
Fotó: Haáz Vince
Mégsem keresztelték el a marosvásárhelyi városháza előtti teret dr. Emil Dandeáról, a város néhai magyargyűlölő polgármesteréről. „Tévedés történt, amit időközben javítottak” – közölte lapunkkal Borsos Csaba, Soós Zoltán elöljáró tanácsadója.
2022. május 26., 20:032022. május 26., 20:03
2022. május 26., 20:052022. május 26., 20:05
Ennek megfelelően nem kell attól tartania a vásárhelyi magyarságnak, hogy a főtér egyik része, a polgármesteri hivatal előtti kis park annak a volt elöljárónak a nevét viseli, aki két, 1922 és ’26, majd 1935 és ’37 közötti mandátuma alatt a város elrománosításán dolgozott.
A lapunk által megszólaltatott volt és jelenlegi városi tanácsosok nem emlékeztek, hogy valaha is szavaztak volna arról, hogy a Főtér alsó része más nevet kapjon, Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetője pedig kommunikációs bakira gyanakodott. „A kolléganő eltévesztette, illetve figyelmetlen volt” – magyarázta a félreértés okát Borsos Csaba, amiből kiderül, hogy Soós Zoltán Facebook-bejegyzéseit nem a polgármester, hanem más írja. Ez esetben olyasvalaki, aki nem volt tisztában azzal, hogy mi a neve a városháza előtti térnek.
Egyébként néhány évvel ezelőtt a megyei önkormányzat akkori elnöke, a liberális Ciprian Dobre kezdeményezésére a Kultúrpalotát a korszak két meghatározó polgármesteréről, a város jelképét építő Bernádyról és Emil Dandeáról szerette volna elkeresztelni.
ennek az volt az ára, hogy a múlt század elején épült közművelődési palota a Bernády nevét sem viselheti. Marosvásárhelyen utca örökíti meg a románok által nemzeti hősként tisztelt polgármester emlékét, és a városháza előtt felállított szobor emlékeztet Dandeára.

Rejtélyes és egyelőre tisztázatlan módon nevezték át Marosvásárhely főterének egyik részét, a polgármesteri hivatal előtti kis parkot a város múlt századbeli, rendkívül ellentmondásos megítélésű polgármesteréről.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
szóljon hozzá!