2012. október 24., 06:412012. október 24., 06:41
A felújított síremlék, valamint az emlékplakett ünnepélyes avatásán Török Bálint szamosújvári RMDSZ-es alpolgármester elmondta, noha két külön eseményről van szó, ezeket összeköti, hogy Rózsa Sándor és Pongrátz Gergely is forradalmár volt: előbbi az 1848-as események résztvevőjeként, utóbbi pedig 1956-ban a Corvin-közi szabadságharcosok egyik főparancsnokaként.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese hangsúlyozta, Rózsa Sándor móriczi értelemben vett ellenállásának követendő példa kell lennie, megmaradásra kell ösztönöznie a magyarságot. Rózsa Sándor felújított síremléke az átadását követően a résztvevők átvonultak az örmény katolikus temetőbe, ahol felavatták az emlékplakettet. Pongrátz Gergelyt méltatva Békefi Annamária, Magyarország kolozsvári konzulja úgy fogalmazott, 1956 a dicsőség mellett gyászos fájdalommal is járt. „A külföld érdektelensége mellett pedig a magyar nép megmutatta, hogy harcolni tud szabadságáért, Pongrátz pedig az akkori erdélyi események egyik fontos szereplője volt” – hangsúlyozta a konzul.
Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: véletlen egybeesés, hogy a legendás betyár síremlékét is október 23-án avatták fel. „Sikerrel vettünk részt a magyar külügyminisztérium pályázati kiírásán, az átadási határidő pedig pont október végére esett. A város idegenforgalmi nevezetességének számító síremlék felújítása 820 ezer forintba került, Magyarország külügyminisztériuma 700 ezer forinttal járult hozzá ennek sikeréhez” – magyarázta kérdésünkre Balázs-Bécsi Attila. Mint részletezte, először Rózsa Sándor egyik leszármazottja állított emléket elődjének, majd Gabányi János helytörténész állíttatott közadakozásból beton sírkövet 1977-ben, később 1996-ban a helyi RMDSZ és a református egyház hozta rendbe a sírhelyet. A mostani felújítás során 19. századbeli kovácsoltvas kerítéssel vették körbe Rózsa Sándor végső nyughelyét.
| Rózsa Sándor 1813. július 13-án született Röszkén. Lopás miatt már 23 éves korában a szegedi börtönbe került. 1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták. Ezt követően rablásért több ízben lecsukták, ennek ellenére komoly népszerűségre tett szert a nép körében, amiért kizárólag csak a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt. Korabeli források szerint a zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Neki köszönhetően nyerte el ma használatos értelmét a betyárbecsület kifejezés is. Rózsa Sándor 1873. május 5-én került Szamosújvárra, az 1267. törzskönyvi számon tartották fogva. A börtönben szabóság, illetve később gyengesége miatt harisnyakötés volt a munkája. 1878. november 22-én halt meg gümőkórban (TBC) a szamosújvári fegyházban. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok