Megszüntetnék a megyéket

A szervezet elnöke, Smaranda Enache szerint két-három, 1968-ban létrehozott megye összeolvasztásával még nem oldódik meg a valós regionalizáció. A PEL szakemberei szerint ráadásul a megyék összekapcsolása is sántít. „A havasalföldi Buzău megyének nincs mit keresnie azonos régióban a moldvai Galaccal” – érvelt az RMDSZ elképzelése ellen a liga vezetője. „Nem szabad megismételni a múlt hibáit. Nem több, mesterségesen létrehozott megyéből kell kialakítani egy-egy térséget, hanem vissza kell állítani az ország történelmi régióit, amelyek keretében létrejöhetnek alrégiók is” – nyilatkozta a Krónikának Smaranda Enache. Ilyen lenne Erdély esetében a Székelyföld „kialakítása”, ami Enache megítélésében a lehető legtermészetesebb dolognak számítana.

A Marosvásárhelyen működő emberjogvédelmi szervezet állásfoglalása szerint a székelyföldi alrégió létrehozása az itt élő magyar közösség integrálódását segítené, és a román társadalom hasznára válna. „Ha figyelmen kívül hagyják egy ilyen népes közösség akaratát, akkor az könnyen a népcsoport radikalizálódásához vezethet” – hívta fel a figyelmet Smaranda Enache.

A PEL elnöke meglátásában a megyéknek teljesen el kellene tűnniük, helyükben a történelmi régiókat kellene közigazgatási szerepkörrel felruházni. Elképzelése szerint az új, spanyol mintára létrehozandó térségek regionális parlamenttel és kormánynyal rendelkeznének. A Pro Europa Liga mellett működő Provincia csoport még tavaly ősszel bemutatta tervét Traian Băsescu államfőnek.

Az RMDSZ sem ragaszkodik a jelenlegi megyehatárokhoz – jelentette ki Markó Béla, aki szerint a szövetség régiópolitikával megbízott szakemberei egy olyan változatot mutattak be szombaton Marosvásárhelyen, amely nem bolygatná meg a jelenlegi közigazgatási egységeket. Markó viszont jelezte, tudatában van annak, hogy a megyehatárokat 1968-ban teljesen mesterségesen rajzolták ki, több régiót kettőbe vagy akár háromba szabdalva. Az RMDSZ nem zárkózik el a térkép újrarajzolásától sem. Smaranda Enache viszont számol azzal, hogy a politikusokban nincs meg a kellő akarat a megyék felszámolására. „Azt nem kétlem, hogy uniós nyomásra mindenki egyetért abban, hogy mielőbb újra kell osztani az 1998-ban mesterségesen megalkotott fejlesztési régiókat. Azt is tudom, hogy a politikusok továbbra is ragaszkodnak a megyék közigazgatási hatáskörének a megőrzéséhez, ezáltal biztosítva maguknak a hatalmat és a központosított vezetés folytonosságát” – fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Amint arról lapunkban beszámoltunk, az RMDSZ által kidolgozott koncepció értelmében Erdélyben önálló régiót képezne maros, Hargita és Kovászna megye; Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros megye; Brassó és Szeben megye; Fehér és Hunyad megye; Szatmár, Bihar és Arad megye, valamint Temes és Krassó-Szörény megye.

Sz. E.

Az SZNT is ellenzi az RMDSZ elképzelését

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága súlyos hibának tartja az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy a romániai régiók átszervezésével próbálja helyettesíteni Székelyföld autonómiáját és semlegesíteni a székelyek autonómiakövetelését – áll az SZNT tegnapi nyilatkozatában. „Európában egyetlen területi autonómia sem jött létre úgy, ahogyan azt az RMDSZ szakértői javasolják. Fejlesztési régióból soha és sehol nem alakult széles hatáskörökkel felruházott autonómia. Székelyföld autonómiájának alapja – akárcsak a baszk, a katalán, a skót autonómiáké – a népek önrendelkezési joga” – vélik az SZNT-sek.

A szervezet vezetői szerint továbbá az RMDSZ elképzelése sérti a Kisebbségi Keretegyezmény 16. cikkelyét, amely kimondja, hogy a részes államok tartózkodnak olyan intézkedésektől, amelyek a kisebbségek által lakott területeken a népességi arányokat a kisebbségek hátrányára módosítanák. „Márpedig Hargita megyében 84 százalék, Kovászna megyében 74 százalék a magyarok részaránya. Az RMDSZ által javasolt fejlesztési régióban viszont a magyarság aránya 59 százalékra csökkenne” – sommáznak.

Krónika