Tavaszig 2 millió eurót fektetnek be a Kovászna megyei Út és Híd Rt. fejlesztésébe. A Kovászna Megyei Tanács tulajdonában lévő cég a napokban 200 ezer euró értékben négy korszerű úthengert vásárolt. Török Sándor kereskedelmi igazgató elmondta, kénytelenek lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ezért a következő időszakban felújítják a gépparkot, aszfaltkészítő és aszfaltmaró gépet is vásárolnak. A korszerűsítés mintegy 2 millió euróba kerül, ezt saját erőből és a különböző hitelforrások, bankkölcsön, lízing felhasználásával teremtik elő. A befektetés nyomán növekedni fog a hatékonyságuk, csökkentik a költségeket, és jobb minőségű munkát tudnak végezni – ígéri Török. A vállalat részvényeseinek a közgyűlése különben már júniusban eldöntötte, hogy 2,09 millió eurós, azaz 7,7 millió lejes beruházást eszközölnek, miközben tavaly alig 170 ezer lejt fordítottak fejlesztésre.
Mint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei Út és Híd Rt. eladását 2004-ben kezdeményezte először a megyei önkormányzat, majd 2005-ben visszavonta az erről szóló határozatát mivel akkor sem a cég vezetői, sem a szakszervezet nem támogatták az eladást. A vállalat dolgozói akkor azzal érveltek, hogy a vállalat nyereséges, és ha a tanács fennhatósága alatt marad, hatékonyabban karban tudják tartani a megyei úthálózatot. Demeter János, az önkormányzat akkori elnöke viszont a beruházás szükségessége, a berendezések halaszthatatlan korszerűsítése miatt tavaly újra napirendre tűzette a tervezetet, és azt akkor meg is szavazták. Tamás Sándor elmondta, nem fogják elhamarkodni a magánosítást, bár az erről szóló határozat érvényben van, a kivitelezését meghatározatlan ideig nem tűzik napirendre. „Jó, ha a tanács tulajdonában van egy cég, amely a kisebb munkálatokat el tudja végezni, például ha két falu között az úton van néhány kátyú, azt biztos nem vállalják a nagy útépítő társaságok” – érvelt a megyei önkormányzat elnöke.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.