
Ellehetetlenítheti az elsősorban munkanélküliek számára szervezett felnőttkori képzéseket az oktatási minisztérium új rendelete, miszerint csak azok vehetnek részt a tanfolyamokon, akik elvégezték a kötelező tíz osztályt.
Az ukázt amiatt is értetlenkedve fogadták az illetékesek, mivel a munkanélküliek több mint kétharmada nem felel meg a feltételnek. Az oktatási és a munkaügyi minisztérium illetékesei szerint az sem kizárt, hogy a módosítás félreértésből született: lapunknak azt ígérték, hogy utánanéznek a rendeletnek, és a parlamenti vita során megakadályozzák az elfogadását.
A visszás rendeletre Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója hívta fel a figyelmet keddi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a megszorítás miatt országos szinten „meggyűlhet a bajuk”, hiszen csak Kovászna megyében – amely az ország legkisebb megyéje – négyezer olyan munkanélküli szerepel a nyilvántartásukban, akik nyolc osztályt vagy annál kevesebbet végeztek. Ez a megyében nyilvántartott munkanélküliek 72 százalékát jelenti.
Kelemen Tibor elmondta, azokat, akik írni-olvasni tudnak, megpróbálták bevonni a rendszerbe, hiányszakmákra tanították őket, és megkísérelték kimozdítani őket abból az állapotból, hogy csak a szociális segélyre várjanak, abból éljenek. Árapatakon például 62 munkanélkülit toboroztak egy, az Európai Unió által finanszírozott három hónapos tanfolyamra.
Ennek keretében a jelentkezők 15 alkalommal ülnek iskolapadba, de a képzés nagy része a gyakorlati oktatásra összpontosul, utcaseprésre, hóhányásra, tanintézetek takarítására tanítják őket. Az igazgató attól tart, hogy az említett rendelet miatt a képzést már nem fogják elszámolni, ugyanis a tanfolyamra beiratkozó árapatakiak még a nyolc osztályt sem végezték el.
Nincsenek pontos statisztikák
Kelemen Tibor kifejtette, nincsenek pontos hivatalos statisztikák arról, hogy milyen mértékű az iskolázatlanság az országban, hányan hagyják abba a kötelező tíz osztály elvégzése előtt az iskolát, így a rendelet sem a valóságról szól. A Kovászna megyei ügynökség vezetői az RMDSZ-es politikusok bevonásával jeleznék a kormánynak, hogy az említett rendelet módosításra szorul.
Az igazgató arról is beszámolt, hogy a munkanélküliek nagy részéről nem tudják, milyen szakképesítéssel rendelkezik, ezért egy pályázat keretében, Munkaerő-piaci figyelő néven egy adatbázist próbálnak létrehozni összevonva a tanfelügyelőség, a mezőgazdasági kifizetési ügynökség és a saját adataikat, hogy kiderítsék, ki hány osztályt, illetve utólag milyen képzést végzett el. Mint mondta, jelenleg sokan letagadnak bizonyos tanfolyamokat, ha vissza akarnak utasítani egy olyan állást, amelyre ugyan van képesítésük, azonban nincs ínyükre.
„Nekünk is lesz egy-két szavunk”
Király András oktatási államtitkár lapunk érdeklődésére kiderítette, hogy az inkriminált rendeletet a szaktárca tudományos kutatásért és felsőoktatásért felelős főosztálya bocsátotta ki. „Utánanézünk, és valószínűleg módosítjuk a rendeletet, hiszen éppen azokat kell különböző képzésekkel segíteni, akik valamiért nem végezték el a kötelező tíz osztályt” – értett egyet az államtitkár. Rámutatott, aki elvégezte a tíz osztályt, az bekerült egy szakiskolába, tehát rendelkezik egy alapvető szakképesítéssel, így nincs annyira rászorulva a különböző képzésekre ahhoz, hogy elhelyezkedhessen a munkaerőpiacon.
A munkaügyi minisztérium sem ért egyet a rendelettel, álláspontjuk szerint semmiképpen nem szabad határt szabni a képzéseknek, azonban ha erre feltétlenül szükség van, akkor a 4–5 osztály elvégzése kellene feltételként szerepeljen, mondta el megkeresésünkre Horváth Levente Ákos, a szaktárca államtitkára.
A munkaügyi szakpolitikus emlékeztetett, hogy a kötelező tíz osztályt 1969-ben vezették be, akik azelőtt jártak iskolába, azoknak csak hét osztályt kellett elvégezni. „A munkaerőpiacon éppen azok elhelyezése a legproblematikusabb, akik valamilyen okból abbahagyták az iskolát. Jelenleg számukra csak akkor lehet munkát találni, ha elvégeznek valamilyen képzést. Attól még nagyon jó munkaerő lehet valakiből, hogy nincs meg a tíz osztálya” – szögezte le Horváth Levente Ákos, hangsúlyozva, hogy a szaktárcánál nem támogatják az ilyen jellegű megszorításokat.
Mint mondta, ha parlamenti vitára kerül sor, „nekünk is lesz egy-két szavunk, elmagyarázzuk, hogy nem értünk egyet”. A szakpolitikus leszögezte, szerinte a felnőttképzések a rendelet ellenére a korábbi logika mentén folytatódhatnak.
Veszélyben a külföldi munkavállalók?
Százezer külföldön dolgozó román állampolgár munkahelye kerülhet veszélybe, és mintegy háromszáz céget zárhatnak be annak nyomán, hogy az országos adóhatóság (ANAF) kilátásba helyezte az illetékes vállalkozások bankszámlájának zárolását. Az ideiglenes külföldi munkahelyeket biztosító cégeket tömörítő országos egyesület (ANIMT) kedden számolt be arról, hogy az ANAF munkatársai többször is ellenőrzéseket végeztek területi kirendeltségeiknél, a bankszámlák zárolását pedig „a munkatörvénykönyv egyik előírásának szubjektív értelmezése miatt” akarják végrehajtani.
A beszámoló szerint az ANAF arra hivatkozott, hogy a külföldön ideiglenesen munkát vállaló román állampolgárok a jogszabályok értelmében nem részesülhetnek kiszállási napidíjban. Eddig sem az adóhatóság, sem a munkaügyi minisztérium nem ellenezte, hogy az érintettek alapfizetésük mellett napidíjat is kapnak a munkáltatótól. Az ANAF így most nemcsak a számlák zárolását, hanem a felhalmozott kár behajtását is kilátásba helyezte.
Stephane Tison, az ANIMT alapítója tegnap rámutatott: az intézkedések súlyos problémát okoznának, hiszen a külföldi munkavállalókért felelős vállalkozások arra sem lennének képesek, hogy az érintetteket visszajuttassák az országba. Hozzátette: mindez hszú távon az államnak is rendkívül káros lenne, hiszen a cégek évente több mint 265 millió eurót fizetnek be az államkasszába különböző hozzájárulások formájában.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!