmonikus, multikulturális légkörben” kezdődött el a település újjáépítése.

Dorin Florea polgármester a „Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim” köszöntését követően román nyelven elmondta, a város múltjára mindenkinek büszkének kell lennie, Marosvásárhely pedig kiváló adottságokkal rendelkezik, és hangsúlyozta, nem szabad hagyni, hogy a megyeszékhely „középszerű cirkuszok, konfliktusok” helyszíne legyen.

Pál-Antal Sándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja magyarul elmondta, hogy a Bethlen-féle latin nyelvű dokumentum tartalmát fogja ismertetni – románul. Mint mondta, a korábban a Forum Siculorum nevet viselő település 1616. április 29-étől vette fel a Marosvásárhely nevet. A város közigazgatását az új státuszhoz kellett igazítani (Kolozsvár mintájára szervezték át), a gazdasági fellendülés pedig lakosságnövekedéssel járt, olyannyira, hogy a 18. század végére a történelmi Erdély ötödik legnagyobb településévé nőtte ki magát.

Az előadások után Dorin Florea két marosvásárhelyi fiatalnak adta át a Gratitudinae Urbi elismerést. Díjat kapott a városházától az Amerikában élő, politikatudományokból és idegen nyelvekből diplomázott Laura Pop, valamint Nagy Zoltán Gergely természetfotós, akinek munkásságát a Marosvásárhelyi Fotóklub elnöke, Both Gyula románul méltatta.