2012. október 24., 06:412012. október 24., 06:41
A felújított síremlék, valamint az emlékplakett ünnepélyes avatásán Török Bálint szamosújvári RMDSZ-es alpolgármester elmondta, noha két külön eseményről van szó, ezeket összeköti, hogy Rózsa Sándor és Pongrátz Gergely is forradalmár volt: előbbi az 1848-as események résztvevőjeként, utóbbi pedig 1956-ban a Corvin-közi szabadságharcosok egyik főparancsnokaként.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese hangsúlyozta, Rózsa Sándor móriczi értelemben vett ellenállásának követendő példa kell lennie, megmaradásra kell ösztönöznie a magyarságot. Rózsa Sándor felújított síremléke az átadását követően a résztvevők átvonultak az örmény katolikus temetőbe, ahol felavatták az emlékplakettet. Pongrátz Gergelyt méltatva Békefi Annamária, Magyarország kolozsvári konzulja úgy fogalmazott, 1956 a dicsőség mellett gyászos fájdalommal is járt. „A külföld érdektelensége mellett pedig a magyar nép megmutatta, hogy harcolni tud szabadságáért, Pongrátz pedig az akkori erdélyi események egyik fontos szereplője volt” – hangsúlyozta a konzul.
Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: véletlen egybeesés, hogy a legendás betyár síremlékét is október 23-án avatták fel. „Sikerrel vettünk részt a magyar külügyminisztérium pályázati kiírásán, az átadási határidő pedig pont október végére esett. A város idegenforgalmi nevezetességének számító síremlék felújítása 820 ezer forintba került, Magyarország külügyminisztériuma 700 ezer forinttal járult hozzá ennek sikeréhez” – magyarázta kérdésünkre Balázs-Bécsi Attila. Mint részletezte, először Rózsa Sándor egyik leszármazottja állított emléket elődjének, majd Gabányi János helytörténész állíttatott közadakozásból beton sírkövet 1977-ben, később 1996-ban a helyi RMDSZ és a református egyház hozta rendbe a sírhelyet. A mostani felújítás során 19. századbeli kovácsoltvas kerítéssel vették körbe Rózsa Sándor végső nyughelyét.
| Rózsa Sándor 1813. július 13-án született Röszkén. Lopás miatt már 23 éves korában a szegedi börtönbe került. 1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták. Ezt követően rablásért több ízben lecsukták, ennek ellenére komoly népszerűségre tett szert a nép körében, amiért kizárólag csak a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt. Korabeli források szerint a zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Neki köszönhetően nyerte el ma használatos értelmét a betyárbecsület kifejezés is. Rózsa Sándor 1873. május 5-én került Szamosújvárra, az 1267. törzskönyvi számon tartották fogva. A börtönben szabóság, illetve később gyengesége miatt harisnyakötés volt a munkája. 1878. november 22-én halt meg gümőkórban (TBC) a szamosújvári fegyházban. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok