
A kép illusztráció
Fotó: Monsson.eu
Nem kezdhették meg az Európa legnagyobb napelemparkjaként beharangozott fotovoltaikus park építését az Arad megyei Ottlaka és Nagypél területén, mert a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt, mondván, hogy természetvédelmi területre épülne a több mint ezer hektáros létesítmény. Az 1044 MW teljesítményű rendszer idén decemberben kellett volna megkezdje a „termelést”.
2024. október 22., 14:022024. október 22., 14:02
2024. október 22., 15:232024. október 22., 15:23
Több mint három évvel ezelőtt, 2021 februárjában jelentették be, hogy egy – akkor még meg nem nevezett – befektető közel 800 millió eurós beruházással 1064 hektáros napelemparkot kíván létesíteni az Arad megyei Ottlaka (Grăniceri) és Nagypél (Pilu) közigazgatási területein, a román–magyar határ közelében. A fotovoltaikus parkot, amelynek a teljesítménye több mint ezer MW, mezőgazdasági szempontból nem vagy alig használt területen építenék meg, és a kezdeményezők szerint fontos szerepe lesz Románia energiaelőállításában, és nagy mértékben javítja majd Arad megye energiabiztonságát.
Bár a beruházás illeszkedik a zöld energiát előtérbe helyező európai trendekbe, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezete természetvédelmi szempontból aggályosnak tartja, ezért bírósági úton megtámadta az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által kibocsátott környezetvédelmi engedélyt, amit Márk-Nagy János szatmárnémeti EKE-elnök szerint még az építkezési engedély előtt kell beszerezni. A beruházók csak az urbanisztikai engedélyt kapták meg eddig – tette hozzá.
A környezetvédő úgy véli, aki látott már napelemparkot, el tudja képzelni, hogy egy gólya, egy daru, vagy más nagytestű madár nem tud fel- és leszállni egy ilyen helyen, és a ragadozómadarak, például a sasok sem tudnak vadászni ott. „A negatív hatását súlyosbítja, hogy hatalmas területen, több mint ezer hektáron valósulna meg” – fűzte hozzá a természetvédelmi szakértő.
A szatmárnémeti EKE elnöke tájékoztatásul elmondta: két per van folyamatban, amelyekben a Szatmár Megyei Törvényszék alapfokon ellenük ítélt. Az alperes, a beruházó cég és az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség kifogást emelt a keresetük ellen, és próbálták bizonyítani, hogy túl későn támadták meg a környezetvédelmi engedélyt, illetve azt állították, hogy az EKE nem érdekelt fél az ügyben, és ezért nem perelhet.
Első fokon a Szatmár Megyei Törvényszék mégis a beruházónak és a környezetvédelmi ügynökségnek adott igazat, de az EKE ezt megfellebbezte, és a Nagyváradi Fellebbviteli Bíróság helyt adott a civil szervezet beadványának, visszautalta a törvényszékre az ügyet. „Gyakorlatilag nulláról indul a per. Az egyik ügyben volt tárgyalás, a másikban november 13-én lesz, de tulajdonképpen csak most kezdik érdemben tárgyalni a kérdést, eddig az illetékességen ment a vita” – jelezte az EKE-elnök. A szatmárnémeti ökológus hozzátette, már a beruházásról megjelent első sajtóközlemények megjelenése után, illetve az első közmeghallgatáson jelezték a helyi önkormányzatoknak és a megyei tanácsnak, hogy a helyszínt nem megfelelően választották meg, mert fontos madárélőhely.
Az 1891-ben alapított, majd a kommunizmusban betiltott, de az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Erdélyi Kárpát-Egyesület tagszervezetei önálló jogi személyiségek, így a szatmárnémeti EKE is az. Alapszabályában a környezet- és természetvédelem, a honismeret, a környezeti nevelés, és minden olyan dolog szerepel, ami a természetben való szabadidő eltöltését jelenti – mondta Márk-Nagy János.
A természetjáró és környezetvédő szervezet kész elmenni a végsőkig, mint ahogy az elnök szerint a beruházó vállalat is kész végig járni az igazságszolgáltatás valamennyi lépcsőfokát. „Ha jogerősen elveszítjük a pert, akkor bele kell törődjünk abba, hogy Romániában kimerítettük a jogi lépések összes lehetőségét. Amúgy már tettünk egy kötelezettségszegési feljelentést az Európai Bizottságnál Románia ellen, tehát nyitva van egy ilyen dosszié, aminek része ez az ügy is, illetve más olyan esetek, amelyekben Románia nem biztosítja a gyepterületek megfelelő védelmét, ahogy azt az EU-s jogszabályok előírják” – magyarázta lapunknak Márk-Nagy János.
Márk-Nagy János, a szatmárnémeti EKE elnöke
Fotó: Facebook/Márk-Nagy János
Mint mondta, nem ragaszkodnak mindenáron a peres eljáráshoz, ha a beruházó kínál egy áthidaló megoldást. „Nyitottak vagyunk a tárgyalásra, és meg is kerestek a múlt héten a beruházó mögött álló finanszírozó csoport részéről, hogy tárgyaljunk. Lássuk, mit képzelnek el ők, s hogy lehet ezt összeegyeztetni a természet érdekével” – jelentette ki.
Azt is megtudtuk, hogy az EKE ügyvédje független szakvéleményezést kért, mert úgy gondolják, hogy azok a szakértők, akiket a beruházók fizetnek, részrehajlók. „Sajnos Romániában így működik, hogy azok fizetik meg a hatástanulmány készítését, akik a beruházást akarják csinálni. Nyilvánvaló, hogy azokat a cégeket választják, amelyek számukra kedvező tanulmányokat írnak. Ez egy nagyon súlyos érdekellentét, amit évtizedek óta többször is jelzett a civil szféra, de még nem sikerült elérni semmilyen változást. A bíróságon erre hivatkozunk, hogy ez érdekütközés, nem tudnak pártatlan véleményt mondani ezek a cégek” – vélte Márk-Nagy János.

Európa legnagyobb napelemparkját építik meg Arad megyében egy 800 millió eurós beruházással.
Petru Claudiu Bătrînuţ, Ottlaka község polgármestere hétfőn az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, hogy tavaly már az építkezési engedélyt is kibocsátotta az önkormányzat, de a munkálatok nem kezdődhettek meg a bírósági tárgyalások miatt (eközben a befektetők fizetik az ingatlan utáni adókat és illetékeket).
A polgármester szerint idén decemberben kellett volna megkezdje a működését a napelempark. „A felszereléseket, berendezéseket sem rendelték meg, amíg nem zárul le a per, mert 30 százalékos előleget kell fizetni, és legalább egy évbe telik, ami leszállítják” – nyilatkozta az elöljáró az Agerpresnek.
A beruházó a Monsson romániai – konstancai székhelyű – leányvállalata; a Monsson napelemparkokra, szélerőművekre és zöldhidrogénre szakosodott vállalat, állami támogatás nélkül, önerőből, illetve bankihitelekből finanszírozza a kivitelezést. Sebastian Enache, a Monsson képviselője elárulta, hogy
Az ottlakai–nagypéli fotovoltaikus park építésén közel ezer személyt foglalkoztatnának, a beüzemelés után pedig mintegy 200 állandó munkahelyet létesítenek, ennyien dolgoznak majd a park működtetésén és karbantartásán. Az Agerpres szerint az ottlakai önkormányzat az építkezési engedély kibocsátásáért 6,5 millió lejt kasszírozott be, ami a község tízéves bevételeivel egyenértékű összeg.
Az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetősége szerint a védett területeken, mint a Natura 2000 hálózat, amilyen az Ottlaka és Nagypél határában lévő több mint ezer hektáros mező, lehet építkezni bizonyos feltételekkel, és az Arad megyei napelempark esetében megtették a törvényes lépéseket.
A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadonélő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását.
Nicoleta Potrea, az ügynökség megbízott igazgatója kedden azt nyilatkozta az Agerpresnek, hogy a tervezés fázisában adták ki a környezetvédelmi engedélyt, ami alapján a szóban forgó területet kivonták a mezőgazdasági megmunkálás alól, később pedig kibocsátották a határozatot, amely az építési engedély alapját képezi. „Mivel ilyen nagy Natura 2000 terület volt szó, nem kezeltük felületesen a problémát, hanem teljeskörű környezetvédelmi tanulmányt végeztünk, tanúsítvánnyal rendelkező szakértők véleményét is kikértük, hogy milyen következményekkel járhat az építkezés a védett fajokra” – mondta, hozzátéve, hogy az egész folyamat átlátható volt, a törvényben megszabott határidőkön belül hozták nyilvánosságra a sajtóban.
Az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség
Fotó: Az intézmény honlapja
Az intézmény vezetője szerint az engedélyeztetési fázisban nem nyújtott be ellenvetést a projekt ellen sem természetes, sem jogi személy, és a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének jóváhagyását is megkapta a terv. Azt követően jelezte kifogásait az EKE, amit Nicoleta Potrea szerint továbbítottak a beruházónak, de a civil szervezet nem volt elégedett a kapott válaszokkal és megoldási javaslatokkal, ezért bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt. „Ha megnézik a Natura 2000 hálózatot, egész településeket foglal magába, amelyek külterületein mezőgazdasági munka folyik. Ha természetvédelmi terület is, az nem jelenti azt, hogy ott nem történhet semmi. Azokon a helyszíneken is folyhatnak beruházások, de a gazdasági tevékenység nem mehet a védett növény- és állatfajok rovására” – idézte az Agerpres az igazgatót.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
2 hozzászólás