Megóvnák a város arculatát

Az elöljáró hangsúlyozta, szükséges megújítani a városrendezési tervet, mivel ez lényegében az 1992-es viszonyok között született, azóta pedig sok minden megváltozott: nõtt a gépjármûforgalom, új jogszabályokat hoztak a zöldövezetekre vonatkozólag, az építkezni akarók pedig egyre inkább ostromolják kérvényeikkel a városvezetést. Szatmárnémeti jellegzetessége, hogy a régi város tetemes részét kertes házak alkotják, ezt a környezetet pedig nagyon elcsúfítják az ingatlanbefektetõk magas épületei. A túlzsúfoltság egyéb gondokat is okoz: egyre sûrûbb a gépjármûforgalom a szûk utcákban, és nem marad megfelelõ számú parkolóhely sem az autótulajdonosok számára. „Egyre gyakrabban jönnek a lakosok kétségbeesve érdeklõdni, hogy a szomszéd által nemrég eladott kertes ház helyén nem készülnek-e többszintes tömbházat építeni – magyarázta Ilyés. – Bevallom, megtörtént az is az utóbbi idõben, hogy a városképbe nem illõ építményre adtunk engedélyt, a tervezett határozattal viszont szeretnénk elejét venni az ilyesminek.\" A tervek szerint a városban vásárolt telkek legtöbb 40 százalékát lehet majd épületekkel beépíteni a törvény megengedte 85 százalék helyett. Ezenkívül megszabják a befektetõknek, hogy – az épület rendeltetésétõl függõen – hány parkolóhelyet, illetve mennyi zöldövezetet kötelesek kialakítani. Lakóházak esetén a saját telkükbõl lakrészenként másfél parkolóhelyet, lakosonként pedig 2,2 négyzetméternyi zöldövezetet kell létrehozni, míg irodák esetében háromalkalmazottanként, vagy 15 négyzetméterenként kötelezõ egy parkolóhely, plusz ezek húsz százaléka a kliensek számára.

Az önkormányzat másik problémája az, hogy a város szélén is sokan kívánnak építkezni, azonban a költségvetésbõl nem futja arra, hogy olyan ütemben haladjanak a közmûvesítéssel, ahogy azt a befektetõk megkívánnák. „Nem aszfaltozhatunk olyan utcákban, amelyeket még most kezdenek kiépíteni, miközben a városban körülbelül ötven utca nincs lebetonozva\" – szögezte le Ilyés. Hogy elejét vegyék a gondoknak, az új városrendészeti szabályzatba bele akarják foglalni azt is, hogy olyan területre ne legyen kiadható építkezési engedély, ahol nincs megoldva a víz-, áram- és a gázellátás, valamint a kanalizálás. Lehetõséget nyújtanak viszont a befektetõknek, hogy saját költségükön oldják meg egy-egy új utca, vagy utcaszakasz közmûvesítését. Ez esetben a közmûhálózat a város tulajdonába kerülne, a kiépítés költségeit azonban levonnák a befektetõ adójából. A tanács elé terjesztendõ végleges határozattervezet kidolgozásánál figyelembe veszik majd a közvitán elhangzó véleményeket is.