Megújul a Mikó-vár

Mint arról beszámoltunk, a több száz éves épület felújítását kora tavasszal kezdték el, azután, hogy többéves huzavonát követően januárban a művelődési tárca több mint 7 millió lejes támogatást hagyott jóvá a restaurálásra. A felújítás várhatóan 24 hónapot vesz igénybe. A munkálatok első részeként a tetőszerkezetet cserélték le Szerbiában gyártott, műemlékbarát cserepekre, majd a sérült tartógerendákat cserélték ki, továbbá felújították a kéményeket is. Sikerült ugyanakkor kicserélni a nyílászárók 98 százalékát fából készült hőszigetelő, ütésálló, rejtett vasazattal készült ablakokra, emellett egy új, modern villámhárító rendszert is kapott a Mikó-vár. A kőművesmunka kapcsán Gyarmati elmondta, az épület vakolatát kívül-belül teljesen eltávolítják, ami által egy „műemlékbarátabb” falaspektust fog látni az odalátogató közönség. Elkészült ugyanakkor a csatornázás, kicserélték az édesvíz-bekötéseket is, valamint elkezdték a villanyhálózat cseréjét is.

„A legnagyobb örömre a Mikó-vár fűtésrendszerének felújítása ad okot, hiszen azt legutóbb az 1970-es évek elején cserélte ki a távhőszolgáltató” – mutatott rá az igazgató az egyik legnagyobb megvalósításra, amelynek révén önálló hőközpontot kapott az ingatlan. „Mi tudjuk szabályozni a fűtést, ami így az épület minden helyiségében működhet, azonban vannak termek, ahol alacsonyabb, van ahol magasabb hőmérsékleti értékekre van szükség, így ezt is mi állíthatjuk be” – lelkesedett Gyarmati Zsolt. A jövőbeni tervek kapcsán elmondta, a tél folyamán kialakítják a belső munkafrontokat, így sor kerül majd a padlózat cseréjére is, amire nagy szükség lesz főként a földszinten, hiszen sok helyen nem lehet tudni, mi van a padló alatt. Az épület a végső színét tavasszal fogja megkapni, és addig kamerákat és biztonsági rendszert szeretnének elhelyezni az egész épületben.  Kósa Béla művészettörténész néhány érdekes felfedezésről számolt be.

Mint rámutatott, nagy segítségére voltak a felújításban részt vevő kőművesek, akik óvatosan fejtették le a néhány évtizedes vakolatot a falakról, megóvva így az épület múltját kirajzoló nyomokat. A művészettörténész ugyanakkor rámutatott, összesen négy nagyobb korszakra bontható a Mikó-vár története: az építéstől 1661-ig, amíg főúri kastély volt, 1661–1700-as évekig, amikor gazdátlan volt az épület és romosodott, 1716–1970-ig, amikor nagyrészt katonai funkciót töltött be, majd 1970-től napjainkig, amióta az épület legnagyobb részében a múzeum működik. A felújítás nyomán felfedeztek különböző lőréseket, illetve két olyan helyiséget is, ami valaha kápolna volt, illetve különböző falba vésett neveket, dátumokat is, amelyek valószínűleg akkor kerültek oda, amikor az épület gazdátlanul állt.

A Csíki Székely Múzeum állandó vártörténeti kiállítással készül, amelyet a tervek szerint idén novemberben nyitottak volna meg, azonban Gyarmati szerint a „kis projekt”, vagyis a kiállítás nagymértékben összefügg a „nagy projekttel”, azaz a felújítással, így a nagy projekt tempójának függvényében tudnak haladni a kis projekttel is. A becslések szerint jövő tavasszal nyitják meg a vártörténeti kiállítást.